Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. november 9. : Huszton megalakult Karpatszka Szics nevű félkatonai védelmi szervezet (hivatalos rövidítés: ONOKSZ – &#1086&#1088&#1075&#1072í&#1103&#1079&#1072ö&#1103˙ &#1086&#1073&#1086&#1088&#1086íč &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1057&#1103÷&#1103). Főparancsnok: Klimpus Dmitro, helyettese: Román Iván. A cél: az államellenes propaganda felszámolása és Podkarpatszka Rusz kormányának mindenoldalú támogatása. A szervezet szabályzatát Révai Julij miniszter másnap hagyta jóvá. A szervezet saját lapot adott ki &#1085&#1072&#1089&#1084&#1095&#1087 címmel, saját színjátszó csoportja volt (&#1083&#1077ňţ÷&#1072 &#1077&#1089&#1084&#1088&#1072&#1075&#1072). – A varsói magyar követ átadta Józef Beck külügyminiszternek Kánya Kálmán külügyminiszter jegyzékét, melyben a lengyel kormány katonai segítségét kérte Kárpátalja megszállásához. A lengyel külügyminisztérium csak az ún. szabadcsapatok segítségét ígéri. – Beregszászt átadják a magyar katonaságnak. Eberswaldi Siegler Géza altábornagy csapatai érkeztek ide Debrecenből („debreceni vegyesdandár”) Asztélyon és Búcsún keresztül. – A Beregszászi járás kormánybiztosa Bodáky István. Beregszász polgármestere: Ortutay Jenő, a körjegyző: Polchy István.

1938. november 2. : A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. ->1940. augusztus 30.A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisóval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km2 (a cseh-szlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26 056 épület, 173 233 lakos, ebből 164 370 cseh-szlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16 466 (10,02%), ruszin/ukrán 33 435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83 578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25 427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11 094 km2, 390 település, 112 457 épület, 552 124 lakos, ebből cseh-szlovák állampolgár 544 759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17 495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413 481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25 894 (4,75%), zsidó 65 828 (12,08%), egyéb 13 268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. – Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” – Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. – Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”; „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

1938. szeptember : A beregszászi postán megjelentek a magyar feliratok. „A magyar kisebbség 20 éve várt erre a kis előzékenységre” – írta szeptember 5-i számában a Kárpátalja. – Munkácson megalakult a Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség. Cél: az erők egyesítése a fasizmus veszélye elleni harcra.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / München / Németország / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Amerikai Egyesült Államok / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Rácz Pál / Hodža Milan / Mukacseve / Földesi Gyula / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Homok / Holmok / Hrabár Konstantin / Verhovina / Simon Menyhért / Bródy András (Bródy Andrej) / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Gerovsky Aleksei / Imrédy Béla / Ukrán Nép Védegylet / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésEperjesenyicke [Haniska] / Pozsony [Bratislava]
Év1938
Rövid URL
ID241975
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. május 29. : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület és a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület közös beregszászi ankétján a kárpátaljai magyar iskolasérelmeket vették számba. Az eseményen jelen volt a cseh agrárpárt ún. magyar titkára is. Wellmann Mihály, a KMKE ügyvezető elnöke elmondta: ma ugyanannyi magyar iskola van Kárpátalján, mint tíz évvel korábban, ezért 3417 gyermek kénytelen szláv tannyelvű elemi iskolába járni. A 110 000 lelket számláló kárpátaljai magyarságnak csak 110 iskolája van (364 osztállyal), a 35 000-es cseh és szlovák lakosságnak pedig 166 (613 osztállyal). Magyar pedagógus csak 361 van, cseh/szlovák viszont 612.Magyar óvoda 13 van a területen, cseh/szlovák 48.Nincs önálló magyar polgári iskola, ezért 859 magyar tanuló kénytelen szláv tannyelvű iskolába járni. Önálló középiskolája sincs Kárpátalja magyar lakosságának. A magyar gyermekeknek mintegy 87 százaléka nem tanulhat anyanyelvén (az elemitől a középiskoláig). A tanítóság utánpótlására nincs magyar tanítóképző. Az ankét résztvevői határozatot fogadtak el, melyben követelték: minden magyar gyermek részesüljön magyar nyelvű oktatásban, létesítsenek a magyarság számarányának megfelelő mennyiségű magyar iskolát, építsenek új magyar iskolákat, a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket, hozzanak létre magyar iskolatanácsokat, és biztosítsák a teljes magyar iskolai önkormányzatot, állítsanak fel önálló magyar tanfelügyelőséget, magyar tanítóképzőt, magyar egyetemet Kárpátalján.

1938. március : Kárpátalján is életbe lépett az 1937. február 18-i kormányhatározat, amelynek alapján „a legalább 50 százalékos magyar többséggel bíró helyeken kétnyelvű feliratokat, nyomtatványokat, tekintettel a ruszinságra, háromnyelvűeket vezetnek be a postán és a vasútnál”. A nyelvtörvény kiterjed a beregszászi, a nagyberegi, a gáti, a kaszonyi, a macsolai, a muzsalyi, a beregsomi, a vári, a nagybégányi, a benei és a beregdédai postára, valamint Ardó, Bene, Bereg, Beregszász, Kígyós, Nagybégány, Borzsova–Nagymuzsaly, Som–Kaszony, Újfalu, Szürte és Téglás vasútállomására. – A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület beregszászi rendezvényén Narancsik Imre református lelkész kijelentette: „eddigi társadalmi életünk téves utakon jár és sürgősen megalakítandó a ťnépközösségŤ. Ennek a népközösségnek nem szabad sem jobb-, sem baloldalinak lenni, nem szabad sem Kelet-, sem Nyugat-Európa felé kacsingatni, hanem Közép-európainak kell lennie és mint a jóakarat népének kell fellépnie.” – Ungváron megalakult a cserkész főtanács. Elnök: Hrabár Konstantin kormányzó. „A főtanács révén az Országos Hivatal anyagilag kívánja segélyezni a cserkészmozgalmat.” – A Szlovák Néppárt Pozsonyban szlovák–német–magyar–ruszin autonomista blokk létrehozását határozta el. – Brünnben volt kiállítása Gottlieb Margit ungvári festőművésznek.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Uzshorod / Prága / Szürte / Brünn / Ungvár / Pittsburgh / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Földesi Gyula / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / statisztika / cserkészet / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Mezőkaszony, Kaszony / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Borzsova / Borzsava / Vári / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Hrabár Konstantin / Hokky Károly / Beregsom / Som / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Köszörű Károly / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / képzőművészet / közigazgatás / Szüllő Géza / Pozsony / Bratislava
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésGatály [Hatalov] / Pozsony [Bratislava] / Somszeg [Vieska] / Variháza [Varechovce]
Év1938
Rövid URL
ID241789
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937 folyamán : Kárpátalján él az ország lakosságának mintegy 5 százaléka, itt összpontosult az ipari kapacitás 0,7 százaléka (a 102 működő iparvállalatból 56 fafeldolgozó, 14 mezőgazdasági termékeket feldolgozó, 7 vegyi, 17 építőipari, 6 fémmegmunkáló, 2 papírgyár). – Az ungvári rendőr-igazgatóság sajtóközlése szerint Ungváron 48 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin/orosz/ukrán, 6 magyar politikai és 4 cseh, 14 ruszin/orosz/ ukrán, 7 magyar független lap volt. A rendőrség összesen 84 alkalommal kobzott el újságot, naptárat vagy brosúrát. 75 előadásra, 146 táncos mulatságra, 17 ünnepélyre, 8 koncertre, 12 kiállításra és 56 labdarúgó-mérkőzésre került sor. A nyilvántartásban 291 bejelentett egyesület szerepelt, ebből 31 politikai, 43 szak- és munkás-, 22 földműves és gazdasági, 25 kereskedelmi és ipari, 91 jótékonysági, 27 művészeti, 10 diák-, 10 „szórakoztató”, 14 zene- és ének-, 10 torna- és 8 sportegyesület. – A statisztikai hivatal összesítése szerint Kárpátalján 100 000 lakosra 11 válás jut. Az országos átlag 46 válás. – Szerednyén cseh –magyar–ruszin tannyelvű polgári iskola nyílt (az első bécsi döntés után a cseh osztályokat megszüntették). – Szentmiklóson emlékművet állítottak A. Sz. Puskin orosz írónak. – Ungváron volt kiállítása Dobos Endre, Erdélyi Béla, Boksay József, Soltész Zoltán, Remes Ferdinánd, Rosenberg Miklós kárpátaljai képzőművészeknek. Budapesten mutatkozott be képeivel Sárkány Jolán ungvári festőművész. – Megjelent: Herpay Ferenc: Mozgóképek. A szerző kiadása. Welber Nyomda, Munkács Ják Sándor: Neked írom… Versei. Haladás, Berehovo; Simon Menyhért: Kisebbségi ének. Versek. 2.kiadás. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Munkács Simon Menyhért: Testvéreknek üzenem. Versek. A szerző kiadása. Mukačevo–Munkács Tamás Mihály: Sziklán cserje. Elbeszélések. Tátra, Pozsony Havas Emil: Amerika „felfedezése”. Riportsorozat. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: Hodzsa, a dunai gondolat és a magyarság. Pannonia ny., Munkács –Mukačevo; Borkanuk Oleksa: Az autonómia teljes megvalósításáért. Kárpátalja gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emeléséért. Skolnaja Pomoscs ny., Munkács–Mukačevo; Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Sajó-vidék Könyvkiadó, Rozsnyó Munkács város szervezési szabályrendelete 1937. Ny. n., Munkács; Zatlukál Jenő–Zatlukál Elemér: Adatok Podkarpatszka Rusz praehistoriájához. Nekudah Könyvnyomda, Munkács; K. Čapek: Beszélgetés Masaryk G. Tamással. I–III. köt. (1933, 1935, 1937). Ford.: Sas Andor. Novina, Munkács; Szabó István: Ugocsa megye. MTA, Budapest Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Kisebbségi Intézet, Pécs; Cvékus Sándor: Gyümölcsfák ültetése és nevelése 17 ábrával. Skolnaja Pomoscs, Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Bukarest / nőkérdés / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Pécs / Belgrád / Mécs László / Széchenyi István / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Györke István / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / pravoszláv, görögkeleti / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Viskovo / Ökörmezői / kisantant / Voith György / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Balogh-Beéry László / templomszentelés / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Erdélyi Béla / Sztojka Sándor / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Hokky Károly / Simon Menyhért / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Nagypalád / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Kormos Gerő / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Ökörmező / Mizshirja / Mondy Miklós / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Kerényi Sándor / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Tamási Áron / Klima Viktor / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Slovenska Liga / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Kánya Kálmán / Puskin A. Sz. / Chmelár František / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / Auerwald Viktorné / Kende Csaba / Szépség és Műveltség Nemzetközi Liga / Klein Teréz / Keresztény Akadémia / Szekfű Gyula / Rabbinovics Baruch / Kálnik / Demokratikus Spanyolországot Támogató Egyesület / (II.) Hodža-kormány / Škrál František / Jestribek / Ptačnik / Popovics András / Kárpátaljai Magyar Faluszövetség / Darcsi Miklós / Magyar Katolikus Kultúrház / Darányi Kálmán / Szentimrei K. Jenő / Janovics Jenő / Kacsó Sándor / Molter Károly / Gönczy Pál / Kijevi Rusz / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Zatlukál Jenő / Rosenberg Miklós / Soltész Zoltán / Remes Ferdinánd / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Cvékus Sándor / Čapek Karel / Dobos Endre / Herpay Ferenc / Ják Sándor / Szabó István / Zatlukál Elemér / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Komárno / Rožňava / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Viskó [Vyškovce]
Év1937
Rövid URL
ID241714
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937. december : A szenátus az Interparlamentáris Unióba tagnak jelölte Földesi Gyula kárpátaljai (Kurtyák-párti) szenátort. – A kárpátaljai országos képviselő-testület ülésén Hrabár Konstantin kormányzó hangsúlyozta: „az autonómia első etapjának bevezetése még nem jelenti Kárpátalja autonómiájának bevezetését […] a valódi autonóm közigazgatás csak akkor következhet be, ha azt a nép érettségével, összetartásával kiharcolja.” – Kerényi Sándor titkár az Ungvári járási magyar közművelődési testület ülésén sérelmezte, hogy hasonló testület ezen kívül csak a Beregszászi járásban működik, pedig törvény adta lehetőség van annak felállítására Ungvár, Munkács, Beregszász városban, a Munkácsi, a Nagybereznai, a Nagyszőlősi, a Huszti, a Técsői és a Rahói járásban is.

1937. november : A Központi Orosz Nemzeti Tanács bejelentette, hogy az Amerikai Ruszin Szövetség delegációt küld Kárpátaljára. – Korláth Endre képviselő közbenjárására a földművelésügyi minisztérium utasította az Országos Hivatalt, hogy állítsa vissza a viski erdészet 1927-ben felfüggesztett önkormányzatát (az ügyeket azóta kormánybiztos vitte).

1937. május 27. : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület Beregszászban megtartotta évi rendes közgyűlését. A felszólaló Kormos Gerő ungvári református tanító megnyitó beszédében ismertette a magyar tanítóság célkitűzéseit és követeléseit. A közgyűlés követelte, hogy minden községben, ahol a magyarság száma eléri a húsz százalékot, állítsanak fel magyar óvodát. Ezenkívül minden községben, ahol legalább 40 magyar nemzetiségű tanköteles gyermek van, nyissanak magyar iskolát. Tiltakozott a közgyűlés amiatt, hogy az árvaházakban és a lelencintézetekben a magyar anyanyelvű gyermekek nem részesülnek magyar nyelvű nevelésben. Állást foglaltak az állami iskolák dologi terheinek a községekre való hárítása ellen. Megállapítást nyert, hogy a magyar iskolákban ugyanannyi tanterem hiányzik, mint amennyi rendelkezésre áll és hogy éppen „a legmagyarabb vidéken”, a Beregszászi járásban a legnagyobb a tanteremhiány. Foglalkozott a közgyűlés azzal a tarthatatlan állapottal, miszerint a magyar iskolákban nem magyar nemzetiségű tanítók működhetnek, sőt igazgatói állást is betölthetnek. A közgyűlés szükségesnek mondta ki, hogy Ungváron az Országos Hivatal keretén belül magyar ügyosztályt hozzanak létre. A tanítói utánpótlás megoldására a közgyűlés követelte, hogy a munkácsi állami tanítóképzőben nyissanak magyar párhuzamos osztályokat.

1936 folyamán : Az ungvári rendőr-igazgatóság statisztikája szerint Ungváron összesen 44 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin és 6 magyar politikai, illetve 4 cseh, 13 ruszin, 4 magyar pártsemleges. 14-szer került sor lapbetiltásra és 47 esetben lapelkobzásra. – Róth Béla munkácsi újságíró új lapot indított Független Újság címmel. – Kárpátalján 3211 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,18%). – Az étkezőkocsival is ellátott gyorsvonat négy és fél óra alatt teszi meg a Csap–Budapest távolságot. – Ungváron, illetve Munkácson volt kiállítása Sárkány Baba, Gál Emma, Ijjász Gyula kárpátaljai festőművészeknek. – Megjelent: Ilku Pál: Lendület. Regény. Kultúra, Slovenská Grafiá, Pozsony Sütő Kálmán: Lelkeket jöttem venni. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Tamás Mihály: Két part közt fut a víz. Regény. Franklin, Budapest Tamás Mihály: Szép szerelmes nyár. Regény. Kassa Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919–1936. Szerk.: Wallentinyi Samu. Karpatia ny., Kassa; Balogh Sándor: A szernyei gyöngykaláris. Magánkiadás; A Podkarpatszka Ruszi Magyar Dalos Szövetség 4.dalos ünnepélyének emlékkönyve és a hangverseny részletes műsora. Ungvár, 1936. június 7.Kreisler ny., Užhorod; Korláth Endre Parlamenti beszéde a kárpátaljai autonómiáról. Kárpáti Magyar Gazda, Berehovo; Az Orosz Központi Nemzeti Tanács törvényjavaslata az autonóm Podkárpátszká Rusz alkotmányáról. Kiadja Bródy Andrej. Welber ny. (Munkács), Uzshorod; Levicky Mihály: Nyílt levél a kommunista párt és a Vörös szakszervezetek összes tagjaihoz Kárpátalján. Typographia ny., Munkács–Mukačevo; Csak a népfront kormány véd meg Hitler ellen! Eszenyi Balázs, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Csomár Zoltán: Csendes órák. Kis imakönyv az ifjúság és gyermekek számára. Földesi ny., Užhorod; E. Beneš: Hogyan dolgozzunk? Ford.: Sas Andor. Ungvár Horkay Antal: Beszélő kövek. Rozsnyó Reprezentačný Lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. [Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi társadalmi lexikon.] Academia, Bratislava Balogh-Beéry László: A magyar–lengyel közös határ és a ruthén terület. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Lengyelbarát Egyesülete, Budapest.1937. január 1-jével megszűnt a Csehszlovákia és Románia közötti vízumkényszer. – Nyugdíjba vonult Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke, aki 14 évig töltötte be ezt a tisztet. Hivatalos búcsúztatása: január 2-án. Helyét nem töltik be az autonómia „közelgő bevezetése” miatt. Az elnöki teendőket ettől kezdve Jaroslav Meznik országos alelnök látja el. ->1937. október 8.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / református / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Csap / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Ilku Pál / Ady Endre / Mécs László / Magyar Fiatalok Szövetsége / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Wien / Viskovo / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Nevicke / Tamás (Tvaroska) Mihály / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Dercen / Homok / Holmok / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Barkaszó / Barkaszove / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Nečas Jaromír / Révai Julij (Révay Gyula) / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Köszörű Károly / Piłsudski / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Franklin Társulat / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Wellmann Mihály / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Wallentinyi Samu / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Széchenyi Mozgalom / Bárdháza / Barbovo / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság / Jankó Zoltán / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegylet / Kerekes Istvánné / Lahita Ernő / Gát / Haty / Füsti László / Vacsy István / Bártfay Kálmán / Gorkij Makszim / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Gyertyánliget / Kobilecka Poljana / Beregszászi Ipartársulat / Máriapócs / Tučný Alois / Makkosjánosi / Janosi / Csonkapapi / Kispapi / Koncháza / Koncove / Macsola / Mocsola / Stok Károly / Burecz Bálint / Kovács Lajos / Károly (román király) / Mihály (román trónörökös) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / Weisbecker Gyuláné / Podolcsák Miklós / Róth Béla / Sütő Kálmán / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Csomár Zoltán / Eszenyi Balázs / Gál Emma / Horkay Antal / Levicky Mihály / népszámlálás / Balogh Sándor / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Jaross Andor / Sas Andor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Losonc / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Visk / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gatály [Hatalov] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Jánosi [Rimavské Janovce] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Viskó [Vyškovce]
Év1936
Rövid URL
ID241459
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. november : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó a koalíciós pártok megbízottai által készített, az autonómia bevezetésének előkészítését célzó csomagot nyújtott át Edvard Beneš köztársasági elnöknek és Milan Hodža miniszterelnöknek. „A javaslat a kormányzói jogkör szabályozásáról szóló törvény tervezetét, a kormányzói tanács létesítésére vonatkozó tervezetet és egy kisebb rendeletet tartalmaz, amely szerint Kárpátalja felsőbíróságot, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarát kapna.” – Az ellenzéki ruszin autonomista pártok autonómiajavaslatot terjesztettek a kormány elé. – A Slovenska Liga pozsonyi kongresszusának napirendjén szerepelt a ruszin propaganda kérdése, melynek célja „tovább tolni nyugat felé a ruszinföld határait Szlovenszkó rovására. Ennek kapcsán követelik [a Slovenska Liga] a szlovák–ruszin határoknak végleges és törvény által biztosított kijelölését. […] Követelik, hogy a szlovák érdekből és a ruszin érdekből is nagyobb figyelem fordíttassék azokra a vidékekre, amelyek a fordulat előtt meg lettek magyarosítva.” – A Podkarpatszka Ruszi Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központja által építtetett gabonaraktárakat adtak át Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Bátyuban. – A Nemzetgazdasági Testület illetékes helyen kérelmezte, hogy Kárpátalja kapjon önálló vasút-igazgatóságot. A kérelmet elutasították azzal, hogy a területen a vasúti hálózat teljes hossza mindössze 650 kilométer, a vasúti alkalmazottak száma 2300 fő. – Felmerült az ötlet, hogy Kárpátalján kutatóintézetet kellene létrehozni a természeti adottságok tanulmányozására. – A postaügyi minisztérium és a Nemzetgazdasági Testület képeslapsorozat megjelentetését határozta el Kárpátalja népszerűsítésére. – Irodalmi rovatot indított a Kárpáti Magyar Hírlapban Kováts Miklós szerkesztő. Mottója: „Ne feledd: az úri lakás a könyvtárnál kezdődik.” – A Szlovenszkóba és Kárpátaljára ebben az időszakban beengedett budapesti lapok: Népszava, Újság, Magyar Hírlap, Esti Kurir. – Megalakult a PRMKE 4., nagyszőlősi kerülete. Elnök: Siménfalvy Árpád. – Ady-est volt Beregszászban.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Ungvár / Ady Endre / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / posta, távközlés / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / borászat, szőlészet / Bátyu / Batyove / Hrabár Konstantin / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / színház / sajtó / zene / közigazgatás / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésKassa [Košice] / Pozsony [Bratislava]
Év1936
Rövid URL
ID241417
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. október 11. : A PRMKE beregszászi közgyűlésén elhangzott: egyesületi alapszervezetek eddig Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Tiszaújlakon, Huszton, Királyházán, Somban, Bátyuban, Koncházán, Homokon, Tarnócon, Császlócon, Tiszakeresztúron, Macsolán, Makkosjánosiban és Csonkapapiban alakultak. Wellmann Mihály ügyvezető elnök beszédében többek között megállapította, hogy a jövőért nehezen küzdő magyar ifjúság nem tért le az apák útjáról, egységesen kíván az ősei által kitaposott úton a jobb jövőért harcolni. Az egyesület kizárólag a magyar kisebbség érdekeit szolgálja, tehát bármilyen párthoz, felekezethez és társadalmi osztályhoz tartozik az, aki szívében-lelkében magyar, az egyesület tagja lehet.

1935 folyamán : A munkácsi „városi vízmű-vezeték első üzemi éve”. – A kárpátaljai Országos Hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján az ezer lakosra számított népességgyarapodás 16,36%, a házasságkötési arány 6,39%. A legnagyobb a születések száma a Volóci járásban, ahol ezer lakosra számítva 41,77 élő gyermek születik, a legkisebb Ungváron (13,92). A legkisebb a halálozási arányszám Ungváron és a járásban (10,38), a legmagasabb a Nagyszőlősi járásban (21,17). A különböző szintű iskolákban mintegy 150 ezer gyermek tanul, a be nem iskolázottak száma 2 ezer körül van. – Kárpátalján 3130 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,80%). – Kárpátalján 592 könyvtár van, ebből 109 magyar, 421 ruszin/orosz/ukrán, 36 cseh/szlovák, a többi német és román. A könyvállomány 98 728 kötet. – A munkácsi városi könyvtár összesítése szerint a közönség körében a következők voltak a legolvasottabb magyar írók: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Csathó Pál, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Makkai Sándor. Az MTI közlése: az 1935-ben itt kölcsönzött könyvek 80 százaléka magyar volt. – Nagyszőlősön a könyvtárból kölcsönzött könyvek 90 százaléka magyar nyelvű volt. – Komáromban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (a Jókai Egyesület, a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság egyesülésével). Cél: „a Szlovenszkón és Kárpátalján működő magyar szellemi termelők összefogása.” – Munkácson megindult a kárpátaljai németek ellenzéki hetilapja Karpatendeutsche Rundschau címmel. Szerkesztő: Eckschmidt János. – Farkas Pál budapesti színészeket szerződtetett a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Ezenkívül vendégszereplést vállalt többek között Perczel Zita, Neményi Lili, Tímár József, Beregi Oszkár. – Megjelent: Demjén Ferenc: Hegyek alján. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia ny., Munkács Várady Ilona, Chalanskyné: Egy élet útja. Színmű 6 felvonásban iskolás gyermekek részére. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Konkoly-Thege István: Református keresztyén vallástan az elemi iskolák III–IV. évfolyama tanulói számára. Az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt kiadás. A Kárpátaljai Ref. Egyházkerület iratterjesztése. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Szabó Béla: Én hiszem és vallom! Református keresztyén káté a heidelbergi káté alapján. Kárpátaljai Ref. Egyházkerület, [Beregszász]; Grám Ábel: Riporter a rács mögött. Börtönélmények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. A szerző kiadása. Ungvár Kovács Károly: A kapitalizmus válsága Csehszlovákiában. Munkás Újság, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Kassa; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeáll. és ford.: Szerényi Ferdinánd. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava; A szlovenszkói és podkarpatszká ruszi grafikai munkások egyesülete užhorodi helycsoportja könyvtárának könyvjegyzéke. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mandel Mór: A tüdő tuberculosisról. Néhány új gondolat ennek kezeléséről és az izolálás új módszeréről. Novina ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRózsahegy / Ružomberok / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Jókai Egyesület / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Moszkva / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Toldy Kör / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Mikszáth Kálmán / Roma / Farkas Pál / Genf / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Szerényi Ferdinánd / Rahói / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Volóci / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / nemzetgyűlési, szenátusi / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Farkasfalva / Vlková / Vozáry Aladár R. / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Lengyelország / Bertók Béla / Dercen / Beregdéda, Déda / Deda / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Hokky Károly / Beregi Oszkár / Szernye / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Malypetr Jan / Brno / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Siménfalvy Árpád / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Bencze György / Herczeg Ferenc / Fehér (Fejér) Herman / Gárdonyi Géza / tartományi, járási / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Estók Gyula / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Demjén Ferenc / Szvoboda Ferenc / Gulácsy Irén / Iván Sándor / Klima Viktor / Makkai Sándor / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Marina Gyula / Kozma György / Komlósi László / Tiszabecs / Nevicki Irina / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Rusznyák Vaszil / Szidor Pál / Balega Iván / Hadzsa György / Hidi András / Kroó Sándor / Stefán Antal / (II.) Malypetr-kormány / Kárpátaljai Ortodox Zsidó Központi Iroda / Szőlő-, Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos / Barabás / Széchenyi Mozgalom / Fornos / Bárdháza / Barbovo / Ungvári Héber Klub / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése: / Mátyfalva / Matyijeve / Tiszaújhely / Nove Szelo / Karácsfalva / Karacsin / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség / Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi Grafikai Munkások Egyesülete / Várady Ilona (Chalanskyné) / Tímár József / Perczel Zita / Neményi Lili / Csathó Pál / Eckschmidt János / Grám Ábel / Harsányi Zsolt / Konkoly-Thege István / Kovács Károly / népszámlálás / Balogh Sándor / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Košice / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Farkasfalva [Vlková] / Fornószeg [Tepličky] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Rózsahegy [Ružomberok] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1935
Rövid URL
ID241165
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1935. március : Munkácson Komlósi László új pártot alapított Podkarpatszka Rusz Egységes Pártja néven. – Beregszászban Tamás Mihály megalakította a Munkások és Földművesek Független Szocialista Pártját. – Kárpátalja-szerte házkutatásokat tartottak az Autonóm Földműves Szövetség tagjainál. Bródy András parlamenti és Demkó Mihály országos választmányi képviselők Antonín Rozsypalnál, a kárpátaljai Országos Hivatal elnökénél tiltakoztak. – Községi választások voltak a Munkácsi, a Beregszászi, a Huszti és a Técsői járás 29 településén. – Genfben a Földrajzi Társulatban Pierre Revilliod tartott előadást „Ruténföldi benyomások” címmel.

1934 folyamán : Megalakult a Kárpátaljai Református Segítő Egyesület. – Kárpátalján 3129 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,99%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján minden 100 ezer lakosra 11,1 válás jut. A köztársaságban ez a legalacsonyabb mutató. – Katonatiszti iskola működött Munkácson. – Huszton megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1946-ban szűnt meg). – Munkácson megalakult a Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság. Elnök: Avgusztin Volosin. Hivatalos kiadványa az Ó÷čň&#1077&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Tanítói Hang) mellékleteként megjelenő &#1077&#1103&#1089ň&#1103 Ĺ&#1084&#1085&#1086&#1075&#1088&#1072ô&#1103÷&#1085&#1086&#1075&#1086 Ň&#1086&#1077&#1072&#1088&#1094&#1089&#1084&#1077&#1072 Ď&#1103&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1056&#1095&#1089&#1103 (A Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság Hírei). – Új lapok indultak: Beregszászban: a Kárpátalja című „független, pártonkívüli, demokratikus” hetilap (szerkesztő: Nádas József, Kiss László); Ungváron: Sanitas címmel „orvostudományi, társadalmi és közegészségügyi” szaklap (Szőke Andor); &#1079&#1077&#1084&#1083˙ &#1103 &#1077&#1086&#1083˙ (Föld és Szabadság) címmel gazdasági, társadalmi-politikai újság (Klocsurak Sztepan), 1938-ban szűnt meg; a &#1085&#1072&#1096ú &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (A Mi Kárpátorosz Hangunk), 1935-től &#1085&#1072&#1096ú Ďóňü (A Mi Utunk) címmel, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt félhivatalos lapja; a pártsemleges &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075íűé Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (Orosz Néphang) (Kaminszki József), 1936-ban szűnt meg. – Egry-harangot avattak a viski református, a téglási római katolikus templomban. – Kárpátalján vendégszerepelt Beregi Oszkár és Rózsahegyi Kálmán budapesti színművész. – Megjelent: Hegyvidéki Bokréta. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája. Összeállította: Wallentinyi Samu. Rábely ny., Rimaszombat Rácz Pál: Hangyaboly. Regény. Vasárnap ny. Arad Rácz Pál: A gép. Regény. Prágai Magyar Hírlap, Prága Ilku Pál: A munka himnusza. Az anyaszív. Ifjúsági színművek. /A Jó Barátom Kiskönyvtára, 2./ Kálvin ny., Beregszász; Mónus Gyula–Szerényi Ferdinánd: Beneš – Beňa község jelene és múltja. Szociográfiai tanulmány. Kálvin ny., Beregszász; Geleban Michajlo: „A meg nem elégedett őslakosok pártjának” alapszabálya és programja. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Révay István: A csehszlovákiai magyar sport szervezete és tevékenysége 1933-ban. Schulz Ignác és Fia Nyomda, Léva; Emléklapok az Ungvári Aranyérmes Dalárda 70 éves jubileumára. 1864–1934. Viktória ny., Užhorod–Ungvár; Fedor János: Kultúrválság és kultúrforradalom. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Fényes Samu: Az antiszemitizmus elemzése. Lám ny., Užhorod–Ungvár; Bálint Miklós–Kovách Béla: A hodonini cselédháztól a prágai várig. Svoboda, Užhorodon; Szőke István: Ráday Pál 1677–1733.Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Balassa József: A szabadkőművesség kézikönyve. 1.Inasfok. Lám ny., Užhorod–Ungvár; A Porkarpatska Rusi Magyar Dalos Szövetség alapszabályai. Kálvin nyomda, Beregszász.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Erdély / Románia / himnusz / Csap / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Szőke István / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Kiss József / Ilku Pál / Mécs László / Révay István / Kiss László / Genf / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szőke Andor / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / népszavazás / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / Klocsurak Sztepan / statisztika / Demkó Mihály / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Viskovo / Salánk / Salanki / kisantant / Szatmár / Bátyu / Batyove / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / templomszentelés / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Kovács (Kovách) Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beregbene, Bene / Benya / Hokky Károly / Bálint Miklós / Beregi Oszkár / Pásztor Ferenc / Kurtyák Iván / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Siménfalvy Árpád / Herczeg Ferenc / Slavik / Móricz Zsigmond / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Tamás István / Mónus Gyula / Nedeczey János / Gárdonyi Géza / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Rózsahegyi Kálmán / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Móra Ferenc / Krofta Kamil / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Nyitrai Béla / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Nádas József / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Ungvári (Aranyérmes) Dalárda / Czuri László / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Jech Leo / Huszti Ferenc / Kőniggratz / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Takács Gyula / Kerényi Sándor / Szilágyi Ferenc / Podkarpatszka Ruszi Szőlőtermelők Szövetsége / Meznik Jaroslav / Katolikus Szülők Szövetsége / Szvoboda Ferenc / Prohászka Ottokár / Babits Mihály / Gulácsy Irén / Kodolányi János / Kosztolányi Dezső / Takács Pál / Felvidéki Levente Légió / Iván Sándor / Tamási Áron / Nyírő József / Szántó György / Török Sándor / Babay József / Csathó Kálmán / Klima Viktor / Komáromi János / Koós Károly / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / Prerau Margit / Arad / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság / SK Ruszj Sportegyesület (Huszt) / Wallentinyi Samu / Balassa József / Fedor János / Fényes Samu / Geleban Michajlo / szabadkőműves-páholyok / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Léva / Pozsony / Rimaszombat / Kassa / Szombathy Viktor / Levice / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Visk / Spišská Nová Ves / Királyhelmec / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240880
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1934. december : Hokky Károly képviselő a parlament költségvetési vitájában szóvá tette, hogy Kárpátalján 17 400 magyar gyermek és 210 tanítója 100 iskolában szorong, csak egyetlen gimnáziumban, a beregszásziban vannak magyar párhuzamos osztályok, a területnek nincs magyar tanítóképzője, Nagyszőlősön 400 magyar iskolaköteles gyermek van, még sem engedélyezik a magyar polgári iskola megnyitását. – Viktor Klima kárpátaljai tanügyi vezető elrendelte, hogy „a ruszin tannyelvű iskolák használatából azonnal kiküszöbölendők mindazon tan- vagy könyvtári könyvek, melyek Podkarpatszka Ruszt ukránosított (ťPidkarpatskaŤ vagy ehhez hasonló) névvel nevezik”. – Kárpátalján „tilos csoportosan hallgatni a magyar politikai rádióhíreket”. – Két és fél évi előkészítő munka után jóváhagyták a csehszlovák–román határegyezményt becikkelyező alkotmánytörvényt. – Ekkor Munkácson 24 lap jelent meg.

1934. június : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület beregszászi közgyűlésén Kerényi Sándor egyesületi főtitkára elmondta: a kárpátaljai magyar tanítóság nem karolja fel kellőképpen az egyesületet, a Kárpátalján működő 226 magyar tanítóból annak csak 120-an tagjai. A közgyűlés kimondta a kárpátaljai országos magyar tanítói énekkar megalakítását. A szervezést Takács Gyula huszti református tanítóra, a Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség országos karnagyára bízták. – Megalakult a Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete. A cél: „nyelvi, kulturális és politikai szabadság” kivívása. – Megalakult a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet nagyszőlősi tagozata. – Magyarországról a következő lapok jöhetnek be: Színházi Élet, Tolnai Világlapja, Népszava. – Munkácson mozgalom indult annak érdekében, hogy „a munkácsiak kizárólag Munkácson dolgoztassanak”.