Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

22 találat

1939 folyamán : A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalján a keresők száma 263 847 (ebből 196 330 férfi, 67 517 nő), az eltartottak száma 403 714, őstermelésből él 521 708 (212 793 kereső és 308 915 eltartott), közte napszámos 28 054 (és 20 451 eltartott), erdőmunkából él 19 497 (és 39 883 eltartott). – Ungváron állított ki Bezdán József budapesti iparművész, Munkácson Parányi-Pabar István mezőtúri festőművész. – Megjelent: Borz Hudák Mátyásné: Sorshúzás. Regény. Munkács. Csomár Zoltán: Húsz év Ungvár történetéből 1918–1938. A csehszlovák uralom elnemzetlenítő törekvéseinek története. /A Magyar Társaság Könyvei, 1./ Budapest; A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. KSH, Budapest Az 1939. évi kárpátaljai nép-, földbirtok- és állatösszeírás eredményei. A népesség keresők, eltartottak és foglalkozási viszony szerint 1939-ben, községenként. KSH, Budapest Egan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómia?! Miravcsik Nyomda, Ungvár Fenczik István: A kárpátoroszok múltja és jelene. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének kiadványa. Pécs Balogh-Beéry László: Az ukrán kérdés. Magyar Nemzeti Szövetség, Budapest; Pataky Mária: Rákóczi földje. Officina, Budapest; Mi lesz a gyermekünkkel? Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület, Munkács; A magyar Felvidék és Kárpátalja. Pallas ny., Budapest; Földváry László: Kincstári erdők Kárpátalján. I–II. köt. Hornyánszky ny., Budapest; Kalauz Kárpátaljára. Miskolci Fekete Pál ny., Budapest; Blasovszki Miklós: Kárpátaljai turista kalauz. MTE, Budapest Kárpátalja üdülőhelyei és turista menedékházai. Magyar Turista Egyesület, Budapest; Papp Ferenc: A hazatért Felvidék és Kárpátalja gyógyforrásai és gyógyfürdői. Mérnökök ny., Budapest; Szepes Béla–Balassa Ferenc: Kárpátaljai síkalauz. Radó ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Szepes Béla / Németország / Beneš Edvard / Madarász István / Tiso Jozef / Hitler Adolf / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / Szilassy Béla / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Benda Kálmán / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Földesi Gyula / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Kossey János / Kováts Miklós / Spenik László / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Szatmár / Homicsko Vladimir / Balogh-Beéry László / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Lengyelország / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Olaszország / Antal Miklós / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Hokky Károly / Fülöp Árpád / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Papp Ferenc / Siménfalvy Árpád / Bencze György / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Kacsóh Pongrác / Kormos Gerő / Bethlen István / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Milotay István / Szvoboda Ferenc / Kodolányi János / Iván Sándor / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Csomár Zoltán / Kánya Kálmán / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Vaszary Piri / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Nyárády Dioniszij / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Bessenyei Lajos / Hubay Kálmán / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Román Nemzeti Tanács / Ortutay Sándor / Splettstösser / Fedeles Cirill / Jaczkovich István / Kardos Géza / Kontratovics Irenej (Irén) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Spák Iván / Hajovics Péter / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Takách-Tolvay József / Sörös József / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / Serédi Jusztinián / Engelbrecht István / Páger Antal / Dobránszki Adolf / Fekésházy Zoltánné / Hirtenstein Lajosné / Erdmannsdorff Otto / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Krokovay Károly / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Bugra József / Deák Gyula / Bartha Károly / Kriveczky Antal / Balogh Arthur / Petőházy Sándor / Hídvégi Emil / Lőte Pál / Ábrányi Emil / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / Bonczos Miklós / Szénássy Barna / Sztepán Antal / Balog Vaszil Mihály / Hápka Péter / Hrabár János / Retyeznik János / Varga József / Pataky Mária / Parányi-Pabar István / Balassa Ferenc / Bezdán József / Blasovszki Miklós / Borz Hudák Mátyásné / Földváry László / Esterházy János / Jaross Andor
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242947
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 7. : Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. (Lásd 6.200/939.M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.) A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. – Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.

1939. június : Teleki Pál miniszterelnök kifejezte óhaját, hogy a honvéd zenekarok megfelelő alkalmakkor a ruszin (Duchnovics-féle) himnuszt is előadják. – Munkács magyar görög katolikusai azzal a kérelemmel fordultak Sztojka Sándor egyházmegyei püspökhöz, hogy számukra vasár- és ünnepnapokon Munkácson tartsanak magyar nyelvű misét. A püspök „az ószláv nyelvű csendes misét magyar nyelvű evangéliumolvasással, szentbeszéddel és misei énekeknek magyar nyelven való éneklését engedte meg minden vasárnap és ünnepnap déli fél 12 órai kezdettel”. – Egyházlátogató körutat tett a régióban Révész Imre, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Beregszászban református lelkészgyűlést hívott össze, melyen kimondták a Kárpátaljai Református Lelkészegyesület feloszlását, illetve az Országos Református Lelkészegyesületbe való beolvadását. – Kárpátalján járt Szinnay Béla altábornagy, a Vitézi Rend törzskapitánya. – Megalakult a Tiszaháti Magyar Bank Rt. – Korláth Endrét beiktatták Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye főispánjának tisztségébe. – Ungváron megkezdte munkáját a belügyminisztériumi igazoló bizottság. – A ruszin Kárpátokban tartott ünnepi táborozást az ún. „rongyos gárda”. – A Podkarpatszka Ruszi Villamosművek Rt. neve Kárpáti Villamosművek Rt.-re változott. – Minisztériumi rendelkezésre az ungvári gimnáziumban nem tanulhatnak lányok. A szülők küldöttséget menesztettek Budapestre Megay László alpolgármester vezetésével, ahol ígéretet kaptak arra nézve, hogy a városban leánygimnáziumot nyitnak. – A hónapban Ungváron 195 illetőségi, 277 állampolgársági bizonylatot, 58 árjaigazolást, 22 névváltoztatási okiratot adtak ki, 15-en tettek állampolgársági esküt.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Homonna / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / Németország / Huszt / Prága / Ungvár / Országos Református Lelkészegyesület / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Ung / Korláth Endre / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Királyháza / Alsóvereckei / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Homicsko Vladimir / Nevicke / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Sztojka Sándor / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Bródy András (Bródy Andrej) / Bencze György / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Református Lelkészegyesület / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Spák Iván / Hajovics Péter / Erdmannsdorff Otto / Németvágás / Poruba pod Vihorlátom / Sárosmező / Blatná Polianka / Sárosremete / Blatné Remety / Ubrezs / Úbrez / Bező / Bežovce / Felsőhalas / Vyšná Rybnica / Fogas / Závadka / Alsóhalas / Nižná Rybnica / Alsókánya / Jastrabie pri Michalovce / Magasrév / Vysoká nad Uhom / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Örkény / Buttler János Alapítvány / Krokovay Károly / Ungvári Öregdiákok Szövetsége / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Magyar Turista Egyesület / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Kassa / Košice / Humenné
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésAlsóhalas [Nižná Rybnica] / Alsókánya [Jastrabie pri Michalovciach] / Beregszeg [Šulekovo] / Bező [Bežovce] / Felsőhalas [Vyšná Rybnica] / Fogas [Závadka] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Magasrév [Vysoká nad Uhom] / Németvágás [Poruba pod Vihorlatom] / Sárosmező [Blatná Polianka] / Sárosremete [Blatné Remety] / Ubrezs [Úbrež] / Ubrezs [Úbrež] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242665
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937 folyamán : Kárpátalján él az ország lakosságának mintegy 5 százaléka, itt összpontosult az ipari kapacitás 0,7 százaléka (a 102 működő iparvállalatból 56 fafeldolgozó, 14 mezőgazdasági termékeket feldolgozó, 7 vegyi, 17 építőipari, 6 fémmegmunkáló, 2 papírgyár). – Az ungvári rendőr-igazgatóság sajtóközlése szerint Ungváron 48 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin/orosz/ukrán, 6 magyar politikai és 4 cseh, 14 ruszin/orosz/ ukrán, 7 magyar független lap volt. A rendőrség összesen 84 alkalommal kobzott el újságot, naptárat vagy brosúrát. 75 előadásra, 146 táncos mulatságra, 17 ünnepélyre, 8 koncertre, 12 kiállításra és 56 labdarúgó-mérkőzésre került sor. A nyilvántartásban 291 bejelentett egyesület szerepelt, ebből 31 politikai, 43 szak- és munkás-, 22 földműves és gazdasági, 25 kereskedelmi és ipari, 91 jótékonysági, 27 művészeti, 10 diák-, 10 „szórakoztató”, 14 zene- és ének-, 10 torna- és 8 sportegyesület. – A statisztikai hivatal összesítése szerint Kárpátalján 100 000 lakosra 11 válás jut. Az országos átlag 46 válás. – Szerednyén cseh –magyar–ruszin tannyelvű polgári iskola nyílt (az első bécsi döntés után a cseh osztályokat megszüntették). – Szentmiklóson emlékművet állítottak A. Sz. Puskin orosz írónak. – Ungváron volt kiállítása Dobos Endre, Erdélyi Béla, Boksay József, Soltész Zoltán, Remes Ferdinánd, Rosenberg Miklós kárpátaljai képzőművészeknek. Budapesten mutatkozott be képeivel Sárkány Jolán ungvári festőművész. – Megjelent: Herpay Ferenc: Mozgóképek. A szerző kiadása. Welber Nyomda, Munkács Ják Sándor: Neked írom… Versei. Haladás, Berehovo; Simon Menyhért: Kisebbségi ének. Versek. 2.kiadás. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Munkács Simon Menyhért: Testvéreknek üzenem. Versek. A szerző kiadása. Mukačevo–Munkács Tamás Mihály: Sziklán cserje. Elbeszélések. Tátra, Pozsony Havas Emil: Amerika „felfedezése”. Riportsorozat. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: Hodzsa, a dunai gondolat és a magyarság. Pannonia ny., Munkács –Mukačevo; Borkanuk Oleksa: Az autonómia teljes megvalósításáért. Kárpátalja gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emeléséért. Skolnaja Pomoscs ny., Munkács–Mukačevo; Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Sajó-vidék Könyvkiadó, Rozsnyó Munkács város szervezési szabályrendelete 1937. Ny. n., Munkács; Zatlukál Jenő–Zatlukál Elemér: Adatok Podkarpatszka Rusz praehistoriájához. Nekudah Könyvnyomda, Munkács; K. Čapek: Beszélgetés Masaryk G. Tamással. I–III. köt. (1933, 1935, 1937). Ford.: Sas Andor. Novina, Munkács; Szabó István: Ugocsa megye. MTA, Budapest Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Kisebbségi Intézet, Pécs; Cvékus Sándor: Gyümölcsfák ültetése és nevelése 17 ábrával. Skolnaja Pomoscs, Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Bukarest / nőkérdés / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Pécs / Belgrád / Mécs László / Széchenyi István / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Györke István / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / pravoszláv, görögkeleti / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Viskovo / Ökörmezői / kisantant / Voith György / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Balogh-Beéry László / templomszentelés / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Erdélyi Béla / Sztojka Sándor / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Hokky Károly / Simon Menyhért / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Nagypalád / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Kormos Gerő / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Ökörmező / Mizshirja / Mondy Miklós / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Kerényi Sándor / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Tamási Áron / Klima Viktor / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Slovenska Liga / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Kánya Kálmán / Puskin A. Sz. / Chmelár František / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / Auerwald Viktorné / Kende Csaba / Szépség és Műveltség Nemzetközi Liga / Klein Teréz / Keresztény Akadémia / Szekfű Gyula / Rabbinovics Baruch / Kálnik / Demokratikus Spanyolországot Támogató Egyesület / (II.) Hodža-kormány / Škrál František / Jestribek / Ptačnik / Popovics András / Kárpátaljai Magyar Faluszövetség / Darcsi Miklós / Magyar Katolikus Kultúrház / Darányi Kálmán / Szentimrei K. Jenő / Janovics Jenő / Kacsó Sándor / Molter Károly / Gönczy Pál / Kijevi Rusz / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Zatlukál Jenő / Rosenberg Miklós / Soltész Zoltán / Remes Ferdinánd / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Cvékus Sándor / Čapek Karel / Dobos Endre / Herpay Ferenc / Ják Sándor / Szabó István / Zatlukál Elemér / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Komárno / Rožňava / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Viskó [Vyškovce]
Év1937
Rövid URL
ID241714
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937. december : A szenátus az Interparlamentáris Unióba tagnak jelölte Földesi Gyula kárpátaljai (Kurtyák-párti) szenátort. – A kárpátaljai országos képviselő-testület ülésén Hrabár Konstantin kormányzó hangsúlyozta: „az autonómia első etapjának bevezetése még nem jelenti Kárpátalja autonómiájának bevezetését […] a valódi autonóm közigazgatás csak akkor következhet be, ha azt a nép érettségével, összetartásával kiharcolja.” – Kerényi Sándor titkár az Ungvári járási magyar közművelődési testület ülésén sérelmezte, hogy hasonló testület ezen kívül csak a Beregszászi járásban működik, pedig törvény adta lehetőség van annak felállítására Ungvár, Munkács, Beregszász városban, a Munkácsi, a Nagybereznai, a Nagyszőlősi, a Huszti, a Técsői és a Rahói járásban is.

1932 folyamán : Fenczik István megalakította az Orosz Nemzeti Autonóm Pártot. – Kárpátalján 3684 magyar gyermeket anyakönyveztek (31,22%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség okozta halálesetek 13 százalékáért a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek. Az országban itt szedi a legtöbb áldozatot a tüdővész. Perecsenyben és Ökörmezőn tízezer lakosra számítva 29,7, illetőleg 28,6 tuberkulózis okozta haláleset jut. – Az 1928–32-es átlag alapján az ország nyugati felében az egy főre eső éves jövedelem 5614,25 korona, Szlovenszkóban 3026,5 korona, Kárpátalján 1814,43 korona volt. – Csehországban 8392 község közül 5640 (67%), Morvaországa 3325-ből 2282 (68%), Szlovenszkóban 3478-ból 647 (19%), Kárpátalján 487-ből 53 (11%) volt ellátva villanyárammal. – Új lapok indultak: az &#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1077 &#1089&#1083&#1086&#1077&#1086 (Ukrán Szó) című független társadalmi-politikai lap (szerkesztő: Brascsajko Mihajlo, megszűnt 1938-ban); a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (Kárpátorosz hang) című napilap (kiadó: Fenczik István, fel. szerkesztő [1934 októberéig] Kaminszki József); cseh és magyar nyelvű lap Idegenforgalom és Turisztika címmel (Visnovsky Milán). – Nagyszőlősön megalakult az SK Beszkid Sportegyesület (1942-ben szűnt meg). – Megjelent: Czabán Samu: A főpróba. Egyfelvonásos színdarab gyermekek számára. Farkas Antal: Kincsek a porban, kincsek a lélekben. Gyermekszíndarab. /Jó Barátom Kiskönyvtára, 1./ Merkur ny., Berehovo; György Ferenc: Címtelen levél. Versek. Lám Rt. Könyvnyomda és Litográfiai Műintézet, Ungvár Tamás Mihály: Mirákulum. Regény. Kazinczy, Kassa Fábry Zoltán: Az éhség legendája. Kárpátalja: 1932. /Az Út Kiskönyvtára, 4./ Angermayer, Pozsony; Krofta Kamil: A csehszlovák történelem kistükre. Ford.: Sas Andor. Novina Könyvkiadó Vállalat, Munkács Jabotinsky Vladimir: A zsidó légió a világháborúban. Nekudah Nyomda és Könyvkiadó, Mukačevo; Iskolai rendtartási szabályok a podkarpatszka ruszi állami polgári iskolai tanulók részére. Svoboda ny., Ungvár –Užhorod; Volosin Avhustin: Kis bibliai katekizmus. A görög katholikus elemi népiskolák alsó osztályai számára. 6.köt. Szt. Bazil-rendiek könyvkiadó hivatala, Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Csap / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Debrecen / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Darkó István / Roma / Széchenyi István / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Nagybereznai / Perecsenyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Vöröskereszt / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / sztrájk / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Szent Bazil Rend / Bátyu / Batyove / Isaák Imre / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Czabán Samu / Szerednye / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Mária Kongregáció / Verhovina / Hokky Károly / Simon Menyhért / György Ferenc / Kurtyák Iván / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Dolha / Dovhe / Malypetr Jan / Rozsypal Antonín / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Berlin / Kárpátorosz Tanító Egyesület / Slavik / Móricz Zsigmond / Egán Ede / Juhász Michal / Munkácsi Katolikus Kör / Volóc / Volovec / Lavocsne / Lawoczne / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Benedek Elek / Móra Ferenc / Hársfalva / Nelipine / Sevres / Krofta Kamil / Nemzetközi Munkássegély / Zsidó Nők Világszövetsége (WIZO) / Renn Ludwig / Zrínyi Ilona / Golssenau Arnold / Hamilton Gerald / Gergely Albert / Visnovsky Milán / Bencs Kálmán / Malmos / Sztrojne / Kisszolyva / Szkotarszke / Emberi Jogok Ligája / Duchnovics Orosz Nemzeti Ház / Munkácsi Segélyző Nőegylet / Wolf Olga / Fried Erzsébet / Juhász Árpád / Zilahy Lajos / Jósika Miklós / Hammeiri Avigdor / Arany János / Spira / Cariaci / Ullmann / Kárpátaljai Református Lelkészegyesület / Duchnovics Olvasó Kör / Magyar Revíziós Liga / Jan Malypetr kormánya / Franklin Társulat / Huszár Béla / Lescsisin György / Ungvári Lengyel Egyesület / Somogyi Károly / Péter Zoltán / Amerikai Ruszin Nemzetvédelmi Tanács / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Ökörmező / Mizshirja / SK Beszkid Sportegyesület / Farkas Antal / Jabotinsky Vladimir / népszámlálás / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Bratislava / Košice / árvíz / cigányok / zsidók / turisztika
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1932
Rövid URL
ID240373
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1932. február : A magyar pártszövetség beterjesztette javaslatait Anton Beszkid kormányzóhoz a kárpátaljai ínség enyhítése tárgyában. „Kívánatos, hogy segélyben ne csak azok részesüljenek, akik a betegsegélyző intézetnek legalább három hónapig tagjai voltak, hanem mindazon éhezők, akik a segélyre rá vannak utalva […] iparos és kereskedő osztály talpraállíthatása végett feltétlenül szükséges, hogy e társadalomnak a kormányzat sürgős moratórium-rendelettel jöjjön segítségére, mert a jelenlegi bankpolitika és a kamatok nyomása alatt ez az értékes államalkotó osztály teljesen elvérzik. Ugyanekkor utasíttassék a pénzügyi kormányzat, hogy a hátralékos adókat írja le s a folyamatban levő adóárveréseket haladéktalanul szűntesse meg.” – A belügyminisztérium engedélyezte, hogy „az egész Kárpátalját uraló ínség, nyomor és éhség enyhíthetésére gyűjtést indítsanak és folytathassanak egész Kárpátalján”. A kárpátaljai gyermekgondozó hivatal megállapítása szerint a területen mintegy 15 ezer gyermek szorul sürgős megsegítésre. – Hokky Károly a parlamentben „a volt magyarországi postatakarékpénztári betétek” mielőbbi kifizetése tárgyában interpellált. – A beregszászi kereskedők „villanysztrájkba” léptek az elektromos energia magas ára miatt. (A villanysztrájk korabeli szóhasználat, lényege, hogy a sztrájkba lépő fogyasztók nem használták az elektromos energiát semmilyen formában, ezáltal okoztak érzékeny veszteséget a szolgáltatónak.)

1921-es : népszámlálás alkalmával, most is tömegesen írták be a ruszinokat csehszlovákként, tiszta ruszin községekbe nagyobbrészt szlovák és cseh számláló biztosokat neveztek ki. A népszámlálás előtt a Ruszin Nemzeti Tanács felhívást intézett a ruszin néphez, hogy vallják magukat ruszin nemzetiségűnek.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Maťovské Vojkovce / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / himnusz / Horthy Miklós / Moszkva / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Szabó Lajos / Prága / Kisrát / Nagyrát / Tiszasalamon / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Árvay József / New York / Mécs László / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Berzeviczy István / Flach Jakab / Hámos Aladár / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / Károly IV. / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Simon Mózes / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Sztripszkij Miron / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Taracközi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / Demkó Mihály / Tóth András / cserkészet / Toronszky Endre / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / főiskola, egyetem / Frankenberg Ede / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Hlinka Andrej / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Grünstein Mór / Mátyóc / Fulajtár Ferenc / Nagybereg, Bereg / Berehi / Nagylucska / Veliki Lucski / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Országos Atlétikai Szövetség / Beregrákos / Rakosin / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Barkaszy Károly / Ruszinszkói Földtanács / Árky Ákos / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Sütő Áron / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Czapáry Dénes / Bohut László / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Homicsko Vladimir / Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület / Méhes Sámuel / Nevicke / Brdlik / Karczub Géza / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / Verbőc / Verbovec / Bihary Lajos / Felvidéki / Halmi / Latorcai / Tiszaháti / mozgósítás / Kavasch Ernő / Dezsőfy János / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Kalász Andor / Kotljarevszkij Iván / Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség / Vozáry Aladár R. / Beregi Sámuel / Angyal Géza / Bayer Ágost / Boksay József / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Medgyaszay Vilma / Virágh Gyula / népszámlálás / egyház / Papp Sándor / színház / Szabó Károly / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Ruská / Košice / Rimavská Sobota / Iža / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Pöstyén / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Kassa [Košice] / Mátyóc [Maťovce] / Nagymihály [Michalovce] / Pőstyén [Piešťany] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID239977
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921 folyamán : Kárpátalján 18 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a mezőgazdaságilag művelhető terület 206 255 kataszteri hold. – Munkácson megalakult a Művészklub (a Ruszinszkói Festőművészek Klubja). Tagjai: Beregi Sámuel, Boksay József, Erdélyi Béla, Virágh Gyula. A klub Beregszászban rendezte meg Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó festőművészeinek téli tárlatát – Ungváron állítottak ki Angyal Géza és Bayer Ágost kárpátaljai festőművészek. – Munkácson lépett fel Medgyaszay Vilma budapesti művész. – Kárpátalja magyar bajnoka volt az Ungvári Munkás Testvériség Egyesület labdarúgócsapata (valamint 1932-ben és 1933-ban). – Megalakult a Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség. – Új lapok indultak: Ungváron a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ú (Kárpátorosz Hírmondó) (a Földműves Szövetség lapja, főszerkesztő: Kaminszki József; 1923-tól Munkácson jelent meg mint a Köztársasági Földműves Párt ruszinszkói tagozatának lapja; megszűnt 1926-ban); Munkácson a Keleti Újság (szerkesztő: R. Vozáry Aladár). A Magyar Bálint tulajdonát képező Határszéli Újságot megvette a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt, és annak hivatalos sajtóorgánuma lett. – Megjelent: Rácz Pál: A rongyszedő és más elbeszélések. Borító: Grünwald [?] Földesi Gyula ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Maťovské Vojkovce / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / himnusz / Horthy Miklós / Moszkva / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Szabó Lajos / Prága / Kisrát / Nagyrát / Tiszasalamon / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Árvay József / New York / Mécs László / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Berzeviczy István / Flach Jakab / Hámos Aladár / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / Károly IV. / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Simon Mózes / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Sztripszkij Miron / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Taracközi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / Demkó Mihály / Tóth András / cserkészet / Toronszky Endre / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / főiskola, egyetem / Frankenberg Ede / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Hlinka Andrej / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Grünstein Mór / Mátyóc / Fulajtár Ferenc / Nagybereg, Bereg / Berehi / Nagylucska / Veliki Lucski / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Országos Atlétikai Szövetség / Beregrákos / Rakosin / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Barkaszy Károly / Ruszinszkói Földtanács / Árky Ákos / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Sütő Áron / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Czapáry Dénes / Bohut László / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Homicsko Vladimir / Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület / Méhes Sámuel / Nevicke / Brdlik / Karczub Géza / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / Verbőc / Verbovec / Bihary Lajos / Felvidéki / Halmi / Latorcai / Tiszaháti / mozgósítás / Kavasch Ernő / Dezsőfy János / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Kalász Andor / Kotljarevszkij Iván / Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség / Vozáry Aladár R. / Beregi Sámuel / Angyal Géza / Bayer Ágost / Boksay József / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Medgyaszay Vilma / Virágh Gyula / népszámlálás / egyház / Papp Sándor / színház / Szabó Károly / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Ruská / Košice / Rimavská Sobota / Iža / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Pöstyén / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Kassa [Košice] / Mátyóc [Maťovce] / Nagymihály [Michalovce] / Pőstyén [Piešťany] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID238065
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. december : 1919. május 8. óta először ült össze Ungváron a Központi Orosz Nemzeti Tanács Avgusztin Volosin elnökletével. – Ungváron a Proszvita Egyesületben méltatták Mikola Szadovszkij ukrán színművész 40 éves színházi jubileumát, mely alkalomból bemutatták Iván Kotljarevszkij Natalka Poltavka című darabját. – A cseh agrárpárt megvette a munkácsi Kárpátia Nyomdát. – Megszűnt a rendőri prefektúra, és helyébe rendőr-igazgatóság lépett.

1921. október 15. : E naptól a belügyminiszter 1921. augusztus 26-án kelt rendeletével új közigazgatási beosztás lépett életbe, melynek értelmében Podkarpatszka Rusz három egységből (zsupából) áll: 1.Ungi zsupa, székh. Ungvár (Ungvári, Perecsenyi, Nagybereznai, Szerednyei járás, Ungvár város); 2.Beregi zsupa, székh. Munkács (Munkácsi, Latorcai, Alsóvereckei, Szolyvai, Felvidéki, Mezőkaszonyi, Tiszaháti járás, Munkács és Beregszász város); 3.Máramarosi zsupa, székh. Huszt (ideiglenesen azonban Nagyszőlős, amíg Huszton a szükséges hivatali épületek el nem készülnek) (Huszti, Técsői, Taracközi, Nagybocskói, Rahói, Dolhai, Ökörmezői, Nagyszőlősi járás). „Az új rendelet nagy változása az, hogy a beregszászi zsupánság megszűnik s Beregszászt és a tiszta magyar vidéket beosztják a munkácsi zsupába. Az eddig Beregszászban székelő Bereg megyei árvaszék is átköltözik Munkácsra, Nagyszőlős és vidéke, ideszámítva a Halmi járásbeli 25 magyar községet is, átmegy Máramarosba.”

1919 folyamán : Megalakult a Munkácsi Pedagógiai Kör. – Megalakult a Munkácsi Sportegyesület (MSE). – Jurij Peleh ungvári orvos kezdeményezésére Ungváron Iskola Segély Bizottság alakult, 1923. június 23-tól a neve Iskola Segély Egyesület. – A csehszlovák hatóságok felfüggesztették az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság tevékenységét. – Megindult a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ &#1079&#1077&#1084&#1083˙ (Orosz Föld), a Kárpátorosz Munkapárt hivatalos lapja (megszűnt 1938-ban). – A 430/919. sz. csehszlovák törvény kimondta, hogy minden településen könyvtárat kell szervezni. – Ruszin tannyelvű reálgimnázium lett a munkácsi magyar középiskola (1925-től cseh tagozattal). – Megjelent: Családi Naptár az 1920-ik szökőévre. Szerk. Rácz Pál. Ungvár; Krúdy Gyula: Havasi kürt. Ruszin-Krajna kistükre. /Ruszin-Krajnai Könyvtár, 1./ [Ruszka-Krajnai Népbiztosság, Garai ny.] [Bp.]; Domokos László: Ruszka Krajna a népek ítélőszéke előtt. Ráth Korvin ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Jabloniczky János / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Homestead / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Károlyi-kormány / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Bereg / Sáros / Ugocsa / Scranton / autonómiatervek / hivatkozás: / Kramář Karel / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Vix Ferdinand / antant budapesti katonai missziója, Vix-jegyzék / Stefán Avgusztin / Legeza Pál / Ruszka Krajna / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Ciaffi / csehszlovák bevonulás / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Berinkey Dénes / Beszkid Anton / Gardosh Julij / Berinkey-kormány / Hucul Köztársaság / Rahói / Ungvári Néptanács / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Dnyeperi Nagy Ukrajna / Nyugat-Ukrán Népköztársaság / Kijev / Ukrán Nemzeti Tanács (Kijev) / Gebé Péter / népszavazás / Piszeckij F. / Moys Ladislav / Országos Néptanulmányi Egyesület / Szegedy Rezső / Vikár Béla / Domokos László / György Endre / Podhradszky György / magyarországi rendeletek / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Pós Lajos / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Taracvizi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Forradalmi Kormányzótanács / Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanácshatalom / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Papp László / Clemenceau G. B. / pozsonyi fegyverszüneti szerződés / román megszállás / Ruszkij Klub / Nicolson Harold / Hennoque / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Huszti Ruszin Tanács / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ungvári Ruszin Tanács / Sztripszkij Miron / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Tusar Vlastimil / miniszterelnök Vlastimil Tusar, szociáldemokrata / Švehla Antonín / Breicha J. / direktórium / Huszár-kormány / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Sztripszkij Hiador / Petrigalla Péter / Paris / Balog Juro / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Munkácsi Pedagógiai Kör / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Peleh Jurij / Kaminszki József / Krúdy Gyula / egyház / párizsi békekonferencia / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Jászi Oszkár / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Pozsony / Kassa / Károlyi Mihály / Lelley Jenő / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Párisháza [Parížovce] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1919
Rövid URL
ID237296
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. november : Kassa és Pozsony katolikus egyesületeiből megalakult az Országos Keresztényszocialista Párt. Alapítók: ’keleten’ Fleischmann Gyula, Wirth Gyula, Körmendy-Ékes Lajos, Tost Barna, Grosschmid Géza, ’nyugaton’ Lelley Jenő, Tobler János, Jabloniczky János, Bittó Dénes. ->1920. március 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkehatárkérdés / Prága / Jabloniczky János / Ung / Homestead / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Rahói / katonai irányítás / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Hennoque / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Breicha J. / direktórium / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / mezőgazdaság / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Lelley Jenő / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1919
Rövid URL
ID237281
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. november 10. : Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. – Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát; elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1.elnöki és határon túli; 2.művelődési és iskolaügyi; 3.vallási, ipari és kereskedelmi; 4.igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási; 5.belügyi; 6.pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig). ->1920. február 19.A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ->1921. augusztus 26.– G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1.Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2.Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3.A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16.pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

1919. április : Királyhű csoport összeesküvésére került sor Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. – A csehszlovák katonaság vizsga nélkül kiosztatta a bizonyítványokat a munkácsi tanítóképzőben, ahol ezzel megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

1919. április 16-án : a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. – Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. – A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

22 találat