Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. december

Hokky Károly képviselő a parlament költségvetési vitájában szóvá tette, hogy Kárpátalján 17 400 magyar gyermek és 210 tanítója 100 iskolában szorong, csak egyetlen gimnáziumban, a beregszásziban vannak magyar párhuzamos osztályok, a területnek nincs magyar tanítóképzője, Nagyszőlősön 400 magyar iskolaköteles gyermek van, még sem engedélyezik a magyar polgári iskola megnyitását. – Viktor Klima kárpátaljai tanügyi vezető elrendelte, hogy „a ruszin tannyelvű iskolák használatából azonnal kiküszöbölendők mindazon tan- vagy könyvtári könyvek, melyek Podkarpatszka Ruszt ukránosított (ťPidkarpatskaŤ vagy ehhez hasonló) névvel nevezik”. – Kárpátalján „tilos csoportosan hallgatni a magyar politikai rádióhíreket”. – Két és fél évi előkészítő munka után jóváhagyták a csehszlovák–román határegyezményt becikkelyező alkotmánytörvényt. – Ekkor Munkácson 24 lap jelent meg.

Hibát talált?

Üzenőfal