Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 9
263 találat

1944. április 20. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Ungváron megszigorították a zárórarendeletet, időhöz kötött a szeszfogyasztás, statárium van érvényben, „a német és a magyar katonai és polgári hatóságok együtt biztosítják a rendet”. – Uo.: a Zsidók kitelepítése Ungváron és Kárpátalján című cikkből: „A kárpátaljai és peremvidéki területen, amely hadműveleti területnek nyilváníttatott, közigazgatási és rendészeti érdekből megkezdődött a zsidó lakosság kitelepítése, illetve táborokba gyűjtése. - A kárpátaljai területen, valamint a hadműveleti területre eső peremvidéken levő községek zsidóságának kitelepítése, illetve táborba gyűjtése már megtörtént. Az ungi községekből Ungvárra, a városon kívül létesített [a Felszabadulás utca végén levő] táborba szállították be a zsidó lakosságot. Most a hadműveleti területen levő városok zsidó lakosságának kitelepítésére került sor. - Ungvár város zsidó lakosságát is a városon kívül létesített táborba telepítik ki. A kitelepítés munkája ma [április 20-án] reggel 9 órakor veszi kezdetét és az előre megállapított rend szerint történik. Az ungvári zsidóság kitelepítése, illetve táborba szállítása ügyében Megay László polgármester III. 93.eln. - 1944. szám alatt” adott ki hirdetményt. „A kitelepítés nem vonatkozik a zsidó orvosokra, gyógyszerészekre és a hadüzemekben dolgozó olyan zsidó munkásokra, akik a hadüzemparancsnok igazolványával vannak ellátva. A kitelepítést házról-házra járva hatósági és rendőri bizottságok végzik, akik a kitelepített egyének értéktárgyait nyomban leltárba és zár alá veszik, a lakásokat pedig lepecsételik. […] A lakásukból kitelepített zsidók körzeti gyűjtőhelyekre kerülnek és onnan a városon kívüli táborba. […] A rendőrség a kapott utasítások alapján Munkácson is kijelölte azt a területet, ahová a zsidók szerdán [április 19-én] kötelesek voltak átköltözni. Az idegen állampolgársággal rendelkező zsidókat külön csoportba vonták.” A zsidók kitelepítése „gyorsított eljárással” történik. Az újság szerint Ungváron csaknem 10 000 zsidó lakott. A város két gyűjtőtáborába, a Felszabadulás utca végébe és a Munkácsy utcai fatelepre „mintegy 16-17 ezer ungvári és környéki kitelepített került”.

1943. január 1-jétől : „a visszacsatolt kárpátaljai területről” felsőházi tagként hívták be a parlamentbe Demjanovich Pétert, Kricsfalussy-Hrabár Andrást és Ganyó Istvánt. – A propaganda minisztérium kirendeltséget állított fel Ungváron (1944 október közepéig működött). A kirendeltséghez előadónak nevezték ki Ortutay Tivadart. Ortutay visszaemlékezéséből a célt illetően: „Az ťanyaországbólŤ Kárpátaljára áthelyezett közalkalmazottak egy része az eltelt néhány év alatt még nem élte bele magát az új környezetbe. A normálisabb viszonyokat erősen befolyásolta a háborús atmoszféra. A férfilakosság katonai szolgálatra történő bevonulása, s a frontra küldése, a megbízhatatlannak tartott férfiaknak a munkaszolgálatos osztagokba való belekényszerítése, s az azokban alkalmazott bánásmód – bizony – felkavarták a kedélyeket. A lakosság és a hatóságok közötti jobb viszony kialakításában szerepet kapott a tájékoztatásügyi szolgálat. A feladatkörhöz tartozott a családvédelmi ügyek intézése is az ún. ONCSA-szervezet égisze alatt.” Másutt: „Ha feltalálták volna a ťlelkiŤ röntgenezést is, ez esetben a röntgenkép sok esetben igen barátságtalan érzelmeket vetítene az uralkodó magyar politikai és közigazgatási rendszer szeme elé. De ezt a röntgenképet nemcsak a ruszinok esetében kapnánk meg, hanem a magyarokéban is, mert köztük is éltek abban az időben szélsőbal, kommunista érzelmű és szélsőjobb, azaz nyilas érzelmű polgárok. E két szélsőséges tábornak a lélekszáma talán jóval felülmúlta a középen álló, mérsékeltebb gondolkodásúak arányszámát.”

1942 folyamán : Corvin Mátyás éve volt. – Huszton megalakult a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete. – A 106.025/942.VKM-rendelet kimondta: „A szlovák, rutén, román és szerb tannyelvű gimnáziumokban az érettségi vizsgálat írásbeli részének tárgyai a magyar nyelv, az iskola tanítási nyelve, a latin nyelv és a német nyelv. Szóbeli: magyar nyelv és irodalom, az iskola tanítási nyelve és irodalma, latin nyelv és irodalom, történelem, mennyiségtan és természettan.” – Az ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság 75 előadást, 24 különböző tanfolyamot szervezett. – Az Országos Magyar Sajtókamara kárpátaljai kerületi titkára Bártfai László az MTI helyi tudósítója Pálóczi-Horváth Lajos (Budapest) és Szilágyi Pál (Ungvár). – Ebben az évben Kárpátalján megjelent lapok: Kárpátaljai Közlöny, a kormányzói biztosság hivatalos hetilapja, Ungvár, III. évf. (fk. Sinka István, fsz. Balázs Vilmos) Kárpáti Híradó, politikai napilap, Ungvár, XIX. évf. (fk., fsz. Bártfai László) Kárpáti Magyar Hírlap, politikai napilap, Ungvár, XXIII. évf. (k., fsz. Kováts Miklós) Az Őslakó, politikai hetilap, Munkács, XIV. évf. (k., fsz. R. Vozáry Aladár) Kárpátalja, politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap, Beregszász, X. évfolyam (k., fsz. Nádas Józsefné sz. Schmidt Etelka) Ă&#1072&#1085&#1075˙ &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1082čé &#1075&#1088óć&#1077&#1089&#1084&#1077&#1077íčé &#1077&#1103&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082 (Hangya Kárpátaljai Szövetkezeti Hírlap), szövetkezeti havilap, Ungvár, IV. évf. (fk. Zoltán Gyula, fsz. Gábriel Jenő) Jóhirnök &#1073&#1083&#1072&#1075&#1086&#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ü, görög katolikus hitbuzgalmi havilap, Ungvár, IV. évf. (k., fsz. Ilniczky Sándor) &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1082&#1086&#1077 &#1075&#1088óć&#1077&#1089&#1084&#1077&#1086 (Kárpátaljai Szövetkezet), szövetkezeti havilap, Budapest, III. évf. (fk., fsz. Szilágyi László) &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Kárpátorosz Hang), hetente kétszer, politikai, Ungvár, XI. évf. (k., fsz. Fenczik István) &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1096&#1082&#1086&#1083&#1072 (Népiskola), a kormányzói biztosság tanügyi osztályának nevelésügyi havilapja, Ungvár, III. évf. (fk., fsz. Kutlán András) &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1084&#1086&#1083&#1086&#1075&#1077ć (Ruszin Ifjúság), a KTT ifjúsági havilapja, Ungvár, II. évf. (fk., fsz. Harajda János) &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1086&#1077 &#1089&#1083&#1086&#1077&#1086 (Orosz Szó), hetente kétszer, politikai, társadalmi, közbiztonsági lap, Ungvár, III. évf. (k. Bródy András, fsz. Spák Iván) Tiszaháti Magyar Gazda, politikai hetilap, Beregszász, XVIII. évf. (k., Polchy István, fsz. Balogh Sándor) Ung Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Ungvár, XXI. évf. (fk., fsz. Pereszlényi Ernő) Bereg Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Beregszász, IV. évf. (fk. Fekésházy Zoltán, fsz. Stéger László). – Megjelent: Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória ny., Ungvár; Gereben Pál: Hajnal a Kárpátalján. Regény. Könyv-, Színpadi és Zeneműkiadó Vállalat, Budapest; A munkácsi Árpád-szobor regénye. Fel. kiadó: Ludányi Bay Gábor. Kárpáti ny., Munkács; R. Vozáry Aladár: A magyar és a magyar nyelvű újságírás a volt Csehszlovákiában. (Adatok a magyar újságírás történetéhez.) Felvidéki Egyesületek Szövetsége, Kálvin ny., Munkács; Emlékalbum. A világháborúban, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében részt vett bajtársaink… Élet ny., Budapest; A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara 1941. évi igazgatói jelentése. Ungvár; Földbirtokrendezés Kárpátalján. Centrum, Budapest; Tájékoztató a kárpátaljai területen végrehajtott földbirtokrendezés felülvizsgálásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. KTT ny., Ungvár; A kárpátaljai terület állattenyésztési szabályrendelete. KTT ny., Ungvár; Bacsinszky Tivadar: Orosz–ruszin kapcsolatok a XIX. sz. közepén. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 7./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Papp György: A munkácsi egyházmegye székeskáptalanjának statutumai. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 18./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Győrffy István: Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 27./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Ihnát András: Báthory István orosz háborúi. /A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kelet-európai Történelem Szemináriumának kiadványai, 1./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Péchy-Horváth Rezső: Kárpátalja a fenyveszúgás országa. Eggenberger, Budap|1942est; Felvidéki és Kárpátaljai Képzőművészek Kiállítása 1943. II. 28–III. 15.Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, Ábrahámné ny., Budapest; „Modern” kölcsönkönyvtár Ungvár. Könyvjegyzék. [Ungmegyei ny., Ungvár]; Segédlet az orosz nyelvű lakossággal való érintkezéshez. [Kárpátalja.] KTT ny., Ungvár; Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyve.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Sárrét / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / magyar / Huszt / Debrecen / Beneš Edvard / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Győry Dezső / Horváth István / Mécs László / Benda Kálmán / Nagyvárad / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kijev / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / borászat, szőlészet / méhészet / Szatmár / Bátyu / Batyove / Árky Ákos / Vozáry Aladár R. / Iványi-Grünwald Béla / Bertók Béla / Czabán Samu / Mária Kongregáció / Simon Menyhért / Fedák Sári / Nagydobrony / Velika Dobrony / Szernye / Kisdobrony / Mala Dobrony / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Munkácsi Kaszinó / Riskó Béla / Hidasnémeti / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Giller János / Latabár Árpád (ifj.) / Fekésházy Zoltán / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Bertók János / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Magyar Revíziós Liga / Kis Terézke Leányklub / Olbracht Ivan / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Neményi Lili / Kiss Gyula / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Čapek Karel / Dobos Endre / Rohács Iván / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Ilniczky Sándor / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Spák Iván / Baross Szövetség / kormányzói biztosok / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Magyar Turista Egyesület / Megay László / Nemzeti Munkaközpont / Levente Egyesület / Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT) / Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) / Simonkay Gyula / Tőkés Anna / Munkácsi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Popoff Mihály / Harajda Ivan (Harajda János) / Malinics Ernő / Országos Egészségvédelmi Szövetség / Bártfai László / Tomcsányi Vilmos Pál / Kárpátalja Egyesült Keresztény Nemzeti Liga / Keresztény Ifjak Egylete / Gyermekvédelmi Liga / Pro Libertate Szabadkőműves Páholy / Képzőművészeti Tanácsadó Bizottság / Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület / Vrbata József / Berecz Vilmos / Borbélyné Pajor Márta / Buday István / Hevkán János / Ivánka László / Karus Mihály / Kelemen József / Kondor Jenő / Kökényesy Péter / Lábas Zoltán / Magyar Élet Köre / Lónya / Kállay-kormány / Orosz Péter / Marx Károly / Artimovics István / Magyarországi Görögkeletiek Országos Jóléti Egyesülete / Bacsinszky Tivadar / Győrffy István / Wald Leó Árpád / Munkácsi Magyar Dalos Egyesület / Sáfáry József / Neupauer János / Elekházy János / Ungvári Ruszin Népkonyha Egyesület / Soli Deo Gloria Szövetség / Horkai István / Mezei Mária / Antal István / Oradea / Soós István / Hladky Endre / Nagykároly / Carei / Bajtársi Szolgálat Munkaközössége / Megay László Alap / Somlószőlős / Ignácz Rózsa / Beregi Református Népfőiskola / Beregszászi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete / Számvevőségi Tisztviselők Országos Egylete / Szabó Hangya Márton / Bóbita János / Jakabffy Dezső / Molnár C. Pál / Tatár Géza / Szinyei Merse Jenő / Kutlán András / Törs Tibor / Tárczay Felicides Román / Beregi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete / Jantsky Béla / Sztálingrád / Buzuluk / Kádár L. Levente / Magyar Turisták Országos Szövetsége / Hete / Hetea / Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete / Munkácsi Ruszin Nőszövetség / Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Sinka István / Szilágyi László / Péchy-Horváth Rezső / Szilágyi Pál / Papp György / Zoltán Gyula / Pereszlényi Ernő / Nádas Józsefné Schmidt Etelka / Stéger László / Balázs Vilmos / Corvin Mátyás / Gábriel Jenő / Gereben Pál / Ihnát András / Ludányi Bay Gábor / egyház / Balogh Sándor / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Erdélyi János / Blahová / cigányok / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 4. Tomcsányi Vilmos Pál hivatali időszaka (1942. I. 5.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Hetény [Chotín] / Kassa [Košice] / Lónyabánya [Lovinobaňa] / Magyarbél [Veľký Biel] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Sárrét [Blahová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1942
Rövid URL
ID243937
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1942. november : A belügyi tárca költségvetésének vitájában felszólaló Spák Iván kárpátaljai képviselő állást foglalt a kormányzósági intézmény fenntartása mellett szemben azokkal a törekvésekkel, amelyek célja, hogy ezt a területet is vármegyékre darabolják. Válaszában a belügyminiszter kitért arra is, miszerint: „Kifogást emelt a képviselő úr az ellen, hogy felelős tényezők részéről hűségnyilatkozatokat várnak a nemzetiségektől. Soha nem hallottam ilyesmit felelős tényezőktől. Mi nem nyilatkozatokat, hanem hűséget várunk a nemzetiségektől. Megköveteljük a hűséget minden feltétel nélkül.” – A MÁV igazgatósága közölte, hogy „a háború okozta szénszükséglet következtében az idei tél folyamán” a helyi érdekű vonatokat nem fűtik. – Olasz katonatisztek jártak Ungváron. – Kádár L. Levente belügyi államtitkár Bátyuban, Beregszászban és Munkácson ONCSA-házakat adott át. – Budapesten meghalt Árky Ákos (sz. 1858), aki az 1920-as években magyar pártvezető volt Kárpátalján. – Ettől a hónaptól Munkácson át közlekednek azok a különvonaton, amelyek Lavocsne irányában a frontra viszik a katonákat.

1941. augusztus 11. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: augusztus 9–10-én „az ungvári vármegye környékét ellepték a csendőrök által behozott környékbeli kiutasított zsidók és családtagjaik. - Ugyancsak összeszedték a kétes állampolgárságú kárpátaljai zsidókat Munkács és Nagyszőlős vidékéről is. - Mintegy 1200 kiutasítottat útnak indítottak Kőrösmező felé, hogy az ottani táborból Galíciába irányítsák őket. - Tegnap váratlan intézkedés történt a kiutasítottak ügyében. - A belügyminisztérium értesítette az illetékes kárpátaljai hatóságokat, hogy a kiutasítások felfüggesztendők és a Galíciába irányított transzport hazaengedhető. - Ügyüket a helyi közigazgatási hatóságok felülvizsgálják és irataik beszerzésére határidőt kapnak. - Azokat a kárpátaljai zsidókat, akik a volt Galícia területén már elhelyezést találtak, az új rendelkezés nem érinti.”

1941. március : Megalakult a Munkácsi Hegyközség. Elnök: Tárczy Károly. – Az új iparkamarai beosztás szerint a kassai kamara kerületébe tartozik Abaúj-Torna, Bereg, Ung és Zemplén vármegye, az ungi, a beregi és a máramarosi közigazgatási kirendeltség területe, Kassa és Ungvár thj. város. – Munkácson bevezették a liszt- és kenyérjegyet. – A Kárpátalján kiadott iparjogosítványok 29 százalékát zsidók kapták. – Doroszlay Mihály, a kárpátaljai görögkeleti ruszin egyházmegye elnöke engedélyt kapott, hogy a Szegeden kiadott Magyar Kelet ezentúl Máramarosszigeten jelenjen meg magyar, ruszin és román nyelven.

1941. március 23. : Ungváron az Olaszbarátok Egyesületét Gabriele D’Annunzio-ról nevezték el. - Az Őslakó írta: „A magyarság, ha már minden áron idegen névvel kellett megcsúfolni szűkebb hazáját, Szlovenszkó formájára Ruszinszkónak próbálta szólongatni ezt az Árpád lépteitől megszentelt földet. A csehek eleinte nem protestáltak, de csakhamar […] eltiltották a használatát. […] az ideszakadt magyarok […] magyar névre keresztelték a […] négy vármegyét, illetve vármegyerészt, így jelölvén őket: Kárpátalja. Ezt az országelnevezést először a magyar pártok hivatalos lapja: a Kárpátaljai Magyar Gazda használta. És a magyar körök egykettőre általánosan magukévá tették. A csehek ezt a nevet hivatalosan sohasem fogadták ugyan el […] de az is igaz, hogy hazaárulási pert nem indítottak senki ellen, aki Kárpátalja néven emlegette ezt a kis országot.” Ma a Kárpátalja elnevezés „teljesen felesleges”, ezáltal megfeledkezünk „Magyarország ősi egységéről”. „Ennek a nagy számban ruszinlakta országrésznek jelenleg közigazgatás-politikai különállását teljesen kidomborítja ťa kormányzói biztosság területeŤ elnevezés használata.” „Lassabban és ritkábban hát a Kárpátalja elnevezéssel.”

1940 folyamán : Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint az országban a születési arány Kárpátalján volt a legmagasabb: minden ezer lakosra 29,1 születés jutott. A csecsemőhaladóság szintén itt a legmagasabb: 18,2%. – A beregszászi városi könyvtárból a legtöbben Zilahy Lajos és Harsányi Zsolt könyveit kölcsönözték ki. – Huszton zsidó polgári fiú- és leányiskolát nyitott a Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület. – Ungváron vendégszerepelt Tőkés Anna színművész. – Beregszászban rendeztek képzőművészeti kiállítást Haba Ferencné, Lánczy Anna, Buczko Géza, Nagy Aladár, Ungváron Márton L. Béla alkotásaiból. Ugyanitt volt képkiállítása a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Bukovinszky Gyula munkácsi festőművész díjazott lett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által Kassán szervezett V. Nemzeti Kiállításon. – Megjelent: Rónay Mária: Országjáró V. b. A Felvidéken és a Kárpátalján. Hungária Könyvkiadó, Budapest Kiss László: Nincs megállás. Versek. Viktória ny., Ungvár; Ungvár és Ung vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest Csomár Zoltán: A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református keresztyén egyház húszéves története 1918–1938. M. Kir. Állami ny., Ungvár A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja (Ruszinföld) helységnévtára. Szerk.: Várady Károly. Hornyánszky ny., Budapest; Kárpátalja községeinek névjegyzéke. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest; Ungvár új utcanevei és telefonelőfizetőinek névsora. Ny. n., Ungvár; A magyar kormány egyéves munkája Kárpátalja népéért. Mi történt eddig Kárpátalján? Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosi Hivatala, Ungvár; Bölöny József: A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. Magyar Közigazgatás, Budapest; Hubai Imre: Adatok Kárpátalja gazdasági földrajzához 1919–1939. Nekudah Könyvnyomda, Munkács Kárpátalja nép-, földbirtok- és állatösszeírásának eredményei. KSH, Budapest; Csukás Zoltán: A Kárpátalja szarvasmarhatenyésztése. Hunnia ny., Budapest; Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Franklin Nyomda, Budapest; László Vladimir: A magyarok őstörténete. Szt. Bazil Rend nyomdája, Ungvár; Jabotinszky Vladimir: Zsidóság és szocializmus. Három tanulmány. Zsidó Nemzet kiadása, Nekudah ny. (Munkács), Budapest; Kárpátalja. Bereg–Ugocsa k. e. e. és Ung vármegyék részletes ismertetője. Országos Vendégforgalmi Szövetkezet, Budapest; Koncsek István: Kárpátaljai idegenforgalmi útmutató. Viktória ny. (Ungvár), Kassa; R. Vozáry Gyula: Kárpátaljai emlékek. Franklin ny., Budapest; Útmutató Kárpátalja fontosabb gyógynövényeinek gyűjtéséhez Száhlender Károly irányítása mellett. Összeáll.: Fodor István, Martin János. Állami ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Nagyszelmenc / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Moszkva / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Kisrát / Kisszelmenc / Nagyrát / Palágy / Palágykomoróc / Pius XII. / Ungvár / Győry Dezső / Mécs László / Kiss László / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Huszti / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / Miskolc / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Wien / Teleki Pál / Szatmár / Bátyu / Batyove / Halmi / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Perényi Zsigmond / Bertók Béla / Olaszország / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Verhovina / Ijjász Gyula / Hetyen / Haranglab / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Őrhegyalja / Volóc / Volovec / Lavocsne / Lawoczne / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Jabotinsky Vladimir / Harsányi Zsolt / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Máriapócs / Csomár Zoltán / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Imrédy Béla / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Bilke / Bilki / Hubay Kálmán / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Ilniczky Sándor / Kovácsrét / Kusnica / Gyibrivka / Keresztes-Fischer Ferenc / Teleki Mihály / Serédi Jusztinián / Závadka / Révész Imre / Kósa Kálmán / Egyed István / Nagybánya / Baia Mare / Padányi-Gulyás Béla / Szentpéteri Kun Béla / Fodor István / Fekete Béla / Baktay Ervin / Lugosi Mihály / Katona József / Ütő Endre / Németmokra / Nyemecka Mokra / Oroszmokra / Ruszka Mokra / Királymező / Uszty-Csorna / Vágó Pál / Csernoholova / Kosáryné Réz Lola / József Ferenc / Misztice / Imszticseve / Nagycsongova / Borzsavszke / Nagyrákóc / Velikij Rakovec / Ölyvös / Vilhivka / Szajkófalva / Oszij / Szől[l]ősrosztoka / Mala Roztoka / Szuhabaranka / Bronyka / Beregdubróka / Beregkisfalud / Szilce / Zárnya / Priborzsavszke / Felsőkaraszló / Hreblja / Ilonca / Ilnica / Ilonokújfalu / Onok / Kerecke / Kerecki / Kiscsongova / Kisrákóc / Malij Rakovec / Alsókaraszló / Zarecsje / Alsósárad / Nyizsnye Bolotne / Lukova / Lukove / Szalay Károly / Inke Rezső / Ivancsó István / Kletz Károly / Nelky Jenő / Csepel / Hennyei Vilmos / Szálasi Ferenc / Simonkay Gyula / Árdánháza / Ardanove / Polhy József Leontin D. / Doroszlay Mihály / Gánya / Hanicsi / Kökényes / Ternove / Bedőháza / Bedevlja / Péchy Miklós Szabolcs (Péchy Szabolcs) / Flaviusz Jurka / Gáspár Sándor Gyula / Szől[l]ősegres / Olesnik / Szől[l]ősvégardó / Pidvinohragyiv / Tiszahetény / Hetinya / Tiszaszászfalu / Szaszove / Tiszaszirma / Drotinci / Gödényháza / Hugya / Kerekhegy / Okruhla / Őry Ferenc / Homa Ferenc / Gémesi József / Plotényi Vilmos / Szondi János / Iván József / Tőkés Anna / Száhlender Károly / Várady Károly / Vozáry Gyula R. / Bonkáló Sándor / Bölöny József / Buczko Géza / Bukovinszky Gyula / Csíkvári Antal / Csukás Zoltán / Haba Ferencné / Hubai Imre / Koncsek István / Lánczy Anna / László Vladimir / Martin János / Márton L. Béla (Márton Béla) / Nagy Aladár / Rónay Mária / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Slemence / Košice / Esztergom
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Királymező [Šajdíkove Humence] / Nagyszelmenc [Veľké Slemence] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1940
Rövid URL
ID243310
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1940. november 26. : Életbe lépett a 23.301/940. sz. B. M. rendelet a kárpátaljai terület közigazgatási beosztásának módosításáról. A máramarosi közigazgatási kirendeltség Técsői járásának neve Taracvölgyi járásra változott (székhelye Técső). A járáshoz a volt Técsői járás községei tartoztak Alsóapsa, Kerekhegy és Técső kivételével. Megszűnt a Nagyszőlősi járás, a községek részben a Huszti járáshoz, illetve a beregi kirendeltség Ilosvai járásához, Gödényháza, Királyháza, Nagyszőlős, Szőlősegres, Szőlősvégardó, Tekeháza, Tiszahetény, Tiszaszirma, Tiszaszászfalu Ugocsa vármegyéhez került. A 7.800/940.M. E., a 912/940.B. M. és a 23.300/940.B. M. rendeletek értelmében Bereg és Ugocsa vármegyét kettéválasztották, a Beregszász székhelyű Bereg vármegye a Beregszászi, a Munkácsi és a Vásárosnaményi járást, a Nagyszőlős székhelyű Ugocsa vármegye a Nagyszőlősi és a Halmi járást, valamint a Máramarossziget székhelyű Máramaros vármegye a Técsői, az Aknasuhatagi, a Dragomérfalvi, a Felsővisói és a Máramarosszigeti járást foglalta magában.

1940. március : A kárpátaljai közigazgatási kirendeltségek mindegyikéhez munkaügyi felügyelőt neveztek ki. – Perényi Zsigmond kormányzói biztos javaslattervet terjesztett be a miniszterelnökséghez arra vonatkozóan, miként lehet elérni, hogy visszatelepüljenek azok a magyarok és ruszinok, akik elhagyták Kárpátalját. – Ungváron megalakult a Húszéves Bajtársak Asztaltársasága. Ügyvezető igazgató: Ijjász Gyula.

1939. szeptember : „A csehszlovák kormány által megkezdett Ung-völgyi vízerőtelepek építési munkáinak folytatására és befejezésére” a földművelésügyi minisztérium Ungváron felállította az Ung-völgyi Vízerőtelepek Építési Munkáinak M. Kir. Kirendeltségét. – Fedor István az ungi, Spenik László a beregi és Csekán Antal a máramarosi közigazgatási kirendeltség tanügyi tanácsosa lett. – 133.200/IX.939. sz. VKM-rendelet: a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola számára az anyaországra engedélyezett tankönyveket kell bevezetni a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolák részére megfelelő tankönyvek kiadásáról intézkedni fognak, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni az 1939/1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940/1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. – Kárpátalján 1922. évi csehszlovák ún. „kisiskolatörvény” kötelezővé tette a 8 évfolyamúvá tette az alapiskolát. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök nyilatkozata: „Kétségtelen, hogy a 8 osztályos mindennapi népiskola nyújtotta előnyöket továbbra is meg kell őriznünk.” (Az „anyaországban” a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről csak az 1940:XX. tc. rendelkezett.)

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeLőcse / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Németország / határkérdés / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / New York / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Spenik László / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / mozgósítás / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Plotényi Nándor / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Bertók Béla / Bustyaháza / Bustina / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Szvoboda Ferenc / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ilniczky Sándor / Kontratovics Irenej (Irén) / Őrdarma / Sztorozsnyica / Levente Egyesület / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / mezőgazdaság / sajtó / zene / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Levoča / Nagykapos
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Lőcse [Levoča] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242848
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. augusztus 16-i : kelettel Ungvárról Fenczik István országgyűlési képviselő (Orosz Nemzeti Autonóm Párt, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája) levelet intézett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárhoz, melyben Kárpátalja lakossága hangulatának lényeges rosszabbodásáról és annak okairól számolt be. Többek között kifejtette: a katonai közigazgatás idején (III. 15–VII.7.) „a katonai parancsnokok túlkapásai nagy elhidegülést váltottak ki, mert sok becsületes nagyorosz alaptalan vádak és intrikák áldozatául esett”, az összes hivatalban „a tisztviselők legnagyobb része anyaországiakkal lett betöltve”, az őslakos értelmiségi pályázókat az állások betöltésénél mellőzik, „általában véve oly nagy az elégedetlenség, hogy a kivándorlás és átszökések napirenden vannak”, lényegesen romlott a gazdasági helyzet (az okok: az előnytelen pénzbeváltás, a közmunkák hiánya, illetve hogy a közmunkáknál az anyaországi az őslakos bérének kétszeresét kapja, gyakorlatilag lehetetlen a kereskedelem, az ipar visszaszorult), nincs engedélyezve a Duchnovics-himnusz, igen magas a középiskolákban a tandíj, gátolják a görögkeleti vallás gyakorlását.

1939. augusztus 4–7. : A kereskedelmi minisztérium küldöttsége (Hídvégi Emil, Jablonkay István, Petőházy Sándor, Lőte Pál) tanulmányutat tett Kárpátalján (az útvonal: Munkács–Szolyva–Volóc–Dolha–Lipcsemező–Técső–Ökörmező–Felsőszinevér–Rahó–Hoverla–Kőrösmező–Tatár-hágó). A küldöttség jelentéséből: Kárpátalján „a katonai közigazgatási hatóságok a zsidók részére kiadott iparigazolványokat számottevő részben visszavonták […] de a katonai közigazgatás megszűnése után a polgári közigazgatási hatóság az elvont iparigazolványokat az érdekelteknek viszszaadta”. „A Hangya működése súlyos kifogás alá esik, drágábban árusítja a közszükségleti cikkeket és olcsóbban veszi a helybeli terményeket, mint a zsidó kereskedők.”

1 2 3 9
263 találat