77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 5
127 találat

1944 folyamán : Megjelent: Gáspár János: A keleti szlávok antropológiája, különös tekintettel a kárpátaljai ruszinokra. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 34./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Szova-Gmitrov Péter: Ungvár múltja. Szerző. Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / magyar / London / Moszkva / München / határkérdés / Huszt / Debrecen / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Prága / Dálnoki Miklós Béla / nőkérdés / Ungvár / Flachbarth Ernő / Mécs László / Benda Kálmán / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / szakoktatás / főiskola, egyetem / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / borászat, szőlészet / Vatikán / Szent Bazil Rend / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Szova (Gmitrov) Péter / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Gáspár Iván (Gáspár János) / Ruszin Nemzeti Színház / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Arad / Imrédy Béla / Ilniczky Sándor / Béldy Alajos / kormányzói biztosok / Ortutay Tivadar / Megay László / Levente Egyesület / Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT) / Szálasi Ferenc / Munkácsi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Hajdúdorog / Munkácsy Mihály / Kolomea / Tomcsányi Vilmos Pál / Soli Deo Gloria Szövetség / Tatár Géza / Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Pataki Ferenc / Gizella-ház / Karácsony Sándor / Churcill Winston / Kósa Lajos / Bárczi Géza / Dudás Miklós / Hankiss János / Lórántffy Zsuzsanna Egyesület / Sztójay Döme / Sztójai-kormány / Csernovic / Vincze András / Endre László / Szaplonczay László / Steuer Sándor / Réthy-Hesslinger Ferenc / Vass János / Balogh Andor / Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség / Schwartz Mór / Dohány Zoltán / Falus György / Farkas Mór / Farkas Szeréna / Handera Ilona / Hecskó Mihajlo / Lebovics Jenő / Leisman Jenő / Tkanko A. / Horváth Aladár / Lebegyev / Zorin V. / Nemec František / Sopronkőhida / Uszta Gyula / Romzsa György Theodor / Szálasi-kormány / egyház / színház / mezőgazdaság / sajtó / zene / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / zsidók
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 5. Kárpátalja mint hadműveleti terület (1944. IV. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1944
Rövid URL
ID244498
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1944. január : A pápa Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspököt a munkácsi egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki. A püspök a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye általános helynökévé Ilniczky Sándor nagyprépostot tette meg. – A prágai Légióbank Rt. és a pozsonyi Szlovák Általános Hitelbank felvidéki és kárpátaljai fiókjai, valamint a kassai Felső-magyarországi Hitelbank Rt. helyébe az Egyesült Felső-magyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár Rt. lépett. – Ungváron tartott előadást Hankiss János egyetemi tanár, VKM államtitkár.

1943 folyamán : Zrínyi Ilona éve volt a fejedelemasszony születésének 300. évfordulója tiszteletére. – A 62.827/943.IV. 4. sz. VKM-rendelet értelmében a kárpátaljai egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezése az összes többi hallgatóra érvényes szabályok szerint történik, vagyis „nemzethűségükre, az általános jó tanulmányi előmenetelre és az indokolt családszociális körülményekre való tekintettel”. A Kárpátaljai Kormányzóság tanulmányi osztálya is megítél ösztöndíjakat. – Nagyszőlősön megalakult az Ugocsa Vármegyei Általános Tanító Egyesület. – Megjelent: Fülöp Árpád: Hunyadi. Hősköltemény 48 énekben. Arany János ny., Budapest; Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória, Ungvár; Siklaky Dezső: Munkács várasszonya. Verses színmű. A Magyar Tavasz kiadója, Herzog Ernő könyvnyomdája, Gyöngyös; Ruszin elbeszélők. [Elbeszélések, regénytöredékek.] /Szláv Írók, 1./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; R. Vozáry Aladár: Munkács. Officina, Budapest; R. Vozáry Aladár: Ünnepi beszéd kormányzó urunk 75.születésnapján. Mérnökök ny., Budapest; Csiki Lajos: A Felvidék és Kárpátalja felépítése – az új nemzetiségi politika vonalán. Stádium ny., Budapest; Beregszász megyei város útmutatója. Szerk. és kiadó: Pécs Győző; Antal Miklós: A magyarországi Drugeth-család. Ünnepi beszéd Drugeth János szobrának Ungváron tartott leleplezési ünnepségén. Viktória ny., Ungvár; Tájékoztató és útmutató Ungvár thj. város iskolánkívüli népműveléséhez… Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeDobóruszka / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Huszt / Debrecen / Beneš Edvard / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Benda Kálmán / Kovács Béla / Kaposvár / Kiss László / Sárospatak / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi rendeletek / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / borászat, szőlészet / Viskovo / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Erdélyi Béla / Zádor Dezső / Sztojka Sándor / Antal Miklós / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Szernye / Fülöp Árpád / Tiszaágtelek / Herczeg Ferenc / Köszörű Károly / Rózsahegyi Kálmán / Sáfáry László / Székely József / Zrínyi Ilona / Marina Gyula / Pataky Tibor / Ilniczky Sándor / Béldy Alajos / Hóman Bálint / Ortutay Tivadar / Kállay Miklós / Serédi Jusztinián / Megay László / Pataky Mária / Márton L. Béla (Márton Béla) / Popoff Mihály / Ivánka László / Antal István / Szinyei Merse Jenő / Demjanovich Péter / Ganyó István / Kricsfalussy-Hrabár András / Szundy Zoltán / Csánk György / Eisemann Mihály / Kiss Manyi / Eöttövényi Olivér / Szigethy Gyula / Erdélyi József / Karády Katalin / Pataky László / Scheffler János / Drugeth János / Bory Jenő / Pethes Sándor / Mészáros Ági / Mádi Zoltán / Pataki Ferenc / Beregi Sándor / Thuránszky László / Csatay Lajos / Lukács Béla / Simor Erzsi / Feleki Kamill / Karácsony Sándor / Ortman Rezső / Fellegi Teri / Greguss Zoltán / Bisztray Gyula / Thuróczy Zoltán / Bereznay Ilona / Siklaky Dezső / Csiki Lajos / egyház / színház / mezőgazdaság / sport / zene / képzőművészet / Kassa / Rozsnyó / Rožňava / Ruská / Košice / Visk / Esztergom / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 4. Tomcsányi Vilmos Pál hivatali időszaka (1942. I. 5.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Rozsnyó [Rožňava] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1943
Rövid URL
ID244195
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1942 folyamán : Corvin Mátyás éve volt. – Huszton megalakult a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete. – A 106.025/942.VKM-rendelet kimondta: „A szlovák, rutén, román és szerb tannyelvű gimnáziumokban az érettségi vizsgálat írásbeli részének tárgyai a magyar nyelv, az iskola tanítási nyelve, a latin nyelv és a német nyelv. Szóbeli: magyar nyelv és irodalom, az iskola tanítási nyelve és irodalma, latin nyelv és irodalom, történelem, mennyiségtan és természettan.” – Az ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság 75 előadást, 24 különböző tanfolyamot szervezett. – Az Országos Magyar Sajtókamara kárpátaljai kerületi titkára Bártfai László az MTI helyi tudósítója Pálóczi-Horváth Lajos (Budapest) és Szilágyi Pál (Ungvár). – Ebben az évben Kárpátalján megjelent lapok: Kárpátaljai Közlöny, a kormányzói biztosság hivatalos hetilapja, Ungvár, III. évf. (fk. Sinka István, fsz. Balázs Vilmos) Kárpáti Híradó, politikai napilap, Ungvár, XIX. évf. (fk., fsz. Bártfai László) Kárpáti Magyar Hírlap, politikai napilap, Ungvár, XXIII. évf. (k., fsz. Kováts Miklós) Az Őslakó, politikai hetilap, Munkács, XIV. évf. (k., fsz. R. Vozáry Aladár) Kárpátalja, politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap, Beregszász, X. évfolyam (k., fsz. Nádas Józsefné sz. Schmidt Etelka) Ă&#1072&#1085&#1075˙ &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1082čé &#1075&#1088óć&#1077&#1089&#1084&#1077&#1077íčé &#1077&#1103&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082 (Hangya Kárpátaljai Szövetkezeti Hírlap), szövetkezeti havilap, Ungvár, IV. évf. (fk. Zoltán Gyula, fsz. Gábriel Jenő) Jóhirnök &#1073&#1083&#1072&#1075&#1086&#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ü, görög katolikus hitbuzgalmi havilap, Ungvár, IV. évf. (k., fsz. Ilniczky Sándor) &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1082&#1086&#1077 &#1075&#1088óć&#1077&#1089&#1084&#1077&#1086 (Kárpátaljai Szövetkezet), szövetkezeti havilap, Budapest, III. évf. (fk., fsz. Szilágyi László) &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Kárpátorosz Hang), hetente kétszer, politikai, Ungvár, XI. évf. (k., fsz. Fenczik István) &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1096&#1082&#1086&#1083&#1072 (Népiskola), a kormányzói biztosság tanügyi osztályának nevelésügyi havilapja, Ungvár, III. évf. (fk., fsz. Kutlán András) &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1084&#1086&#1083&#1086&#1075&#1077ć (Ruszin Ifjúság), a KTT ifjúsági havilapja, Ungvár, II. évf. (fk., fsz. Harajda János) &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1086&#1077 &#1089&#1083&#1086&#1077&#1086 (Orosz Szó), hetente kétszer, politikai, társadalmi, közbiztonsági lap, Ungvár, III. évf. (k. Bródy András, fsz. Spák Iván) Tiszaháti Magyar Gazda, politikai hetilap, Beregszász, XVIII. évf. (k., Polchy István, fsz. Balogh Sándor) Ung Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Ungvár, XXI. évf. (fk., fsz. Pereszlényi Ernő) Bereg Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Beregszász, IV. évf. (fk. Fekésházy Zoltán, fsz. Stéger László). – Megjelent: Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória ny., Ungvár; Gereben Pál: Hajnal a Kárpátalján. Regény. Könyv-, Színpadi és Zeneműkiadó Vállalat, Budapest; A munkácsi Árpád-szobor regénye. Fel. kiadó: Ludányi Bay Gábor. Kárpáti ny., Munkács; R. Vozáry Aladár: A magyar és a magyar nyelvű újságírás a volt Csehszlovákiában. (Adatok a magyar újságírás történetéhez.) Felvidéki Egyesületek Szövetsége, Kálvin ny., Munkács; Emlékalbum. A világháborúban, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében részt vett bajtársaink… Élet ny., Budapest; A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara 1941. évi igazgatói jelentése. Ungvár; Földbirtokrendezés Kárpátalján. Centrum, Budapest; Tájékoztató a kárpátaljai területen végrehajtott földbirtokrendezés felülvizsgálásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. KTT ny., Ungvár; A kárpátaljai terület állattenyésztési szabályrendelete. KTT ny., Ungvár; Bacsinszky Tivadar: Orosz–ruszin kapcsolatok a XIX. sz. közepén. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 7./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Papp György: A munkácsi egyházmegye székeskáptalanjának statutumai. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 18./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Győrffy István: Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 27./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Ihnát András: Báthory István orosz háborúi. /A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kelet-európai Történelem Szemináriumának kiadványai, 1./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Péchy-Horváth Rezső: Kárpátalja a fenyveszúgás országa. Eggenberger, Budap|1942est; Felvidéki és Kárpátaljai Képzőművészek Kiállítása 1943. II. 28–III. 15.Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, Ábrahámné ny., Budapest; „Modern” kölcsönkönyvtár Ungvár. Könyvjegyzék. [Ungmegyei ny., Ungvár]; Segédlet az orosz nyelvű lakossággal való érintkezéshez. [Kárpátalja.] KTT ny., Ungvár; Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyve.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Sárrét / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / magyar / Huszt / Debrecen / Beneš Edvard / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Győry Dezső / Horváth István / Mécs László / Benda Kálmán / Nagyvárad / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kijev / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / borászat, szőlészet / méhészet / Szatmár / Bátyu / Batyove / Árky Ákos / Vozáry Aladár R. / Iványi-Grünwald Béla / Bertók Béla / Czabán Samu / Mária Kongregáció / Simon Menyhért / Fedák Sári / Nagydobrony / Velika Dobrony / Szernye / Kisdobrony / Mala Dobrony / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Munkácsi Kaszinó / Riskó Béla / Hidasnémeti / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Giller János / Latabár Árpád (ifj.) / Fekésházy Zoltán / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Bertók János / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Magyar Revíziós Liga / Kis Terézke Leányklub / Olbracht Ivan / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Neményi Lili / Kiss Gyula / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Čapek Karel / Dobos Endre / Rohács Iván / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Ilniczky Sándor / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Spák Iván / Baross Szövetség / kormányzói biztosok / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Magyar Turista Egyesület / Megay László / Nemzeti Munkaközpont / Levente Egyesület / Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT) / Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) / Simonkay Gyula / Tőkés Anna / Munkácsi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Popoff Mihály / Harajda Ivan (Harajda János) / Malinics Ernő / Országos Egészségvédelmi Szövetség / Bártfai László / Tomcsányi Vilmos Pál / Kárpátalja Egyesült Keresztény Nemzeti Liga / Keresztény Ifjak Egylete / Gyermekvédelmi Liga / Pro Libertate Szabadkőműves Páholy / Képzőművészeti Tanácsadó Bizottság / Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület / Vrbata József / Berecz Vilmos / Borbélyné Pajor Márta / Buday István / Hevkán János / Ivánka László / Karus Mihály / Kelemen József / Kondor Jenő / Kökényesy Péter / Lábas Zoltán / Magyar Élet Köre / Lónya / Kállay-kormány / Orosz Péter / Marx Károly / Artimovics István / Magyarországi Görögkeletiek Országos Jóléti Egyesülete / Bacsinszky Tivadar / Győrffy István / Wald Leó Árpád / Munkácsi Magyar Dalos Egyesület / Sáfáry József / Neupauer János / Elekházy János / Ungvári Ruszin Népkonyha Egyesület / Soli Deo Gloria Szövetség / Horkai István / Mezei Mária / Antal István / Oradea / Soós István / Hladky Endre / Nagykároly / Carei / Bajtársi Szolgálat Munkaközössége / Megay László Alap / Somlószőlős / Ignácz Rózsa / Beregi Református Népfőiskola / Beregszászi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete / Számvevőségi Tisztviselők Országos Egylete / Szabó Hangya Márton / Bóbita János / Jakabffy Dezső / Molnár C. Pál / Tatár Géza / Szinyei Merse Jenő / Kutlán András / Törs Tibor / Tárczay Felicides Román / Beregi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete / Jantsky Béla / Sztálingrád / Buzuluk / Kádár L. Levente / Magyar Turisták Országos Szövetsége / Hete / Hetea / Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete / Munkácsi Ruszin Nőszövetség / Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Sinka István / Szilágyi László / Péchy-Horváth Rezső / Szilágyi Pál / Papp György / Zoltán Gyula / Pereszlényi Ernő / Nádas Józsefné Schmidt Etelka / Stéger László / Balázs Vilmos / Corvin Mátyás / Gábriel Jenő / Gereben Pál / Ihnát András / Ludányi Bay Gábor / egyház / Balogh Sándor / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Erdélyi János / Blahová / cigányok / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 4. Tomcsányi Vilmos Pál hivatali időszaka (1942. I. 5.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Hetény [Chotín] / Kassa [Košice] / Lónyabánya [Lovinobaňa] / Magyarbél [Veľký Biel] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Sárrét [Blahová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1942
Rövid URL
ID243937
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1942. december : Kárpátalján 104 hitelszövetkezet működik. – Hivatalos jelentés szerint a kárpátaljai népiskolai tankötelesek száma 116 401, anyanyelvi megoszlás szerint: magyar 3641, ruszin 98 000, német 1445, szlovák 3900, zsidó 9900, cigány 237.Az elemi népoktatást 2050 tanító és 75 nevelőnő látja el. A hiány 140 tanerő. – Jehova Tanúinak újabb csoportját internálták Ungvárról.

1942. november : A belügyi tárca költségvetésének vitájában felszólaló Spák Iván kárpátaljai képviselő állást foglalt a kormányzósági intézmény fenntartása mellett szemben azokkal a törekvésekkel, amelyek célja, hogy ezt a területet is vármegyékre darabolják. Válaszában a belügyminiszter kitért arra is, miszerint: „Kifogást emelt a képviselő úr az ellen, hogy felelős tényezők részéről hűségnyilatkozatokat várnak a nemzetiségektől. Soha nem hallottam ilyesmit felelős tényezőktől. Mi nem nyilatkozatokat, hanem hűséget várunk a nemzetiségektől. Megköveteljük a hűséget minden feltétel nélkül.” – A MÁV igazgatósága közölte, hogy „a háború okozta szénszükséglet következtében az idei tél folyamán” a helyi érdekű vonatokat nem fűtik. – Olasz katonatisztek jártak Ungváron. – Kádár L. Levente belügyi államtitkár Bátyuban, Beregszászban és Munkácson ONCSA-házakat adott át. – Budapesten meghalt Árky Ákos (sz. 1858), aki az 1920-as években magyar pártvezető volt Kárpátalján. – Ettől a hónaptól Munkácson át közlekednek azok a különvonaton, amelyek Lavocsne irányában a frontra viszik a katonákat.

1942. szeptember : A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ideiglenes jelleggel elrendelte, hogy a munkácsi Árpád fejedelem (fiú)gimnázium „valamennyi osztályába felvehetők legyenek a jeles és jórendű leánytanulók számbeli korlátozás nélkül, de a megengedett osztálylétszám keretein belül”. – Minisztériumi ellenőrzés során feltárt pénzügyi visszaélésekben való vétkesség gyanújával felmentették állásából Engelbrecht Istvánt, Munkács polgármesterét. – Beregszászban kereskedelmi iskola nyílt. – Munkácson új rum- és likőrgyár nyílt. – Magánlátogatáson Kárpátalján járt Törs Tibor, a képviselőház alelnöke. – Ez idő szerint Bereg vármegyében 33 zöldkeresztes kút van: Beregszászban 6, a járásban 2, a Munkácsi járásban 5, a Vásárosnaményi járásban 20.

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1940. december : Rendezték a magyar–szovjet határforgalmat a három határátkelőnél (ungvári–uzsoki, munkácsi–lavocsnei–lembergi és máramarosszigeti–kőrösmezői). – Kárpátalján eddig 8659 iparjogosítványt vizsgáltak felül, ebből 6962-őt zsidó iparosok és kereskedők kérelmeztek. – Megalakult a Munkácsvidéki járás gazdasági szövetkezete. Elnök: Iván József. – Bertók Béla lemondott a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (korábban PRMKE) elnökségéről. Utóda: Szondi János. – Felszámolták a Kárpátaljai Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központját, amely mintegy másfél évtizedig állt fenn. – Az év végére befejeződött a tanítók kinevezése.

1940. november : Kozma kormányzói biztos Ungváron tájékoztatta a kárpátaljai sajtó képviselőit eddigi munkájáról, Budapesten Teleki Pál miniszterelnökkel, a szaktárcák vezetőivel, Esztergomban Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímással tárgyalt Kárpátalja ügyeiről. – Homa Ferenc és Őry Ferenc Magyar–Ruszin Polgári Olvasó Kör néven újjáélesztette azt az egyesületet, amely 1912-ben alakult Radvánci Magyar–Ruszin Olvasó Kör néven és az első bécsi döntés után szüntette meg működését. – A nyíregyházi líceumban és tanítóképzőben bevezették a ruszin nyelv tanítását.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoroleve / Budapest / Uzshorod / Erdély / magyar / nőkérdés / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Ung / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / ipar, kereskedelem / magyarországi rendeletek / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / nyelvkérdés / tanítóképzés / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Nyíregyháza / Teleki Pál / Szatmár / Halmi / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Tekeháza / Tekove / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Kozma Miklós / Szatmárnémeti / Satu Mare / Serédi Jusztinián / Beregkisfalud / Szilce / Árdánháza / Ardanove / Gánya / Hanicsi / Kökényes / Ternove / Bedőháza / Bedevlja / Péchy Miklós Szabolcs (Péchy Szabolcs) / Flaviusz Jurka / Gáspár Sándor Gyula / Szől[l]ősegres / Olesnik / Szől[l]ősvégardó / Pidvinohragyiv / Tiszahetény / Hetinya / Tiszaszászfalu / Szaszove / Tiszaszirma / Drotinci / Gödényháza / Hugya / Kerekhegy / Okruhla / Őry Ferenc / Homa Ferenc / mezőgazdaság / zene / Esztergom
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Magyarbél [Veľký Biel] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1940
Rövid URL
ID243286
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. szeptember : „A csehszlovák kormány által megkezdett Ung-völgyi vízerőtelepek építési munkáinak folytatására és befejezésére” a földművelésügyi minisztérium Ungváron felállította az Ung-völgyi Vízerőtelepek Építési Munkáinak M. Kir. Kirendeltségét. – Fedor István az ungi, Spenik László a beregi és Csekán Antal a máramarosi közigazgatási kirendeltség tanügyi tanácsosa lett. – 133.200/IX.939. sz. VKM-rendelet: a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola számára az anyaországra engedélyezett tankönyveket kell bevezetni a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolák részére megfelelő tankönyvek kiadásáról intézkedni fognak, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni az 1939/1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940/1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. – Kárpátalján 1922. évi csehszlovák ún. „kisiskolatörvény” kötelezővé tette a 8 évfolyamúvá tette az alapiskolát. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök nyilatkozata: „Kétségtelen, hogy a 8 osztályos mindennapi népiskola nyújtotta előnyöket továbbra is meg kell őriznünk.” (Az „anyaországban” a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről csak az 1940:XX. tc. rendelkezett.)

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeLőcse / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Németország / határkérdés / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / New York / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Spenik László / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / mozgósítás / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Plotényi Nándor / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Bertók Béla / Bustyaháza / Bustina / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Szvoboda Ferenc / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ilniczky Sándor / Kontratovics Irenej (Irén) / Őrdarma / Sztorozsnyica / Levente Egyesület / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / mezőgazdaság / sajtó / zene / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Levoča / Nagykapos
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Lőcse [Levoča] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242848
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. szeptember 21. : Ungváron a társadalmi egyesületek képviselői közös értekezleten vitatták meg, mivel járulhatnának hozzá a lengyel menekültek ellátásához. A város vezetése a lengyel konzulátussal karöltve gondoskodik elhelyezésükről, élelmezésükről. – Ugyanitt Losonczy István „a hatodik hadtest országos mozgósítási kormánybiztosa” Perényi Zsigmond kormányzói biztossal és az illetékes katonai parancsnokkal tárgyalt arról, hogy „a nagy számú lengyel menekültek lefegyverzése és a törvényes rendelkezések szerint való továbbítása egységes irányelvek mellett történjék”. – A Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója a pénzintézet helyi fiókjának vezetőjével vitatta meg, hogyan kell beváltani a lengyel menekülteknél található zlotyt. – Szeptember 28-án írta a Kárpáti Magyar Hírlap: „Egyes magukról megfeledkezett egyének a lengyel menekültek kényszerhelyzetét kihasználva lehetetlen alacsony árban összevásárolták szegénységüket! Most rendelkezés történt nagyon helyesen, hogy mindenki mindent, amit lengyel menekültektől vásárolt, köteles a hatóságoknak beszolgáltatni.” – Feloszlott az Illés József ny. egyetemi tanár vezette Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete, „miután e szervezet Kárpátalja felszabadulásával betöltötte misszióját”. – A földművelésügyi miniszter rendeletére „az anyaország gazdaságaiban foglalkoztatott felvidéki és kárpátaljai […] mezőgazdasági munkásoknak módjukban áll gabonajárandóságukat a Futura Rt. legközelebbi helyi bevásárlójánál beszolgáltatni és a kiállított elismervény alapján megfelelő mennyiségű gabonát válthatnak ki minden költség (fuvarköltség stb.) levonása nélkül Nagyszőlős, Nagykapos, Bustyaháza, Tiszaújlak állomásokon. A munkások tehát a fuvardíjat az említett állomásokig megtakaríthatják.”

1939. augusztus : Bródy András megalapította a Ruszin Nemzeti Szövetséget. A szervezet nem folytat pártpolitikát, tagjai parlamenti képviselők, közéleti személyiségek. Célja: a ruszin népnek „egy egészséges népi egységbe” való tömörítése. – Rahón létrejött a Magyar Háziipari Központ. A cél „a ruszin népművészet elemeiből álló háziipar felkarolása, szociális szempontból a termelés és értékesítés elősegítése”. – A Magyar Turista Egyesület saját kezelésébe vette a 18 kárpátaljai menedékházat. – Megjelent Ung Vármegye Évkönyve (az elmúlt 20 év történéseiről).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeTőketerebes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Horthy Miklós / magyar / határkérdés / Debrecen / Bukarest / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / Nagybereg, Bereg / Berehi / Halmi / Zádor Dezső / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Kacsóh Pongrác / Volóc / Volovec / Ruszin Nemzeti Színház / Ökörmező / Mizshirja / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Pataky Tibor / Bessenyei Lajos / Halmeu / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Magyar Turista Egyesület / Balogh Arthur / Felsőszinevér / Szinevirszka Poljana / Lipcsemező / Lipecka Poljana / Petőházy Sándor / Hídvégi Emil / Lőte Pál / Visóvölgy / Valea Vişeului / Ábrányi Emil / Magyar Háziipari Központ / Ruszin Nemzeti Szövetség / színház / mezőgazdaság / sajtó / zene / Trebišov / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésMagyarbél [Veľký Biel] / Tőketerebes [Trebišov] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242779
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 7. : után Brascsajko Julij, Dolinai Mikola memorandumban kérte Perényi Zsigmond kormányzói biztost és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt, hogy a hivatalokban és az iskolákban vezessék be az ukrán nyelvet, engedélyezzék a Proszvita működését, adják vissza az egyesület vagyonát.

1939. július 7. : Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. (Lásd 6.200/939.M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.) A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. – Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.

1939. július 1-jével : a 6.400/939. sz. M. E. rendelet életbe léptette Kárpátalján a magyar pénzügyi jogszabályokat (3 pénzügyigazgatóság Ungvár, Beregszász és Huszt központtal). – Ezen a napon az MTI szlovák lapjelentésekre hivatkozva közölte, hogy egyre többen szöknek át magyar területről Szlovákiába, elsősorban a katonai szolgálat elől menekülő szlovákok. A szlovák hatóságok „a menekülő néptestvérekkel” szemben fölösleges szigorúsággal járnak el, jogtalan határátlépés miatt internálják őket. – Beregszászba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. Részt vett az Egyesült Magyar Párt „felszabadulás utáni első gyűlésén.” – Horthy Miklós kormányzó a felsőház örökös tagjává nevezte ki Ilniczky Sándor görög katolikus nagyprépostot és Kaminszki Józsefet, a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnökét.

1939. április : Megjelent Ungváron Egán Imre: „Milyen legyen a ruszin autonómia?”, Budapesten Morvay Zsigmond azonos című röpirata. (Morvay Ugocsa vármegye utolsó magyar főispánja volt a Csehszlovákiához csatolás előtt.) – A Felvidék, közte Beregszász, Ungvár és Munkács közép- és szakiskoláinak helyettes és óraadó tanárai kiáltványban fordultak a magyar kormányhoz a nagy szegénység enyhítése és a munkabérek emberséges szintre emelése érdekében. – Körutat tett Kárpátalján: Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Kunder Antal kereskedelem-, közlekedés- és iparügyi miniszter (jártak többek között Ungváron, Huszton, Aknaszlatinán), Imrédy Béláné, a Magyar a Magyarért Mozgalom védnöke, valamint Kállay Miklós, az Öntözésügyi Hivatal elnöke, hogy a helyszínen tájékozódjon, „milyen lehetőségei vannak a Nagyalföld Kárpátaljáról való vízellátásának”. – Kárpátalján járt Szilassy Béla, a felvidéki minisztérium államtitkára, hogy a csehszlovák földreform során elkobzott ingatlanok ügyét vizsgálta. – A budapesti Magyar Kereskedelmi Bank kirendeltséget állított fel Munkácson. – A Budapesti Nemzetközi Vásáron Kárpátaljának külön pavilonja volt. – Ung, Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyéket a debreceni postaigazgatósághoz osztották be. A helyi viszonyok tanulmányozására Kárpátalján járt Terscsánszky Ákos államtitkár, a m. kir. posta vezérigazgatója, valamint Kuzmics Gábor és Magos Győző. – Beregszász képviselő-testülete elhatározta, hogy kérni fogja a település városi rangra emelését. – Állami kezelésbe vették a kárpátaljai kórházakat. – Móna Sándor debreceni festőművésznek volt kiállítása Ungváron.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / határkérdés / Beneš Edvard / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Szilassy Béla / Ung / Korláth Endre / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Vöröskereszt / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Bródy András (Bródy Andrej) / Prchala Lev / Bethlen István / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Nyárády Dioniszij / Ilniczky Sándor / Kunder Antal / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Magyar Frontharcosok Szövetsége / Takách-Tolvay József / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Sörös József / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / Magyar a Magyarért Mozgalom / Népszövetség / zsidók / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242533
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. március 14. : Jozef Tiso miniszterelnök bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Másnap a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot. Március 18-i szovjet külügyi jegyzék szerint „a német kormány tettei jeladásul szolgáltak a magyar csapatoknak a Karpatszkaja Ruszba való durva betöréshez és a lakosság elemi jogainak megsértéséhez”. – Hajnali háromkor a Szics-gárda Huszton körülvette a kormány, a csendőrség, a posta székházát, a vasútállomás épületét, megtámadott több katonai objektumot. A cseh katonaság fegyverrel állította helyre a rendet, számos Szics-tag életét vesztette, illetve gyorsított eljárással internálták őket. – MTI-hír: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható.” A magyar katonaság Béldy Alajos parancsnoksága alatt a reggeli órákban három irányban lépte át a demarkációs vonalat: 1.Fancsikánál a Nagyszőlős–tiszaújlaki út mentén (súlyos harcok voltak a Salánk és Feketepatak közötti vasútvonal mentén), 2.Munkácsnál Szolyva irányába (10 órára az 1.lovas dandár megszállta a Munkács környéki magaslatokat (Őrhegyalját), Szentmiklós alatt állt) és 3.Ungvár körzetében (a 26.honvéd zászlóalj elérte Nevickét). – 20 órakor Volosin Avgusztin miniszterelnök beszédet mondott a huszti rádióban: „Polgártársak és polgártársnők Kárpáti Ukrajnában! A szlovák parlament megszavazta Kárpáti Ukrajna függetlenségét, a mi szojmunk pedig hivatalosan ki fogja kiáltani az állami függetlenséget. A szojm végső döntéséig az autonóm kormány nyilvánítja ki függetlenségünket. A független Kárpáti Ukrajna kormányának tagjai: Volosin Avgusztin miniszterelnök, Révai Julij külügyminiszter, Perevuznik Jurij belügyminiszter, Klocsurak Sztepan gazdasági miniszter, Brascsajko Julij pénzügy- és kommunikációs miniszter, Dolinai Mikola egészségügy- és szociális miniszter.” Éjszaka távirat ment Berlinbe: megtörtént a független Kárpáti Ukrajna kikiáltása, amely számít arra, hogy a birodalom védelmében részesíti. Egyidejűleg Volosin utasította a csendőrséget, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. – Lengyel oldalról megerősítették a határ őrzését, kommünikében tiltakoztak minden olyan hír ellen, amely esetleges beavatkozásukat jósolná. – A prágai kormány elfogadta a magyar kormány ultimátumát, amely azt követelte, hogy vonják vissza Kárpátaljáról a cseh csapatokat. Ennek következtében Lev Prchala tábornok, aki ezen a napon megszűnt a Volosin-kormány tagja lenni, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cseh csapatok visszatérjenek Csehországba. A kivonulás az esti órákban kezdődött meg. A 23 órakor kiadott jegyzék szerint: a cseh csapatok kiürítik Kárpátukrajnát, de a magyar nemzetiségűeknek nem adják meg a jogot, hogy fegyveres alakulatokat szervezzenek önvédelmi célból. – Délben Horthy Miklós kormányzó fogadta a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének küldöttségét, melyet Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök vezetett. A küldöttség ezután Teleki Pál miniszterelnökhöz ment.

1939. február : A kárpátaljai színikoncessziót Kardos Géza színigazgató kapta meg. – Helyreállt a telefon-összeköttetés Kárpáti Ukrajna és Cseh-Szlovákia nyugati területei között. – Volosin Avgusztin miniszterelnök a &#1085&#1086&#1077&#1072 &#1089&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 hasábjain keresztül kérte a világban élő ukránokat, hogy jövedelmük 1%-ának felajánlásával segítsék Kárpáti Ukrajna újjáépítését.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeNagyszelmenc / Munkács / Budapest / Uzshorod / Németország / Huszt / Prága / Bukarest / Szürte / Ungvár / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / hivatkozás: / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Bátyu / Batyove / Feketeardó / Csornotisziv / Lengyelország / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Podhering / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Prchala Lev / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Szulincsák László / Hácha Emil / Ókemence / Kamjanica / Kovácsrét / Kusnica / Román Nemzeti Tanács / Magyar Vasutasok Országos Szövetsége / Ortutay Sándor / Pankrác / (II.) Teleki-kormány / Jaczkovich István / Kardos Géza / színház / mezőgazdaság / Veľké Slemence / Ptrukša / Szirénfalva
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
TelepülésNagyszelmenc [Veľké Slemence] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Szirénfalva [Ptrukša]
Év1939
Rövid URL
ID242374
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 2 3 5
127 találat