Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. november 23.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Ungvár–Uzsok között, valamint Munkács–Verecke között a ruszin földet a felkelők uralják. „A magyar katonaság hősen megszállta a Bécsben húzott határokat.” – A Budapesti Hírlap közölte az Egyesült Magyar Párt felhívását a felvidéki magyarsághoz. – A beregszászi Duchnovics Társaság vezetősége elhatározta, hogy Vasvári Pál Kör néven működik tovább. Elnök: Bencik Jenő. A kör célja „a magyar–ruszin kultúrkapcsolatok tudományos ápolása és a cseh–ukrán szellemi irányzat elnémítása Kárpátalján”. A kör csatlakozik a budapesti Vasvári Pál Egyesülethez.

Hibát talált?

Üzenőfal