Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. április 19.

A Kárpátalja írta: „Önálló igazgatást kérünk a beregszászi magyar gimnáziumnál. A közeljövőben sor kerül a betöltetlen gimnáziumi igazgatói állások kinevezésére. Ezzel kapcsolatosan a magyar kisebbségnek is volna egy kérése. A beregszászi magyar gimnázium csak tagozata a ruszin gimnáziumnak, önálló vezetés és költségvetés nélkül. Önállósítani kell a magyar gimnáziumot, teljesen önálló, a ruszin tagozattól független igazgatót kell kinevezni. Ez a kérdés nagyon fontos, amiért is úgy a városi tanácsnak, szülői szövetségnek, mint az összes kultúregyesületnek foglalkozniuk kell az üggyel.”

Hibát talált?

Üzenőfal