Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 7
186 találat

1939. március 14. : Jozef Tiso miniszterelnök bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Másnap a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot. Március 18-i szovjet külügyi jegyzék szerint „a német kormány tettei jeladásul szolgáltak a magyar csapatoknak a Karpatszkaja Ruszba való durva betöréshez és a lakosság elemi jogainak megsértéséhez”. – Hajnali háromkor a Szics-gárda Huszton körülvette a kormány, a csendőrség, a posta székházát, a vasútállomás épületét, megtámadott több katonai objektumot. A cseh katonaság fegyverrel állította helyre a rendet, számos Szics-tag életét vesztette, illetve gyorsított eljárással internálták őket. – MTI-hír: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható.” A magyar katonaság Béldy Alajos parancsnoksága alatt a reggeli órákban három irányban lépte át a demarkációs vonalat: 1.Fancsikánál a Nagyszőlős–tiszaújlaki út mentén (súlyos harcok voltak a Salánk és Feketepatak közötti vasútvonal mentén), 2.Munkácsnál Szolyva irányába (10 órára az 1.lovas dandár megszállta a Munkács környéki magaslatokat (Őrhegyalját), Szentmiklós alatt állt) és 3.Ungvár körzetében (a 26.honvéd zászlóalj elérte Nevickét). – 20 órakor Volosin Avgusztin miniszterelnök beszédet mondott a huszti rádióban: „Polgártársak és polgártársnők Kárpáti Ukrajnában! A szlovák parlament megszavazta Kárpáti Ukrajna függetlenségét, a mi szojmunk pedig hivatalosan ki fogja kiáltani az állami függetlenséget. A szojm végső döntéséig az autonóm kormány nyilvánítja ki függetlenségünket. A független Kárpáti Ukrajna kormányának tagjai: Volosin Avgusztin miniszterelnök, Révai Julij külügyminiszter, Perevuznik Jurij belügyminiszter, Klocsurak Sztepan gazdasági miniszter, Brascsajko Julij pénzügy- és kommunikációs miniszter, Dolinai Mikola egészségügy- és szociális miniszter.” Éjszaka távirat ment Berlinbe: megtörtént a független Kárpáti Ukrajna kikiáltása, amely számít arra, hogy a birodalom védelmében részesíti. Egyidejűleg Volosin utasította a csendőrséget, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. – Lengyel oldalról megerősítették a határ őrzését, kommünikében tiltakoztak minden olyan hír ellen, amely esetleges beavatkozásukat jósolná. – A prágai kormány elfogadta a magyar kormány ultimátumát, amely azt követelte, hogy vonják vissza Kárpátaljáról a cseh csapatokat. Ennek következtében Lev Prchala tábornok, aki ezen a napon megszűnt a Volosin-kormány tagja lenni, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cseh csapatok visszatérjenek Csehországba. A kivonulás az esti órákban kezdődött meg. A 23 órakor kiadott jegyzék szerint: a cseh csapatok kiürítik Kárpátukrajnát, de a magyar nemzetiségűeknek nem adják meg a jogot, hogy fegyveres alakulatokat szervezzenek önvédelmi célból. – Délben Horthy Miklós kormányzó fogadta a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének küldöttségét, melyet Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök vezetett. A küldöttség ezután Teleki Pál miniszterelnökhöz ment.

1939. január 28. : Hokky Károly kárpátaljai szenátor interpellációt jegyeztetett be az Egyesült Magyar Pártnak Kárpátukrajnában történt betiltása és a magyarságnak a választásokból való erőszakos kirekesztése miatt. Az ügyben Esterházy János országos elnök is tiltakozott Emil Hácha köztársasági elnöknél. Esterházy pozsonyi nyilatkozata a kárpátaljai magyarságnak a választásokon tanúsítandó magatartásáról: „A kárpátaljai magyarság a választásokon nem szavazhat pozitív értelemben úgy mint a szlovákiai magyarság tette a múlt év december 18-i választásnál. Az előzmények után a kárpátaljai magyarságnak ez a magatartása teljesen érthető és természetes.” – E naptól az ungvári Kárpáti Magyar Hírlap „Ung–Bereg–Ugocsa egyesített vármegyék és a Felvidéki Egyesült Magyar Párt Kárpátaljai Kerületének hivatalos lapja”. Szerkesztő: Kováts Miklós.

1938. december : Pittsburghben az amerikai ruszinok követelték „a kárpátorosz nép hivatalos vezetőinek” 1938. november 3-án hozott határozata érvényre juttatását. – A hónap végén megszüntették a rahói cseh tannyelvű polgári iskolát.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Pittsburgh / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / népszavazás / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Alsóvereckei / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Septicki / Beregrákos / Rakosin / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Hrabár Konstantin / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Nemes József / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Danzig / Csertés(z) / Csertizs / Pataky Tibor / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Nyárády Dioniszij / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / sajtó / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Nagymihály / zsidók
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1938
Rövid URL
ID242224
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. december 8. : MTI-jelentés: a kárpátukrán kormány jelenleg a határok kiigazításáról tárgyal a magyar kormánnyal. A javaslat szerint 8 Magyarországnak ítélt községet cserélnének ki két Kárpátukrajnában maradt magyar községre. A kárpátukrán kormány ezenkívül annak a lehetőségéről is tárgyal a magyar kormánnyal, hogy helyreállítsák a vasúti összeköttetést Kárpátukrajna és Szlovákia közt a Tiszaújlak–kassai vasútvonalon, amely jelenleg Magyarországé. – MTI-jelentés Varsóból: ukrán képviselők és a volinyi lakosság képviselői kérték a lengyel parlamentet, hogy biztosítson autonómiát az ukránok által lakott területeknek (Halics és Voliny földjének). A nemzetgyűlés december 21-i ülésén elvetette az indítványt azzal az indoklással, hogy összeegyeztethetetlen a lengyel alkotmánnyal. Az Ukrán Nemzeti Szabadelvű Párt december 26-ra Lwowba gyűlést hívott össze, hogy döntsön a kormánnyal szembeni további magatartásáról.

1938. június : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület Beregszászban tartott közgyűlésén létrehozta a Kárpátaljai Magyar Iskolaszövetkezetet, melynek célja magyar iskolák szervezése, új iskolák építésének előmozdítása. – Az amerikai Gerovsky Aleksei kezdeményezésére megalakult az ún. orosz blokk, melynek tagjai parlamenti képviselők és szenátorok: az Autonóm Földműves Szövetség részéről Bródy András, Földesi Gyula, Pjescsák Iván, az agrárpárt részéről Bacsinszki Edmund, Kosszej Pavlo, Zsidovszkij P. – A Kárpátaljai Szövetkezeti Központ közgyűlésén elhangzott jelentésből: a központhoz 316 működő szövetkezet tartozik, ebből 167 hitel-, 119 fogyasztási, a többi ipari, földműves, színházi és egyéb szövetkezet. A magyar szövetkezetek az öszszesnek valamivel több mint harmada. – A csendőrség elkobozta a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület plakátját, melyen a magyar szülőket arra szólította fel, hogy gyermekeiket írassák magyar iskolába.

1938. május : A kormány segélyt szavazott meg a tavalyi aszály és az idei árvíz kárpátaljai károsultjainak. – Az alkotmánybíróság tagjává nevezték ki Hadzsega Illést, az ungvári kerületi bíróság elnökét. – A ruszin autonomista pártok Munkácson egységes választási front megalakításáról tárgyaltak. – Szilassy Béla a Magyar Nemzeti Párt szlovenszkói szenátora interpellációt nyújtott be a parlamentben a magyar nemzeti színek használata tárgyában.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Szilassy Béla / Pécs / egyéb pártok és pártszövetségek / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / Szerényi Ferdinánd / Ungvári (Ungvidéki) / nyelvkérdés / tanítóképzés / oktatásügy / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / statisztika / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / mozgósítás / Berlin / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Wellmann Mihály / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / népszámlálás / Jaross Andor / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésPécsújfalu [Pečovská Nová Ves]
Év1938
Rövid URL
ID241843
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. május 1. : Beregszászban együtt ünnepelt a szociáldemokrata, a nemzetiszocialista, az agrár-, a kommunista párt, a kereskedők és az iparosok pártja. Felvonulás egész Kárpátalján nem volt a gyűléskezési tilalom miatt. – Az Egyesült Magyar Párt képviselőinek és szenátorainak felhívása: „Magyar testvérek! Május elsején, a munka ünnepén újból szólunk hozzátok. Elmúlt az az idő, amikor ezt a napot a forradalmi osztályharcosok maguknak kisajátították, ez a nap nálunk a nemzeti munka ünnepe, melyet emelt fővel és öntudatos lélekkel ünnepel meg minden dolgozó magyar.” – A Kárpáti Magyar Hírlap „A magyar kisebbség és a zsidókérdés” című vezércikkéből: „Mi nem szívesen vetjük fel a zsidókérdést magyar nemzeti kisebbségi harcunkban, mi sohasem tettünk különbséget magyar és magyar között – vallási alapon. Az egyesült párt önvédelmi harcnak nevezett húszéves politikája kezdettől fogva szigorúan egy vonalú volt. Ezt a politikát nem befolyásolta a húsz év alatt semmiféle külpolitikai esemény, semmiféle olyan politikai irányváltozás, amely a szomszédos államokban [Magyarországot is] a húsz év alatt észlelhető volt.”

1938. március : Kárpátalján is életbe lépett az 1937. február 18-i kormányhatározat, amelynek alapján „a legalább 50 százalékos magyar többséggel bíró helyeken kétnyelvű feliratokat, nyomtatványokat, tekintettel a ruszinságra, háromnyelvűeket vezetnek be a postán és a vasútnál”. A nyelvtörvény kiterjed a beregszászi, a nagyberegi, a gáti, a kaszonyi, a macsolai, a muzsalyi, a beregsomi, a vári, a nagybégányi, a benei és a beregdédai postára, valamint Ardó, Bene, Bereg, Beregszász, Kígyós, Nagybégány, Borzsova–Nagymuzsaly, Som–Kaszony, Újfalu, Szürte és Téglás vasútállomására. – A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület beregszászi rendezvényén Narancsik Imre református lelkész kijelentette: „eddigi társadalmi életünk téves utakon jár és sürgősen megalakítandó a ťnépközösségŤ. Ennek a népközösségnek nem szabad sem jobb-, sem baloldalinak lenni, nem szabad sem Kelet-, sem Nyugat-Európa felé kacsingatni, hanem Közép-európainak kell lennie és mint a jóakarat népének kell fellépnie.” – Ungváron megalakult a cserkész főtanács. Elnök: Hrabár Konstantin kormányzó. „A főtanács révén az Országos Hivatal anyagilag kívánja segélyezni a cserkészmozgalmat.” – A Szlovák Néppárt Pozsonyban szlovák–német–magyar–ruszin autonomista blokk létrehozását határozta el. – Brünnben volt kiállítása Gottlieb Margit ungvári festőművésznek.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Uzshorod / Prága / Szürte / Brünn / Ungvár / Pittsburgh / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Földesi Gyula / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / statisztika / cserkészet / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Mezőkaszony, Kaszony / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Borzsova / Borzsava / Vári / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Hrabár Konstantin / Hokky Károly / Beregsom / Som / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Köszörű Károly / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / képzőművészet / közigazgatás / Szüllő Géza / Pozsony / Bratislava
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésGatály [Hatalov] / Pozsony [Bratislava] / Somszeg [Vieska] / Variháza [Varechovce]
Év1938
Rövid URL
ID241789
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. március 28. : „Az Autonóm Földműves Szövetség kiáltványa a kárpátorosz nép parlamenti képviselőihez” (aláírók: Bródy András, Pjescsák Iván képviselők, Földesi Gyula szenátor): a bel- és külpolitikai események tanúsága szerint „az általunk a múlt esztendőben megindított az összes autonóm erők egyesítésére irányuló akció már ma egészen beigazolódik”. Követelések: a csehszlovák nemzetgyűlés kárpátorosz tagjai alakítsanak közös autonóm klubot, ez a klub foglaljon állást „a Kárpátok déli részén fekvő orosz terület” autonómiájának azonnali megadása mellett, a kormány azonnal írja ki a választásokat a Kárpátorosz Szojmba, és jelentse ki, hogy elfogadja a Központi Orosz Nemzeti Tanács által kidolgozott alkotmány(autonómia)tervezetet. „Mindnyájukat hívjuk egy hatalmas autonóm frontra.” – A prágai parlamentben Szüllő Géza az Egyesült Magyar Párt nevében a következő nyilatkozatot olvasta fel: „A képviselőház nyilvánossága előtt szögezem le, hogy ebben a köztársaságban nemcsak szlovák, német, rutén, hanem magyar kérdés is van […] a magyarság pártjai már megalakulásuk óta Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáért harcoltak […] Az autonómia alapját a pittsburgh-i szerződés teremtette meg, a Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés írta elő. Egyik feltételnek sem tesz eleget a kormány és ez az oka mostani megrendült helyzetének. […] Meg kell hogy értse a kormány, hogy másként itt boldogulást nem tud elérni, mintha a teljes jogegyenlőség alapján állva megadja minden itt élő nemzetnek, ami őt isteni és emberi törvény alapján megilleti.” – Milan Hodža miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be, hogy elkezdődött a nemzetiségi statútum előkészítése.

1937 folyamán : Kárpátalján él az ország lakosságának mintegy 5 százaléka, itt összpontosult az ipari kapacitás 0,7 százaléka (a 102 működő iparvállalatból 56 fafeldolgozó, 14 mezőgazdasági termékeket feldolgozó, 7 vegyi, 17 építőipari, 6 fémmegmunkáló, 2 papírgyár). – Az ungvári rendőr-igazgatóság sajtóközlése szerint Ungváron 48 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin/orosz/ukrán, 6 magyar politikai és 4 cseh, 14 ruszin/orosz/ ukrán, 7 magyar független lap volt. A rendőrség összesen 84 alkalommal kobzott el újságot, naptárat vagy brosúrát. 75 előadásra, 146 táncos mulatságra, 17 ünnepélyre, 8 koncertre, 12 kiállításra és 56 labdarúgó-mérkőzésre került sor. A nyilvántartásban 291 bejelentett egyesület szerepelt, ebből 31 politikai, 43 szak- és munkás-, 22 földműves és gazdasági, 25 kereskedelmi és ipari, 91 jótékonysági, 27 művészeti, 10 diák-, 10 „szórakoztató”, 14 zene- és ének-, 10 torna- és 8 sportegyesület. – A statisztikai hivatal összesítése szerint Kárpátalján 100 000 lakosra 11 válás jut. Az országos átlag 46 válás. – Szerednyén cseh –magyar–ruszin tannyelvű polgári iskola nyílt (az első bécsi döntés után a cseh osztályokat megszüntették). – Szentmiklóson emlékművet állítottak A. Sz. Puskin orosz írónak. – Ungváron volt kiállítása Dobos Endre, Erdélyi Béla, Boksay József, Soltész Zoltán, Remes Ferdinánd, Rosenberg Miklós kárpátaljai képzőművészeknek. Budapesten mutatkozott be képeivel Sárkány Jolán ungvári festőművész. – Megjelent: Herpay Ferenc: Mozgóképek. A szerző kiadása. Welber Nyomda, Munkács Ják Sándor: Neked írom… Versei. Haladás, Berehovo; Simon Menyhért: Kisebbségi ének. Versek. 2.kiadás. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Munkács Simon Menyhért: Testvéreknek üzenem. Versek. A szerző kiadása. Mukačevo–Munkács Tamás Mihály: Sziklán cserje. Elbeszélések. Tátra, Pozsony Havas Emil: Amerika „felfedezése”. Riportsorozat. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: Hodzsa, a dunai gondolat és a magyarság. Pannonia ny., Munkács –Mukačevo; Borkanuk Oleksa: Az autonómia teljes megvalósításáért. Kárpátalja gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emeléséért. Skolnaja Pomoscs ny., Munkács–Mukačevo; Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Sajó-vidék Könyvkiadó, Rozsnyó Munkács város szervezési szabályrendelete 1937. Ny. n., Munkács; Zatlukál Jenő–Zatlukál Elemér: Adatok Podkarpatszka Rusz praehistoriájához. Nekudah Könyvnyomda, Munkács; K. Čapek: Beszélgetés Masaryk G. Tamással. I–III. köt. (1933, 1935, 1937). Ford.: Sas Andor. Novina, Munkács; Szabó István: Ugocsa megye. MTA, Budapest Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Kisebbségi Intézet, Pécs; Cvékus Sándor: Gyümölcsfák ültetése és nevelése 17 ábrával. Skolnaja Pomoscs, Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Bukarest / nőkérdés / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Pécs / Belgrád / Mécs László / Széchenyi István / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Györke István / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / pravoszláv, görögkeleti / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Viskovo / Ökörmezői / kisantant / Voith György / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Balogh-Beéry László / templomszentelés / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Erdélyi Béla / Sztojka Sándor / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Hokky Károly / Simon Menyhért / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Nagypalád / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Kormos Gerő / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Ökörmező / Mizshirja / Mondy Miklós / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Kerényi Sándor / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Tamási Áron / Klima Viktor / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Slovenska Liga / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Kánya Kálmán / Puskin A. Sz. / Chmelár František / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / Auerwald Viktorné / Kende Csaba / Szépség és Műveltség Nemzetközi Liga / Klein Teréz / Keresztény Akadémia / Szekfű Gyula / Rabbinovics Baruch / Kálnik / Demokratikus Spanyolországot Támogató Egyesület / (II.) Hodža-kormány / Škrál František / Jestribek / Ptačnik / Popovics András / Kárpátaljai Magyar Faluszövetség / Darcsi Miklós / Magyar Katolikus Kultúrház / Darányi Kálmán / Szentimrei K. Jenő / Janovics Jenő / Kacsó Sándor / Molter Károly / Gönczy Pál / Kijevi Rusz / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Zatlukál Jenő / Rosenberg Miklós / Soltész Zoltán / Remes Ferdinánd / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Cvékus Sándor / Čapek Karel / Dobos Endre / Herpay Ferenc / Ják Sándor / Szabó István / Zatlukál Elemér / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Komárno / Rožňava / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Viskó [Vyškovce]
Év1937
Rövid URL
ID241714
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1937. december : A szenátus az Interparlamentáris Unióba tagnak jelölte Földesi Gyula kárpátaljai (Kurtyák-párti) szenátort. – A kárpátaljai országos képviselő-testület ülésén Hrabár Konstantin kormányzó hangsúlyozta: „az autonómia első etapjának bevezetése még nem jelenti Kárpátalja autonómiájának bevezetését […] a valódi autonóm közigazgatás csak akkor következhet be, ha azt a nép érettségével, összetartásával kiharcolja.” – Kerényi Sándor titkár az Ungvári járási magyar közművelődési testület ülésén sérelmezte, hogy hasonló testület ezen kívül csak a Beregszászi járásban működik, pedig törvény adta lehetőség van annak felállítására Ungvár, Munkács, Beregszász városban, a Munkácsi, a Nagybereznai, a Nagyszőlősi, a Huszti, a Técsői és a Rahói járásban is.

1937. szeptember 4–5. : Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról”. Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője”) érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kenyeret, megélhetést jelent, annak elmaradása pusztulást és tönkremenést”, fokozott figyelemmel kell kísérni a kárpátaljai magyar iskolaügyeket. – Felszentelték a felújított ősi radvánci római katolikus templomot. A bejárat előtt helyezték el Nepomuki Szent János 1726-ból származó szobrát, mely eddig az ungvári Bercsényi étterem előtt állt.

1937. március : PRMKE helyi szervezetek alakultak a következő településeken: Beregújfalu (elnök: Györke István), Gecse (Ágoston Margit), Bene (Orémusz László), Búcsú (Kájel Mihály), Asztély (Simon Zsigmond), Badaló (Kiss Tivadar), Csoma (Gyurkovics Endre), Halábor (Orosz Imre), Mezőhomok (Drohobeczky Gyula), Muzsaly (Hunyady István), Déda (Papp István), Gát (Kiss Gyula), Nagypalád (Zsurky József), Tivadar (Kacsa Gábor).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Praha / csehszlovák törvények / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Hodža Milan / kárpátaljai (szojm) / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / oktatásügy / csehszlovák választások / Györke István / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Asztély / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Nagypalád / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Gát / Haty / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / sajtó / közigazgatás
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Gatály [Hatalov]
Év1937
Rövid URL
ID241519
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936 folyamán : Az ungvári rendőr-igazgatóság statisztikája szerint Ungváron összesen 44 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin és 6 magyar politikai, illetve 4 cseh, 13 ruszin, 4 magyar pártsemleges. 14-szer került sor lapbetiltásra és 47 esetben lapelkobzásra. – Róth Béla munkácsi újságíró új lapot indított Független Újság címmel. – Kárpátalján 3211 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,18%). – Az étkezőkocsival is ellátott gyorsvonat négy és fél óra alatt teszi meg a Csap–Budapest távolságot. – Ungváron, illetve Munkácson volt kiállítása Sárkány Baba, Gál Emma, Ijjász Gyula kárpátaljai festőművészeknek. – Megjelent: Ilku Pál: Lendület. Regény. Kultúra, Slovenská Grafiá, Pozsony Sütő Kálmán: Lelkeket jöttem venni. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Tamás Mihály: Két part közt fut a víz. Regény. Franklin, Budapest Tamás Mihály: Szép szerelmes nyár. Regény. Kassa Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919–1936. Szerk.: Wallentinyi Samu. Karpatia ny., Kassa; Balogh Sándor: A szernyei gyöngykaláris. Magánkiadás; A Podkarpatszka Ruszi Magyar Dalos Szövetség 4.dalos ünnepélyének emlékkönyve és a hangverseny részletes műsora. Ungvár, 1936. június 7.Kreisler ny., Užhorod; Korláth Endre Parlamenti beszéde a kárpátaljai autonómiáról. Kárpáti Magyar Gazda, Berehovo; Az Orosz Központi Nemzeti Tanács törvényjavaslata az autonóm Podkárpátszká Rusz alkotmányáról. Kiadja Bródy Andrej. Welber ny. (Munkács), Uzshorod; Levicky Mihály: Nyílt levél a kommunista párt és a Vörös szakszervezetek összes tagjaihoz Kárpátalján. Typographia ny., Munkács–Mukačevo; Csak a népfront kormány véd meg Hitler ellen! Eszenyi Balázs, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Csomár Zoltán: Csendes órák. Kis imakönyv az ifjúság és gyermekek számára. Földesi ny., Užhorod; E. Beneš: Hogyan dolgozzunk? Ford.: Sas Andor. Ungvár Horkay Antal: Beszélő kövek. Rozsnyó Reprezentačný Lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. [Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi társadalmi lexikon.] Academia, Bratislava Balogh-Beéry László: A magyar–lengyel közös határ és a ruthén terület. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Lengyelbarát Egyesülete, Budapest.1937. január 1-jével megszűnt a Csehszlovákia és Románia közötti vízumkényszer. – Nyugdíjba vonult Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke, aki 14 évig töltötte be ezt a tisztet. Hivatalos búcsúztatása: január 2-án. Helyét nem töltik be az autonómia „közelgő bevezetése” miatt. Az elnöki teendőket ettől kezdve Jaroslav Meznik országos alelnök látja el. ->1937. október 8.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / református / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Csap / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Ilku Pál / Ady Endre / Mécs László / Magyar Fiatalok Szövetsége / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Wien / Viskovo / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Nevicke / Tamás (Tvaroska) Mihály / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Dercen / Homok / Holmok / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Barkaszó / Barkaszove / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Nečas Jaromír / Révai Julij (Révay Gyula) / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Köszörű Károly / Piłsudski / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Franklin Társulat / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Wellmann Mihály / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Wallentinyi Samu / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Széchenyi Mozgalom / Bárdháza / Barbovo / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság / Jankó Zoltán / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegylet / Kerekes Istvánné / Lahita Ernő / Gát / Haty / Füsti László / Vacsy István / Bártfay Kálmán / Gorkij Makszim / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Gyertyánliget / Kobilecka Poljana / Beregszászi Ipartársulat / Máriapócs / Tučný Alois / Makkosjánosi / Janosi / Csonkapapi / Kispapi / Koncháza / Koncove / Macsola / Mocsola / Stok Károly / Burecz Bálint / Kovács Lajos / Károly (román király) / Mihály (román trónörökös) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / Weisbecker Gyuláné / Podolcsák Miklós / Róth Béla / Sütő Kálmán / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Csomár Zoltán / Eszenyi Balázs / Gál Emma / Horkay Antal / Levicky Mihály / népszámlálás / Balogh Sándor / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Jaross Andor / Sas Andor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Losonc / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Visk / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gatály [Hatalov] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Jánosi [Rimavské Janovce] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Viskó [Vyškovce]
Év1936
Rövid URL
ID241459
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. december : Beregszász küldöttsége Prágában járt, ahol sikerült kieszközölni, hogy a városból ne helyezzék el a törvényszéket. – A Magyar Nemzeti Párt Magyar a magyarért jelszóval indított mozgalmat. – Beregszászban a Vérke-parton korcsolyapálya nyílt.

1 2 3 7
186 találat