Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

19 találat

1943 folyamán : Zrínyi Ilona éve volt a fejedelemasszony születésének 300. évfordulója tiszteletére. – A 62.827/943.IV. 4. sz. VKM-rendelet értelmében a kárpátaljai egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezése az összes többi hallgatóra érvényes szabályok szerint történik, vagyis „nemzethűségükre, az általános jó tanulmányi előmenetelre és az indokolt családszociális körülményekre való tekintettel”. A Kárpátaljai Kormányzóság tanulmányi osztálya is megítél ösztöndíjakat. – Nagyszőlősön megalakult az Ugocsa Vármegyei Általános Tanító Egyesület. – Megjelent: Fülöp Árpád: Hunyadi. Hősköltemény 48 énekben. Arany János ny., Budapest; Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória, Ungvár; Siklaky Dezső: Munkács várasszonya. Verses színmű. A Magyar Tavasz kiadója, Herzog Ernő könyvnyomdája, Gyöngyös; Ruszin elbeszélők. [Elbeszélések, regénytöredékek.] /Szláv Írók, 1./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; R. Vozáry Aladár: Munkács. Officina, Budapest; R. Vozáry Aladár: Ünnepi beszéd kormányzó urunk 75.születésnapján. Mérnökök ny., Budapest; Csiki Lajos: A Felvidék és Kárpátalja felépítése – az új nemzetiségi politika vonalán. Stádium ny., Budapest; Beregszász megyei város útmutatója. Szerk. és kiadó: Pécs Győző; Antal Miklós: A magyarországi Drugeth-család. Ünnepi beszéd Drugeth János szobrának Ungváron tartott leleplezési ünnepségén. Viktória ny., Ungvár; Tájékoztató és útmutató Ungvár thj. város iskolánkívüli népműveléséhez… Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeDobóruszka / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Huszt / Debrecen / Beneš Edvard / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Benda Kálmán / Kovács Béla / Kaposvár / Kiss László / Sárospatak / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi rendeletek / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / borászat, szőlészet / Viskovo / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Erdélyi Béla / Zádor Dezső / Sztojka Sándor / Antal Miklós / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Szernye / Fülöp Árpád / Tiszaágtelek / Herczeg Ferenc / Köszörű Károly / Rózsahegyi Kálmán / Sáfáry László / Székely József / Zrínyi Ilona / Marina Gyula / Pataky Tibor / Ilniczky Sándor / Béldy Alajos / Hóman Bálint / Ortutay Tivadar / Kállay Miklós / Serédi Jusztinián / Megay László / Pataky Mária / Márton L. Béla (Márton Béla) / Popoff Mihály / Ivánka László / Antal István / Szinyei Merse Jenő / Demjanovich Péter / Ganyó István / Kricsfalussy-Hrabár András / Szundy Zoltán / Csánk György / Eisemann Mihály / Kiss Manyi / Eöttövényi Olivér / Szigethy Gyula / Erdélyi József / Karády Katalin / Pataky László / Scheffler János / Drugeth János / Bory Jenő / Pethes Sándor / Mészáros Ági / Mádi Zoltán / Pataki Ferenc / Beregi Sándor / Thuránszky László / Csatay Lajos / Lukács Béla / Simor Erzsi / Feleki Kamill / Karácsony Sándor / Ortman Rezső / Fellegi Teri / Greguss Zoltán / Bisztray Gyula / Thuróczy Zoltán / Bereznay Ilona / Siklaky Dezső / Csiki Lajos / egyház / színház / mezőgazdaság / sport / zene / képzőművészet / Kassa / Rozsnyó / Rožňava / Ruská / Košice / Visk / Esztergom / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 4. Tomcsányi Vilmos Pál hivatali időszaka (1942. I. 5.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Rozsnyó [Rožňava] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1943
Rövid URL
ID244195
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1943. január 27. : Marina Gyula, a kormányzói biztosság tanulmányi osztálya vezetőjének Szinyei Merse Jenő kultuszminiszterhez „az ukrán szervezkedés tárgyában” intézett bizalmas leveléből: „Az egyes tanári testületek a fegyelmi vizsgálatokat az elítélt tanulók meghallgatása nélkül folytatták le, mivel azok a jogerős ítélet folytán nem voltak szabadlábon. Időközben az elítélt tanulók a Kormányzó Úr Őfőméltósága kegyelmi ténye folytán szabadlábra helyeztettek, már kérvényezték is felvételüket volt iskolájukba, azonban az ellenük folyó fegyelmi eljárás miatt felvételüket az intézetek igazgatói megtagadták […] A szervezkedésben részt vett és elítélt tanítókkal kapcsolatban tisztelettel jelentem, hogy azokat saját hatáskörömben állásukból felfüggesztettem […] a kárpátaljai tanítóság a csehszlovák uralom idejében erősen részt vett a politikai mozgalmakban s ezért Kárpátalja felszabadulásakor mint a legmegbízhatatlanabb tisztviselői elem került át hozzánk. […] a javíthatatlanok a közszolgálatból elbocsáttattak, vagy pedig külföldre szöktek […] A szóbanlevő szervezkedésben nemcsak az ifjúság, hanem Kárpátalja társadalma is nagy mértékben érdekelve van s ezért rendkívül nagy a feszültség és a várakozás a hatósági intézkedések iránt.”

1939 folyamán : A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalján a keresők száma 263 847 (ebből 196 330 férfi, 67 517 nő), az eltartottak száma 403 714, őstermelésből él 521 708 (212 793 kereső és 308 915 eltartott), közte napszámos 28 054 (és 20 451 eltartott), erdőmunkából él 19 497 (és 39 883 eltartott). – Ungváron állított ki Bezdán József budapesti iparművész, Munkácson Parányi-Pabar István mezőtúri festőművész. – Megjelent: Borz Hudák Mátyásné: Sorshúzás. Regény. Munkács. Csomár Zoltán: Húsz év Ungvár történetéből 1918–1938. A csehszlovák uralom elnemzetlenítő törekvéseinek története. /A Magyar Társaság Könyvei, 1./ Budapest; A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. KSH, Budapest Az 1939. évi kárpátaljai nép-, földbirtok- és állatösszeírás eredményei. A népesség keresők, eltartottak és foglalkozási viszony szerint 1939-ben, községenként. KSH, Budapest Egan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómia?! Miravcsik Nyomda, Ungvár Fenczik István: A kárpátoroszok múltja és jelene. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének kiadványa. Pécs Balogh-Beéry László: Az ukrán kérdés. Magyar Nemzeti Szövetség, Budapest; Pataky Mária: Rákóczi földje. Officina, Budapest; Mi lesz a gyermekünkkel? Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület, Munkács; A magyar Felvidék és Kárpátalja. Pallas ny., Budapest; Földváry László: Kincstári erdők Kárpátalján. I–II. köt. Hornyánszky ny., Budapest; Kalauz Kárpátaljára. Miskolci Fekete Pál ny., Budapest; Blasovszki Miklós: Kárpátaljai turista kalauz. MTE, Budapest Kárpátalja üdülőhelyei és turista menedékházai. Magyar Turista Egyesület, Budapest; Papp Ferenc: A hazatért Felvidék és Kárpátalja gyógyforrásai és gyógyfürdői. Mérnökök ny., Budapest; Szepes Béla–Balassa Ferenc: Kárpátaljai síkalauz. Radó ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Szepes Béla / Németország / Beneš Edvard / Madarász István / Tiso Jozef / Hitler Adolf / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / Szilassy Béla / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Benda Kálmán / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Földesi Gyula / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Kossey János / Kováts Miklós / Spenik László / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Szatmár / Homicsko Vladimir / Balogh-Beéry László / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Lengyelország / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Olaszország / Antal Miklós / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Hokky Károly / Fülöp Árpád / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Papp Ferenc / Siménfalvy Árpád / Bencze György / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Kacsóh Pongrác / Kormos Gerő / Bethlen István / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Milotay István / Szvoboda Ferenc / Kodolányi János / Iván Sándor / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Csomár Zoltán / Kánya Kálmán / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Vaszary Piri / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Nyárády Dioniszij / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Bessenyei Lajos / Hubay Kálmán / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Román Nemzeti Tanács / Ortutay Sándor / Splettstösser / Fedeles Cirill / Jaczkovich István / Kardos Géza / Kontratovics Irenej (Irén) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Spák Iván / Hajovics Péter / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Takách-Tolvay József / Sörös József / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / Serédi Jusztinián / Engelbrecht István / Páger Antal / Dobránszki Adolf / Fekésházy Zoltánné / Hirtenstein Lajosné / Erdmannsdorff Otto / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Krokovay Károly / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Bugra József / Deák Gyula / Bartha Károly / Kriveczky Antal / Balogh Arthur / Petőházy Sándor / Hídvégi Emil / Lőte Pál / Ábrányi Emil / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / Bonczos Miklós / Szénássy Barna / Sztepán Antal / Balog Vaszil Mihály / Hápka Péter / Hrabár János / Retyeznik János / Varga József / Pataky Mária / Parányi-Pabar István / Balassa Ferenc / Bezdán József / Blasovszki Miklós / Borz Hudák Mátyásné / Földváry László / Esterházy János / Jaross Andor
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242947
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. október : Pápai rendelkezésre megszüntették a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot, a terület egyházközségei egyesültek a szatmári egyházmegyével. Püspök: Madarász István. – Perényi Zsigmond kormányzói biztos kérelmére Teleki Pál miniszterelnök ösztöndíjalapot létesített „a magyar egyetemeken és főiskolákon tanuló szegény sorsú, jó tanulmányi előmenetelt felmutató kárpátaljaiak” számára. Az ösztöndíjak odaítélése Marina Gyula, a kormányzóság tanügyi tanácsosa felterjesztése alapján történik. – A VKM engedélyezte a Kárpátaljai Zsidó (előtte: Héber) Iskolaegyesületnek, hogy Munkácson zsidó polgári leányiskolát állítson fel (1941 márciusában kapott nyilvánossági jogot). – E hónaptól Iván Sándor színtársulatának körzetébe tartozik Aknaszlatina, Beregszász, Csap, Huszt, Királyháza, Királyhelmec, Kisvárda, Léva, Munkács, Nagyszőlős, Rahó, Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Szolyva, Técső, Tiszaújlak és Tornalja. – Egy hónapig állt fenn Bródy András országgyűlési képviselő új napilapja, a &#1056óc&#1089&#1082&#1072˙ &#1055&#1088&#1072&#1077&#1075&#1072.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoroleve / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Madarász István / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / statisztika / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / Kisvárda / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Perényi Zsigmond / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Bródy András (Bródy Andrej) / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Iván Sándor / Marina Gyula / Bonczos Miklós / színház / mezőgazdaság / sajtó / Léva / Rimaszombat / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Tornalja / Szepsi / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tornalja [Tornaľa] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242875
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 16. : Perényi Zsigmond, az új kormányzói biztos Huszton megtartotta bemutatkozó beszédét. – Ugyancsak Huszton Bródy András pártértekezleten harcot hirdetett az ún. renegátok – Kaminszki József, Ilniczky Sándor, Demkó Mihály és Marina Gyula – ellen, akik „a kormány szekerét tolják”. – Ungváron megnyílt a Nemzeti Munkaközpont kirendeltsége. Vezetője: Bugra József. – E napon keltezett levél Teleki Pál miniszterelnökhöz: „Alulírottak mint a szolyvai ruszin tannyelvű reálgimnázium szülői tanácsa, 700 tanuló szülőjének képviseletében azzal az alázatos kérelemmel bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes színe elé, hogy a jelenleg Szolyván levő állami reálgimnázium továbbra is itt maradjon és megmaradjon koedukációs jellegűnek.” Augusztus 14-én kelt levelében Perényi Zsigmond kormányzói biztos nem javasolta a kérelem támogatását, így azt elvetették.

1939. július 7. : után Brascsajko Julij, Dolinai Mikola memorandumban kérte Perényi Zsigmond kormányzói biztost és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt, hogy a hivatalokban és az iskolákban vezessék be az ukrán nyelvet, engedélyezzék a Proszvita működését, adják vissza az egyesület vagyonát.

1939. július 7. : Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. (Lásd 6.200/939.M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.) A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. – Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.

1939. április : Megjelent Ungváron Egán Imre: „Milyen legyen a ruszin autonómia?”, Budapesten Morvay Zsigmond azonos című röpirata. (Morvay Ugocsa vármegye utolsó magyar főispánja volt a Csehszlovákiához csatolás előtt.) – A Felvidék, közte Beregszász, Ungvár és Munkács közép- és szakiskoláinak helyettes és óraadó tanárai kiáltványban fordultak a magyar kormányhoz a nagy szegénység enyhítése és a munkabérek emberséges szintre emelése érdekében. – Körutat tett Kárpátalján: Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Kunder Antal kereskedelem-, közlekedés- és iparügyi miniszter (jártak többek között Ungváron, Huszton, Aknaszlatinán), Imrédy Béláné, a Magyar a Magyarért Mozgalom védnöke, valamint Kállay Miklós, az Öntözésügyi Hivatal elnöke, hogy a helyszínen tájékozódjon, „milyen lehetőségei vannak a Nagyalföld Kárpátaljáról való vízellátásának”. – Kárpátalján járt Szilassy Béla, a felvidéki minisztérium államtitkára, hogy a csehszlovák földreform során elkobzott ingatlanok ügyét vizsgálta. – A budapesti Magyar Kereskedelmi Bank kirendeltséget állított fel Munkácson. – A Budapesti Nemzetközi Vásáron Kárpátaljának külön pavilonja volt. – Ung, Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyéket a debreceni postaigazgatósághoz osztották be. A helyi viszonyok tanulmányozására Kárpátalján járt Terscsánszky Ákos államtitkár, a m. kir. posta vezérigazgatója, valamint Kuzmics Gábor és Magos Győző. – Beregszász képviselő-testülete elhatározta, hogy kérni fogja a település városi rangra emelését. – Állami kezelésbe vették a kárpátaljai kórházakat. – Móna Sándor debreceni festőművésznek volt kiállítása Ungváron.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / határkérdés / Beneš Edvard / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Szilassy Béla / Ung / Korláth Endre / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Vöröskereszt / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Bródy András (Bródy Andrej) / Prchala Lev / Bethlen István / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Nyárády Dioniszij / Ilniczky Sándor / Kunder Antal / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Magyar Frontharcosok Szövetsége / Takách-Tolvay József / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Sörös József / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / Magyar a Magyarért Mozgalom / Népszövetség / zsidók / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242533
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. április 4. : XII. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta Nyárády Dioniszij apostoli adminisztrátort. – Budapesten aláírták a magyar–szlovák határegyezményt (a kárpátaljai határokról). Zemplén és Ung vármegye szlovákiai részéből 74 község került Magyarországhoz, túlnyomórészt ruszin és szlovák lakossággal. – Az e napi minisztertanácsi határozat értelmében „az egyes szakminisztériumok a kárpátaljai területtel összefüggő kérdésekben a miniszterelnökség II. ügyosztályát megkeresni tartoznak, amelynek tisztviselői a ruszinszkói autonómia előkészítése, gyakorlati keresztülvitele és a szóban forgó terület viszonyai felől megfelelő személyi és tárgyi ismeretekkel bírnak.” „A közigazgatást a helyszínen vivő katonai parancsnokságok minden személyi vonatkozású intézkedéseikben előzőleg hallgassák meg Marina Gyula kormánymegbízottat.” – A Pesti Újságban Zámbori Antal foglalkozott a kárpátaljai autonómia kérdésével.

1939. március : A magyar–csehszlovák államközi megegyezés szerint „mindazok, akik a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt területen születtek és 1928. január 1-jétől állandóan azon a területen laktak, automatikusan magyar állampolgároknak tekinthetők”. – A katonai hatóságok bezárták a perecsenyi ruszin reálgimnáziumot.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Csap / Németország / Huszt / Prága / Tiso Jozef / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Belgrád / Roma / Técső / Tyacsiv / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Halmi / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Korláthelmec / Holmec / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Őrhegyalja / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Bethlen István / Ökörmező / Mizshirja / Milotay István / Marina Gyula / Tiszaújhely / Nove Szelo / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Mussolini B. / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Feketepatak / Csornij Potyik / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Ókemence / Kamjanica / Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete / Splettstösser / Fedeles Cirill / Kontratovics Irenej (Irén) / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter / Zágráb / Zagreb / Halmeu / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Baross Szövetség / Alsóremete / Nyizsnyi Remeti / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Őrdarma / Sztorozsnyica / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Spišská Nová Ves
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242464
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. március 22. : Áthaladt Kárpátalján a Budapest–Lwow közti vasútvonal Budapestről indított gyorsvonatának első közvetlen kocsija. – 12 órától a honvéd vezérkar főnökének rendelkezése értelmében a katonai közigazgatás alatt álló területre a „záróvonalon” keresztül való átlépés az alábbi helyeken engedélyezett: Tiszaújhely, Feketepatak, Salánk, Alsóremete, Munkács, Korláthelmec, Radvánc, Ungvár. – Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak”. A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. Marina Gyula kormánymegbízott visszaemlékezéséből: a katonaság úgy viselkedett, mintha ellenséges területet igazgatna. „Innen származott a mi, minden oldalról megnyilvánult népszerűtlenségünk!” Ez a probléma más területen is megnyilvánult. Ortutay Tivadar visszaemlékezéséből: „A hivatalos magyar kormányzat az egyenjogúság alapján igyekezett kormányozni Kárpátalján is, de az oda vezényelt tisztviselők nem mindig értették meg, hogy kell a paragrafusokat emberségesen alkalmazni. Akik közvetlenül érintkeztek a néppel, nem fogták fel kellőképpen munkaterületük jelentőségét s a maguk módja szerint sokszor úgy cselekedtek, mintha gyarmati területen élnének.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a ruszinföldi járási katonai parancsnokságok hirdetményben közölték, hogy a Ruszinföldön csak a Kurtyák-párt és a Magyar Nemzeti Párt működése van engedélyezve.” – Kuen-Hédervári párizsi magyar követ jelentése Budapestre: „A francia közvélemény Kárpát-Oroszországba történt bevonulásunkról szóló előhíreket természetesnek találta és nyugodtan elfogadta mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményét […] A sajtóban nem volt olyan hang, amely Kárpát-Oroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna”.

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

1935 folyamán : A munkácsi „városi vízmű-vezeték első üzemi éve”. – A kárpátaljai Országos Hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján az ezer lakosra számított népességgyarapodás 16,36%, a házasságkötési arány 6,39%. A legnagyobb a születések száma a Volóci járásban, ahol ezer lakosra számítva 41,77 élő gyermek születik, a legkisebb Ungváron (13,92). A legkisebb a halálozási arányszám Ungváron és a járásban (10,38), a legmagasabb a Nagyszőlősi járásban (21,17). A különböző szintű iskolákban mintegy 150 ezer gyermek tanul, a be nem iskolázottak száma 2 ezer körül van. – Kárpátalján 3130 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,80%). – Kárpátalján 592 könyvtár van, ebből 109 magyar, 421 ruszin/orosz/ukrán, 36 cseh/szlovák, a többi német és román. A könyvállomány 98 728 kötet. – A munkácsi városi könyvtár összesítése szerint a közönség körében a következők voltak a legolvasottabb magyar írók: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Csathó Pál, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Makkai Sándor. Az MTI közlése: az 1935-ben itt kölcsönzött könyvek 80 százaléka magyar volt. – Nagyszőlősön a könyvtárból kölcsönzött könyvek 90 százaléka magyar nyelvű volt. – Komáromban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (a Jókai Egyesület, a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság egyesülésével). Cél: „a Szlovenszkón és Kárpátalján működő magyar szellemi termelők összefogása.” – Munkácson megindult a kárpátaljai németek ellenzéki hetilapja Karpatendeutsche Rundschau címmel. Szerkesztő: Eckschmidt János. – Farkas Pál budapesti színészeket szerződtetett a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Ezenkívül vendégszereplést vállalt többek között Perczel Zita, Neményi Lili, Tímár József, Beregi Oszkár. – Megjelent: Demjén Ferenc: Hegyek alján. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia ny., Munkács Várady Ilona, Chalanskyné: Egy élet útja. Színmű 6 felvonásban iskolás gyermekek részére. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Konkoly-Thege István: Református keresztyén vallástan az elemi iskolák III–IV. évfolyama tanulói számára. Az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt kiadás. A Kárpátaljai Ref. Egyházkerület iratterjesztése. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Szabó Béla: Én hiszem és vallom! Református keresztyén káté a heidelbergi káté alapján. Kárpátaljai Ref. Egyházkerület, [Beregszász]; Grám Ábel: Riporter a rács mögött. Börtönélmények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. A szerző kiadása. Ungvár Kovács Károly: A kapitalizmus válsága Csehszlovákiában. Munkás Újság, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Kassa; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeáll. és ford.: Szerényi Ferdinánd. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava; A szlovenszkói és podkarpatszká ruszi grafikai munkások egyesülete užhorodi helycsoportja könyvtárának könyvjegyzéke. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mandel Mór: A tüdő tuberculosisról. Néhány új gondolat ennek kezeléséről és az izolálás új módszeréről. Novina ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRózsahegy / Ružomberok / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Jókai Egyesület / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Moszkva / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Toldy Kör / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Mikszáth Kálmán / Roma / Farkas Pál / Genf / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Szerényi Ferdinánd / Rahói / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Volóci / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / nemzetgyűlési, szenátusi / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Farkasfalva / Vlková / Vozáry Aladár R. / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Lengyelország / Bertók Béla / Dercen / Beregdéda, Déda / Deda / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Hokky Károly / Beregi Oszkár / Szernye / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Malypetr Jan / Brno / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Siménfalvy Árpád / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Bencze György / Herczeg Ferenc / Fehér (Fejér) Herman / Gárdonyi Géza / tartományi, járási / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Estók Gyula / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Demjén Ferenc / Szvoboda Ferenc / Gulácsy Irén / Iván Sándor / Klima Viktor / Makkai Sándor / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Marina Gyula / Kozma György / Komlósi László / Tiszabecs / Nevicki Irina / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Rusznyák Vaszil / Szidor Pál / Balega Iván / Hadzsa György / Hidi András / Kroó Sándor / Stefán Antal / (II.) Malypetr-kormány / Kárpátaljai Ortodox Zsidó Központi Iroda / Szőlő-, Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos / Barabás / Széchenyi Mozgalom / Fornos / Bárdháza / Barbovo / Ungvári Héber Klub / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése: / Mátyfalva / Matyijeve / Tiszaújhely / Nove Szelo / Karácsfalva / Karacsin / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség / Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi Grafikai Munkások Egyesülete / Várady Ilona (Chalanskyné) / Tímár József / Perczel Zita / Neményi Lili / Csathó Pál / Eckschmidt János / Grám Ábel / Harsányi Zsolt / Konkoly-Thege István / Kovács Károly / népszámlálás / Balogh Sándor / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Košice / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Farkasfalva [Vlková] / Fornószeg [Tepličky] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Rózsahegy [Ružomberok] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1935
Rövid URL
ID241165
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

19 találat