Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. december

A szenátus az Interparlamentáris Unióba tagnak jelölte Földesi Gyula kárpátaljai (Kurtyák-párti) szenátort. – A kárpátaljai országos képviselő-testület ülésén Hrabár Konstantin kormányzó hangsúlyozta: „az autonómia első etapjának bevezetése még nem jelenti Kárpátalja autonómiájának bevezetését […] a valódi autonóm közigazgatás csak akkor következhet be, ha azt a nép érettségével, összetartásával kiharcolja.” – Kerényi Sándor titkár az Ungvári járási magyar közművelődési testület ülésén sérelmezte, hogy hasonló testület ezen kívül csak a Beregszászi járásban működik, pedig törvény adta lehetőség van annak felállítására Ungvár, Munkács, Beregszász városban, a Munkácsi, a Nagybereznai, a Nagyszőlősi, a Huszti, a Técsői és a Rahói járásban is.

Hibát talált?

Üzenőfal