Lexikonok - Települések
1 2 3 65
1931 találat

Abafalva (Abovce)

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbafalva [Abovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370494
Módosítás dátuma2014. november 12.

Abara (Oborín)

Részletek

Abara (Oborín)
Abara. A második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa (FI)

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 382 ref., 187 r. k., 66 gör. kat. – Barokk stílusú ref. temploma 1796-ban épült egy 15. sz.-i gótikus templom alapjain. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Mészpestet.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbara [Oborín]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370500
Módosítás dátuma2014. november 18.

Abaszéplak; Széplak (Krásna)

Részletek

1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3280 (74,2%) szlovák, 330 (7,5%) roma, 77 (1,7%) magyar. V: [2011] – 2722 r. k., 166 gör. kat., 82 ref., 72 ev. – A 18. sz. végén szlovákokkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében nagyrészt még kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A klasszicista stílusú Meskó-kastély 1780-ban, rokokó és klasszicista kúriái a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1935-ben épült. Határában 1971-ben 10. sz.-i kétélű kardot találtak. 1953-ban panelgyártó üzeme létesült. – 1942-ben ~hoz csatolták Széplakapátit.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbaszéplak [Krásna]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370503
Módosítás dátuma2015. szeptember 10.

Abaújrákos; Rákos (Rákoš)

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] – 190 r. k., 70 ref., 15 gör. kat., 3 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu részben magyar lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Jézus szíve) kápolnája 1965-ben, ref. temploma az 1990-es években épült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbaújrákos [Rákoš]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370509
Módosítás dátuma2014. november 12.

Abaújszina; Szina (Seňa)

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák, 407 (19,5%) magyar. V: [2011] – 1390 r. k., 294 ref., 108 gör. kat., 8 ev. – Ref. temploma a 13. sz. közepén épült korai gótikus, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1869-ben neoklasszicista, a Teleki-kastély a 19. sz. elején klasszicista stílusban. Gazdag régészeti lelőhely: határában az 1950-es években diluviális ősemberi maradványokat és kőeszközöket találtak. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1986–90 között hozzá tartozott Kenyhec, 1986–92 között Miglécnémeti.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbaújszina [Seňa]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370512
Módosítás dátuma2014. november 12.

Abovce

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbafalva [Abovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370494
Módosítás dátuma2015. január 23.

Ágcsernyő (Čierna)

Részletek

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 462 (95,1%) magyar, 24 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 249 ref., 184 r. k., 35 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1838–42 között, r. k. temploma 1998-ban épült. Határában bronz- és vaskori régészeti leleteket, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokat tártak fel. A Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását (1945) követően ~ közelében létrehozott vasúti átrakodó állomást Tiszacsernyő néven 1957-ben önálló községgé szervezték.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÁgcsernyő [Čierna]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370533
Módosítás dátuma2015. január 26.

Ágó (Agov)

Részletek

1942-ben Ágónyír néven Nyírrel egyesített község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [1921] – 392, ebből 386 (98,5%) magyar, 5 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 284 ref., 104 r. k., 2 ev.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÁgó [Agov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370536
Módosítás dátuma2016. június 28.

Ágónyír; Nyírágó (Nýrovce)

Részletek

Ágó és Nyír egyesítésével 1942-ben létrejött község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [2011] – 563, ebből 351 (62,3%) magyar, 198 (35,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 370 (65,8%) magyar, 174 (30,9%) szlovák. V: [2011] – 349 r. k., 98 ref., 4 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370545
Módosítás dátuma2016. június 28.

Agov

Részletek

1942-ben Ágónyír néven Nyírrel egyesített község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [1921] – 392, ebből 386 (98,5%) magyar, 5 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 284 ref., 104 r. k., 2 ev.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÁgó [Agov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370536
Módosítás dátuma2015. január 23.

Aha (Horný Ohaj)

Részletek

1975-ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Verebélytől É–ÉK-re. L: [1921] – 833, ebből 731 (87,8%) magyar, 102 (12,2%) szlovák; [1970] 746, ebből 547 (73,3%) magyar, 197 (26,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 833 r. k. – R. k. (Szt. Imre-) temploma az 1749. évi barokk kápolna kibővítésével 1958-ban, a közeli szőlőhegyen álló r. k. (Szt. Orbán-) kápolna 1867-ben épült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370551
Módosítás dátuma2014. november 12.

Áj (Háj)

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k., 59 ref., 8 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. József-) temploma 1764-ben épült barokk-klasszicista, ref. temploma a 19. sz.-ban klasszicista stílusban. – 1964-ben közigazgatásilag Tornával egyesítették Tornaváralja (Turnianske Podhradie) néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (1941); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÁj [Háj]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370560
Módosítás dátuma2014. november 12.

Ajnácskő (Hajnáčka)

Részletek

Ajnácskő (Hajnáčka)
Ajnácskő vára

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V: [2011] – 1117 r. k., 14 ref. – A klasszicista Kubinyi-kúria 1810–20 között, r. k. temploma 1992–94-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falutól É-ra fekvő bazaltsziklán a 18. sz. derekán elpusztult Ajnácskő várának romjai láthatók: a 335 m magas Várhegy melegkedvelő flórája, az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. A község közelében gyógyhatású kénes-savanyú ásványvízforrások és Szl. legnagyobb bazaltbányái találhatók, a Csontos-árok későharmadkori emlősök leggazdagabb szlovákiai lelőhelye.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAjnácskő [Hajnáčka]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370563
Módosítás dátuma2014. december 21.

Albár (Dolný Bar)

Részletek

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 597, ebből 468 (78,4%) magyar, 119 (19,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 495 (82,9%) magyar, 84 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 483 r. k., 33 ref., 19 ev. – A második vh. után magyar lakosainak közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 18. sz. végén épült klasszicista, kastélya a 19. sz. végén neoklasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Nagymad.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlbár [Dolný Bar]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370584
Módosítás dátuma2014. november 12.

Alistál (Dolný Štál)

Részletek

Alistál (Dolný Štál)
Alistál − r. k. templom (GJ)

1940-ben Tőnyeistál, 1945-től ~ néven Felistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 1095, ebből 1063 (97,1%) magyar, 12 (1,1%) szlovák; [2011] – 1894, ebből 1742 (92%) magyar, 134 (7,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1787 (94,4%) magyar, 89 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 1055 r. k., 669 ref., 8 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. utáni lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. Márton-) temploma a 15. sz.-ban épült késő gótikus, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban; a csallóközi falvak lakáskultúráját és használati eszközeit bemutató tájháza 1975-ben létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű állami és magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál, Tőnye (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlistál [Dolný Štál]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370593
Módosítás dátuma2015. február 7.

Almágy (Gemerský Jablonec)

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 639 r.k., 12 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Abdon és Szennen-) temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították, fa karzata 1815-ben készült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Az 1980-as években a Rimaszombati járási nyári művelődési táborok színhelye volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlmágy [Gemerský Jablonec]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370614
Módosítás dátuma2015. január 25.

Almás

Részletek

Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 681 (84,3%) magyar, 95 (11,8%) szlovák. V: [2011] – 378 ref., 335 r. k., 10 gör. kat., 4 ev. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1971-ben ~on és a szomszédos Körtvélyesen rendezték meg az utolsó, VII. Nyári Ifjúsági Találkozót. R. k. (Szentháromság-) temploma a 14. sz. második felében gótikus, ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSzádalmás [Jablonov nad Turňou]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379599
Módosítás dátuma2015. január 23.

Alsóbalog (Nižný Blh)

Részletek

1943-ban Vámosbalog néven Felsőbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] –624, ebből 607 (97,3%) magyar, 11 (1,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 484 ref., 123 r. k., 11 izr., 5 ev. – Ref. templomát 1740-ben emelték.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370626
Módosítás dátuma2015. február 7.

Alsóbodok (Dolné Obdokovce)

Részletek

Alsóbodok (Dolné Obdokovce)
Alsóbodok – r. k. templom (GJ)

Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Nyitra és a Zsitva folyók között, a Zoboralján, Nyitrától K-re. L: [1921] –760, ebből 708 (93,2%) magyar, 44 (5,8%) szlovák; [2011] – 1188, ebből 699 (58,8%) magyar, 452 (38%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 739 (62,2%) magyar, 410 (34,5%) szlovák. V: [2011] – 1108 r. k., 1 ref. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 12. sz. második felében épült román stílusban, a 18. sz. végén barokk stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával, s 2001-ben alapított magyar tanítási nyelvű magán szakközépiskolával (Zoboraljai Magyar Tanítási nyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola) rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Alsóbodok. Monográfia (1997).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370629
Módosítás dátuma2015. március 11.

Alsócsitár; Csitár (Štitáre)

Részletek

Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V: [2011] – 550 r. k., 8 ev., 3 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban egy korábbi templom alapjain. Határában, a Zsibrice D-i lejtőin 1954-ben 24,5 ha-on természetvédelmi területet létesítettek. – 1975–2002 között közigazgatásilag Nyitrához tartozott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370632
Módosítás dátuma2015. március 11.

Alsócsöpöny (Dolný Čepeň)

Részletek

1944- ben Szeredhez csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó jobb partján, Galántától É-ra. L: [1921] – 343, ebből 286 (83,4%) szlovák, 48 (14,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 326 r. k., 12 izr. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1781-ben épült barokk, nemesi kúriája a 19. sz. közepén klasszicista stílusban.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsócsöpöny [Dolný Čepeň]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370635
Módosítás dátuma2015. december 10.

Alsófalu (Polina)

Részletek

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 268, ebből 225 (83,9%) magyar, 22 (8,2%) szlovák; [2011] – 126, ebből 83 (65,9%) magyar, 35 (27,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 90 (71,4%) magyar, 31 (24,6%) szlovák. V: [2011] – 60 ref., 29 r. k., 5 ev., 2 gör. kat. – Nemesi kúriája a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsófalu [Polina]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370638
Módosítás dátuma2015. január 25.

Alsófegyvernek (Dolné Zbrojníky)

Részletek

1944-ben Kétfegyvernek néven Felsőfegyvernekkel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zseliztől É–ÉK-re. L: [1921] – 366, ebből 363 (99,2%) magyar, 1 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 316 ref., 49 r. k. Klasszicista stílusú ref. temploma 1806-ban épült egy korábbi, 18. sz.-i templom alapjain.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsófegyvernek [Dolný Feďvernek]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370641
Módosítás dátuma2016. június 28.

Alsógellér (Dolné Holiare)

Részletek

1940-ben Gellér néven Felsőgellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 416, ebből 414 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 ref., 36 r. k., 6 izr., 2 ev.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsógellér [Dolný Geller]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370644
Módosítás dátuma2015. december 10.

Alsógyőröd (Dolný Ďur)

Részletek

1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Felsőgyőröddel (Horný Ďur) és Kisgyékényessel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 426, ebből 341 (80,0%) szlovák, 81 (19,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 422 r. k., 4 izr. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Márton-) temploma 1723-ban épült középkori gótikus alapokon. Határának egy részén értékes erdei madárvilágának megőrzése érdekében 1949-ben 27 ha területen Patyi cseres néven természetvédelmi területet hoztak létre.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsógyőröd [Dolný Ďur]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370647
Módosítás dátuma2015. december 10.

Alsóhatár (Dolný Chotár)

Részletek

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Gútától ÉNy-ra. L: [2011] – 403, ebből 185 (45,9%) magyar, 137 (34,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 205 (50,9%) magyar, 115 (28,5%) szlovák. V: [2011] – 167 r. k., 54 ev., 5 gör. kat., 2 ref. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban az Alsószeli határának D-i részén található tanyacsoportból szervezték önálló községgé.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsóhatár [Dolný Chotár]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370650
Módosítás dátuma2014. november 12.

Alsójányok (Dolné Janíky)

Részletek

1940-ben Jányok néven Felsőjányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 239, ebből 234 (97,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 239 r. k.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsójányok [Dolné Janíky]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370653
Módosítás dátuma2015. december 10.

Alsókálosa (Nižná Kaloša)

Részletek

1964-ben Kálosa néven Felsőkálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-) patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 512, ebből 472 (92,2%) magyar, 8 (1,6%) szlovák; [1961] – 612, ebből 476 (77,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256 r. k., 238 ref., 11 ev., 6 izr., 1 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét 1947–48-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre É-gömöri szlovák telepesek költöztek. A Hevessy-kúria a 19. sz. első felében klasszicista, ref. temploma 1889-ben neoklasszicista stílusban épült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsókálosa [Nižná Kaloša]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370656
Módosítás dátuma2015. december 10.

Alsólánc (Nižný Lánec)

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Cserehát É-i lábánál, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 292, ebből 287 (98,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 423, ebből 256 (60,5%) magyar, 110 (26,0%) roma, 53 (12,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 371 (87,7%) magyar, 32 (7,6%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 198 r. k., 161 ref., 10 gör. kat., 2 ev. – A Lánczy-kastély a 19. sz. elején, a ref. templom 1836-ban, a r. k. (Szt. Péter és Pál-) templom 1842-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsólánc [Nižný Lánec]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370659
Módosítás dátuma2014. november 12.

Alsómihályi; Mihályi (Michaľany)

Részletek

Község a Tőketerebesi járásban, a Zempléni-hegység K-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 836, ebből 430 (51,4%) szlovák, 312 (37,3%) magyar; [2011] – 1918, ebből 1512 (78,8%) szlovák, 24 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1526 (79,6%) szlovák, 39 (2,0%) magyar. V: [2011] – 888 r. k., 423 gör. kat., 140 ref., 11 ev. – A 20. sz. első feléig még magyar jellegű falu nagyrészt kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szentháromság-) temploma régebbi alapokon az 1870-es években, ref. temploma 1785-ben, a klasszicista stílusú Nedeczky-kúria a 19. sz. elején épült. Jelentős vasúti csomópont.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsómihályi [Michaľany]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370665
Módosítás dátuma2014. november 12.

1 2 3 65
1931 találat