Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. november 17.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A tiszaháti magyar görög katolikusoknak régi óhaja a naptáregyesítés. […] A fiatal nemzedék lelkes híve a naptáregyesítésnek, de az idősebbek ellenzik a reformot. […] Tiszacsomában, ebben a színmagyar községben a hívek közös akaratából újabban szintén a Gergely-naptár használatára tértek át. Tiszacsoma az ötödik község a Beregszászi járásban, ahol a naptáregyesítést keresztülvitték és így a járás magyar ajkú görög katolikusai, a beregszásziakat kivéve, már mindnyájan a Gergely-naptár szerint ülik meg az ünnepeket.” – Prágában kereskedelmi szerződést kötött Csehszlovákia és Magyarország.

Hibát talált?

Üzenőfal