77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

10 találat

1944 folyamán : Megjelent: Gáspár János: A keleti szlávok antropológiája, különös tekintettel a kárpátaljai ruszinokra. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 34./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Szova-Gmitrov Péter: Ungvár múltja. Szerző. Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / magyar / London / Moszkva / München / határkérdés / Huszt / Debrecen / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Prága / Dálnoki Miklós Béla / nőkérdés / Ungvár / Flachbarth Ernő / Mécs László / Benda Kálmán / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / szakoktatás / főiskola, egyetem / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / borászat, szőlészet / Vatikán / Szent Bazil Rend / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Szova (Gmitrov) Péter / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Gáspár Iván (Gáspár János) / Ruszin Nemzeti Színház / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Arad / Imrédy Béla / Ilniczky Sándor / Béldy Alajos / kormányzói biztosok / Ortutay Tivadar / Megay László / Levente Egyesület / Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT) / Szálasi Ferenc / Munkácsi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Hajdúdorog / Munkácsy Mihály / Kolomea / Tomcsányi Vilmos Pál / Soli Deo Gloria Szövetség / Tatár Géza / Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Pataki Ferenc / Gizella-ház / Karácsony Sándor / Churcill Winston / Kósa Lajos / Bárczi Géza / Dudás Miklós / Hankiss János / Lórántffy Zsuzsanna Egyesület / Sztójay Döme / Sztójai-kormány / Csernovic / Vincze András / Endre László / Szaplonczay László / Steuer Sándor / Réthy-Hesslinger Ferenc / Vass János / Balogh Andor / Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség / Schwartz Mór / Dohány Zoltán / Falus György / Farkas Mór / Farkas Szeréna / Handera Ilona / Hecskó Mihajlo / Lebovics Jenő / Leisman Jenő / Tkanko A. / Horváth Aladár / Lebegyev / Zorin V. / Nemec František / Sopronkőhida / Uszta Gyula / Romzsa György Theodor / Szálasi-kormány / egyház / színház / mezőgazdaság / sajtó / zene / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / zsidók
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 5. Kárpátalja mint hadműveleti terület (1944. IV. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1944
Rövid URL
ID244498
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938 folyamán : Megjelent: Ják Sándor: Neked írom. Haladás Nyomda, Beregszász Prerau Margit: Minden pária nevében. Versek. Címlap: Nagy Márton. Viktória Könyvnyomda, Uzshorod; Jaeger Béla: A kéményseprőipar kátéja. Szakiparosoknak, háztulajdonosoknak, magánosoknak és üzemeknek. Szerző. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Vancura Bohumír: Zsidók közöttünk. Párbeszédek napjainkban. Ford.: Laky Imre. Szolidaritás Kiadó, Lám ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: A zsidóság igaza. Nekudah, Munkács–Mukačevo; Államvédelmi nevelés. Branná výchova. Podkarpatszka Rusz I–VIII. osztályú magyar tannyelvű elemi iskolái részére. Összeáll.: Földes Adolf, Husznai Gyula. Kiadja a Beregszászi járás tanítósága. Haladás ny., Beregszász–Berehovo; Csekes Béla: Válasz a kommunisták vallásellenes támadásaira. Kálvin ny., Munkács–Mukačevo.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Moszkva / München / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Tiso Jozef / Szürte / Dérer Ivan / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Brünn / Ungvár / Szilassy Béla / Karlovy Vary / Pécs / Pittsburgh / Rákóczi Ferenc II. / Tokaj / Roma / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Sáros / Ugocsa / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Septicki / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kerekes István / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Nagybereg, Bereg / Berehi / Voith György / Beregrákos / Rakosin / Homicsko Vladimir / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Homok / Holmok / Olaszország / Antalóc / Tegze Jenő / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Gerény / Horjani / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Beregsom / Som / Barkaszó / Barkaszove / Nemes József / Korláthelmec / Holmec / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Bodáky István / Lwow, Lemberg / Lwiw / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Köszörű Károly / Danzig / Damaskin / Csertés(z) / Csertizs / Sereghy Andor / Wellmann Mihály / Meznik Jaroslav / Prerau Margit / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Kánya Kálmán / Chmelár František / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Darányi Kálmán / Ják Sándor / Hopta Gyula / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / Karlsbad / Henlein Konrad / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / Dovhalj Sz. / Zsidovszkij P. / Kosszej Pavlo / Pál (jugoszláv régensherceg) / Göring H. / Imrédy Béla / Dayka Margit / Gellért Lajos / Lázár Mária / Muráti Lili / Törzs Jenő / Vaszary Piri / Bled / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Párkányi Iván / Csáky István / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa / Nyimcsuk Dmitro / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Rátz Kálmán / Mosolygó József / Rajkovics Teodor / Farinics Mikola / Hojdics Sztepan / Ribbentrop J. / Bilke / Bilki / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / Vancura Bohumír / Nagy Márton / Csekes Béla / Földes Adolf / Husznai Gyula / Jaeger Béla / Laky Imre / Borsody István / Esterházy János / Szvatkó Pál / Szüllő Géza / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Nitra / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Nyitra / Nagymihály
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagymihály [Michalovce] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Somszeg [Vieska] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1938
Rövid URL
ID242227
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. október 21. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Egész Csehszlovákiában, annak minden városában és falujában sorra alakulnak meg az Egységes Magyar Pártszövetség keretében a Magyar Nemzeti Tanácsok. Ezeket a tanácsokat a müncheni határozmányok kimondotta nemzeti önrendelkezési jog hívta életre. A totális önrendelkezési jog elismerését magára nézve kötelezőnek ismerte el a csehszlovák kormányzat is, a Magyar Nemzeti Tanácsok megalakítása tehát semmiféle árnyalatában nem államellenes cselekedet.” – Uo.: Bródy András miniszterelnök Budapestre utazott. – Kárpátalja-szerte kifüggesztették a Ruszin Nemzeti Tanács kiáltványát, melyben tíz pontban foglalta össze követeléseit: a ruszin nép népszavazással dönthessen hovatartozásáról, a népnyelv legyen a hivatalos, a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, hajtsanak végre földreformot, vessék alá revíziónak az 1919 után szerzett állampolgárságot, vessenek véget a nemzetiségi és nyelvi harcoknak, írják ki a szojmválasztást, létesüljön kárpátorosz egyetem, térítsék meg a hadi- és az azóta elszenvedett egyéb károkat, kerüljenek néptulajdonba a sóbányák és az egyéb kincstári birtokok. A rend fenntartására alakuljanak polgárőrségek. – Ugyanezzel a keltezéssel adott ki kiáltványt az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács, amelyben 20 pontban foglalta öszsze követeléseit, melyek teljesítését „kormányától” várja. Fontosabb pontok: biztosítsa az eddigi határokat Magyarország és Lengyelország felé, csatolja a kárpátorosz területekhez Zemplén és Sáros megyéket, a szepességi kerületeket, adjon a területnek alkotmányt, írja ki a választásokat a szojmba, államilag ismerje el a görög katolikus és a pravoszláv ünnepeket, oszlassa fel az összes politikai pártot, és állítsa helyükbe az ukrán nép egységpártját, minden téren működjön együtt Németországgal, vesse alá revíziónak a földbirtokreformot, teremtsen munkaalkalmakat a lakosságnak, állítson fel egyetemet és főiskolákat, adjon kártérítést. – A pozsonyi Magyar Nemzeti Tanács népjóléti bizottsága csatlakozásra szólította fel a szlovákiai és kárpátaljai magyar szociális intézményeket. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalja politikai élete egyre zajosabb, bonyolultabb. - A lakosság a legnagyobb bizonytalanságban éli napjait, megállt a gazdasági vérkeringés, megállt az üzleti forgalom, senki nem tudja, mit hoz a holnap, milyenek lesznek Kárpátalja határai.”

1938. október 16. : A Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – Korláth Endre, R. Vozáry Aladár, Hokky Károly – Komáromba utazott. A hivatalos tárgyalásokon nem vettek részt, de azok szünetében R. Vozáry átnyújtotta Teleki Pálnak a Kárpátalja magyarlakta területeire és annak határaira vonatkozó emlékiratot. A Kárpáti Magyar Hírlap kérdésére R. Vozáry elmondta: „A kárpátaljai magyar nép, a Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács vezetősége a ruszin nép elhatározásába és dolgába beleszólni nem kíván.” (Lásd az október 19-i lapszámot.) – A tokaji görög katolikus egyházközség képviseletében Mosolygó József görög katolikus esperes-lelkész levelet intézett Imrédy Béla magyar miniszterelnökhöz, melyben többek között kifejtette: „Követeljük ruthén hittestvéreink részére a müncheni megállapodás és a szabad emberi jogok nevében az önrendelkezési jogot. Meg vagyunk győződve arról, hogy a ruthének Magyarországhoz kívánnak csatlakozni.”

1938. szeptember : A beregszászi postán megjelentek a magyar feliratok. „A magyar kisebbség 20 éve várt erre a kis előzékenységre” – írta szeptember 5-i számában a Kárpátalja. – Munkácson megalakult a Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség. Cél: az erők egyesítése a fasizmus veszélye elleni harcra.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / München / Németország / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Amerikai Egyesült Államok / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Rácz Pál / Hodža Milan / Mukacseve / Földesi Gyula / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Homok / Holmok / Hrabár Konstantin / Verhovina / Simon Menyhért / Bródy András (Bródy Andrej) / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Gerovsky Aleksei / Imrédy Béla / Ukrán Nép Védegylet / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésEperjesenyicke [Haniska] / Pozsony [Bratislava]
Év1938
Rövid URL
ID241975
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

10 találat