Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2
34 találat

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1941. szeptember : Az Országos Színművészeti Kamara döntése értelmében Munkácson az Inke Rezső–Szalay Károly-féle társulat fog játszani. – A munkácsi ruszin gimnáziumban leányosztályokat is nyitottak.

1941. augusztus : Ortutay Pál kamarai elnök jelentése Kárpátalja háziiparáról: 5 kosárfonó, 2 szőnyegszövő, 1 nyírfaseprű-készítő, 1 hímző és 1 vászonszövő telep működik. – A Kárpátaljai Tudományos Társaság tulajdonába került Ungváron az állami nyomda és a Proszvita Társaság székháza. – A hatóságok lefoglalták a beregszászi kommunista székházat, és árverésen értékesítették. Az épületet Beregszász városa vette meg, és itt helyezte el a Nemzeti Munkaközpontot. – A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy „a visszacsatolt területeken” az idegenül hangzó családi neveket magyar hangzásnak megfelelően kell átírni, az utónév esetében a magyar megfelelőt kell feltüntetni.

1941. július : A kormányzói biztos előterjesztésére rendelet született arról, hogy „a kárpátaljai állami tisztviselők, tanítók és hasonló állású közalkalmazottak ellen szükségessé váló fegyelmi eljárások elrendelése ezentúl a kormányzói biztos hatáskörébe tartozik”. – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara jelentése szerint Kárpátalján a kincstári birtokok: erdő 153 456 kh, havasi legelő 60 000 kh, rét 22 000 kh, szántó 2800 kh, kert 700 kh, földadó alá nem eső terület 5511 kh. – VKM-rendeletre a kárpátaljai tanítók nem hagyhatják el állomáshelyeiket, hogy „igénybe vehetők” legyenek a mezőgazdasági munkák ellenőrzésére. – A földművelésügyi minisztérium a háborús viszonyokra való tekintettel „kettős termesztésre” hívta fel a kárpátaljai gazdákat. – Kárpátaljai ruszin fiatalokat irányítottak Szegedre, hogy szakmát tanuljanak. – Az Ungvárról kiutasítottak száma erre az időre meghaladta a 250-et.

1941. július 8. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Kárpátalján „a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult földműves foglalkozású egyének családja részére, azok kérelmére, a lakóhelyükhöz legközelebb eső honvédcsapat, a községi elöljáróság által igazolt kérelem esetén, megfelelő számú legénységet és igát bocsát rendelkezésre. Megsegítésben kisbirtokosok jöhetnek figyelembe.” – Ajtay Gábornak, Máramaros vármegye alispánjának felhívása: „Máramaros vármegye területén, ahol a zsidótörvény végrehajtása és – többek között – az ezzel kapcsolatos iparrevízió még meg sem kezdődött, több mint 45000 zsidó él, akik, illetőleg elődeik Galíciából, Bukovinából és Lengyelországból szivárogtak a vármegye területére. Magában Máramarossziget megyei városban a zsidók száma meghaladja a tízezret. - Figyelemmel Galícia egy jó részének a honvédcsapatok által történt megszállására, a kérdés méltányos rendezését a zsidótörvény rendelkezéseinek végrehajtása előtt megkísérlem és felhívom a vármegye területén lakó zsidóságot, s elsősorban azokat, akik Galíciába kívánnak költözni, hogy a vonatkozó jelentkezési ívek kitöltése végett illetékes hatóságuknál, nevezetesen: Máramarosszigeten a város polgármesterénél, illetőleg az általa kijelölt szervnél, községben pedig a községi elöljáróságoknál 8 napon belül jelentkezzenek. Felhívom az érdekeltek figyelmét arra, hogy átköltözésüket központilag fogom megszervezni és lebonyolítani, amit nagyban megkönnyít az a körülmény, hogy a megszállt területekről a lakosság nagy részét az oroszok eltávolították, illetőleg azok az orosz csapatokkal elmentek, így a zsidóság elhelyezése s új élet indítása nagyobb nehézségbe nem ütközik. - A zsidóság érdekeit szolgálja az, ha az itteni pozícióinak mielőbbi felszámolásával a vármegye területén levő bizonytalan helyzetét likvidálja, s hatósági támogatással új életet kezd Galícia földjén.” Ajtay a felhívással kapcsolatban a következőket nyilatkozta a Kárpáti Magyar Hírlapnak (lásd a július 18-i lapszámot): „Arra, hogy felhívást adjak ki a Máramaros vármegyében élő zsidósághoz az indított, hogy a zsidótörvény maradéktalan végrehajtása előtt módot adjak az itteni zsidóságnak arra, hogy megélhetését új körülmények között s nagyobb megrázkódtatás nélkül biztosíthassa.”

1940. szeptember 22. : Kozma Miklósnak a kormányzói biztosi hivatal átvételekor elhangzott beszédéből: „Kárpátalja sorsa tehát éppen úgy, mint bármily más országrészé, a magyar sors függvénye. Ez a gondolat lesz alapja és vezérlő eszméje kárpátaljai működésemnek. […] Az ország határain túl nyúló politikát kizárólag és egyedül a magyar kormány csinálhat. Aki ilyet mégis megkísérel, az idegen célok politikai ügynöke és lakat alá való. […] Felekezeti villongásokat tűrni nem fogok. […] A honvédelmi kötelességek teljesítése első kötelesség. […] A tisztviselőktől a néppel való érintkezésben a legudvariasabb modort és szívélyes előzékenységet várok el. A néppel való érintkezésben a hivatalnokok a nép nyelvén beszéljenek. […] De nem szorul magyarázatra, hogy a más nyelvű magyar állampolgároknak, bár számukra a magyar nyelv megtanulása nem kötelező, annak tudása a legnagyobb előnyükre válik, mert lehetőséget és könnyebb boldogulást ad. A magyarul még nem tudó tisztviselők esete más. Tőlük meg kell kívánni, hogy a magyar nyelvet minél előbb megtanulják. […] Megkövetelem tehát, hogy a nyelvhasználatból senki ne csináljon politikai kérdést […] és csupán gyakorlati kérdés jellegét kapja. […] minden, a magyar állameszmétől és nemzethűségtől történő elhajlás a legsúlyosabb megtorlás alá esik. […] Kárpátalja intelligenciájának is van egy nagy átka, éspedig az egymás közötti veszekedés és visszavonás. […] A jövőben tehát szűnjön meg minden vádaskodás és kölcsönös befeketítés, annál is inkább, mert ma már nem akad egy ember sem, kinek egyéniségével, érdemeivel, hibáival, vagy esetleg bűneivel is ne lennénk tisztában. - Zsidókérdés Kárpátalján is van. Sőt a zsidóság számarányánál fogva még fokozottabb mértékben van, mint az ország többi részében. A zsidókérdésben hozott törvényeket és rendeleteket valamint a kormány politikáját teljes mértékben érvényesíteni fogom, de nem tűrnék el esetleges egyéni akciókat. - Kárpátaljának gazdasági kérdései különösen érdekelnek. […] Az állattenyésztés feljavítása […] a szövetkezeti mozgalom kifejlesztése […] A papság és a tanítóság magatartása […] Nemzeti és államhűségi szempontból tehát fokozottabb mértékben esik latba, mint másoké. […] A kormány politikáját és intencióit a magam módszereivel fogom érvényesíteni.” „Nem ismeretlenül jöttem ismeretlen helyre. […] Iskoláim egy részét is itt, Ungvárott végeztem […] Úgy érzem, hogy az egykori kisfiú hazatér”.

1940. augusztus : Megkezdődött Kárpátalján az iparrevízió. 289 fűszeres és szatócsüzlet-, 55 korcsma és dohányáruda-, 55 rőföskereskedő-, 66 kovács-, 44 asztalos-, 138 szabó-, 159 cipész-, 133 hentes-, 51 pék-, 128 dohányárusítási igazolvány kerül kiadásra. A nagy- és különleges kereskedelem ágazatában Nagyszőlősön, Huszton, Bereznán, Rahón, Szolyván, Técsőn két gyarmatáru-, 2 vasnagykereskedő-, 11 ruhakereskedői, 11 úri és 8 női divatkereskedő-, 3 szövet-, 10 cipő-, 14 vas-, 10 üveg-, 7 nyomdaipari, 8 baromfi-, 9 sör-, 1 gyümölcs-, 3 drogéria-, 8 órás, 4 villamos szaküzlet, 2 bútoripar-, 18 szikvízgyári, több festék-, bőr-, cukrászipari jogosítvány kerül kiadásra. – Megalakult Ung vármegye Törvényhatósági Testnevelési Bizottsága. – Felépült a tiszaújlaki egészségház.

1940. június : A kárpátaljai bíróságokat a debreceni ítélőtáblához csatolták.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeNagyszelmenc / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / magyar / Huszt / Debrecen / Kisszelmenc / Palágy / Palágykomoróc / nőkérdés / Ungvár / Ung / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Teleki Pál / Perényi Zsigmond / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Pidhorjani / Őrhegyalja / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Volóc / Volovec / Magyar Revíziós Liga / Hubay Kálmán / Magyar Háziipari Központ / Vágó Pál / Csernoholova / Ungvári Egyesült Női Tábor / Kosáryné Réz Lola / Magyar Családvédelmi Szövetség / József Ferenc / Felvidéki Magyar Akadémikusok Otthona / Rákóczi Diákszövetség / Kassa / Veľké Slemence / Košice / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagyszelmenc [Veľké Slemence] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1940
Rövid URL
ID243151
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. szeptember : „A csehszlovák kormány által megkezdett Ung-völgyi vízerőtelepek építési munkáinak folytatására és befejezésére” a földművelésügyi minisztérium Ungváron felállította az Ung-völgyi Vízerőtelepek Építési Munkáinak M. Kir. Kirendeltségét. – Fedor István az ungi, Spenik László a beregi és Csekán Antal a máramarosi közigazgatási kirendeltség tanügyi tanácsosa lett. – 133.200/IX.939. sz. VKM-rendelet: a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola számára az anyaországra engedélyezett tankönyveket kell bevezetni a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolák részére megfelelő tankönyvek kiadásáról intézkedni fognak, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni az 1939/1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940/1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. – Kárpátalján 1922. évi csehszlovák ún. „kisiskolatörvény” kötelezővé tette a 8 évfolyamúvá tette az alapiskolát. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök nyilatkozata: „Kétségtelen, hogy a 8 osztályos mindennapi népiskola nyújtotta előnyöket továbbra is meg kell őriznünk.” (Az „anyaországban” a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről csak az 1940:XX. tc. rendelkezett.)

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeLőcse / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Németország / határkérdés / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / New York / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Spenik László / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / mozgósítás / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Plotényi Nándor / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Bertók Béla / Bustyaháza / Bustina / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Szvoboda Ferenc / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ilniczky Sándor / Kontratovics Irenej (Irén) / Őrdarma / Sztorozsnyica / Levente Egyesület / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / mezőgazdaság / sajtó / zene / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Levoča / Nagykapos
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Lőcse [Levoča] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242848
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. május : Szerednyén visszahelyezték eredeti helyére azt az emléktáblát, melyet 1911.szeptember 24-én állítottak annak emlékére, hogy a napóleoni háborúk idején menekített magyar szent koronát 1805.december 10–11-én itt őrizték. Az emléktáblát a csehszlovák hatóságok eltávolították, de Hirtenstein Lajosné az otthonában megőrizte. – Beregszászban megalakult a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi szervezete. Elnök: Fekésházy Zoltánné. – Megkezdte működését a Magyar Turista Egyesület Ungvár-kárpátaljai osztálya.

1938. november 2. : A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. ->1940. augusztus 30.A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisóval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km2 (a cseh-szlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26 056 épület, 173 233 lakos, ebből 164 370 cseh-szlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16 466 (10,02%), ruszin/ukrán 33 435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83 578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25 427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11 094 km2, 390 település, 112 457 épület, 552 124 lakos, ebből cseh-szlovák állampolgár 544 759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17 495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413 481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25 894 (4,75%), zsidó 65 828 (12,08%), egyéb 13 268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. – Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” – Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. – Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”; „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

1938. május : A kormány segélyt szavazott meg a tavalyi aszály és az idei árvíz kárpátaljai károsultjainak. – Az alkotmánybíróság tagjává nevezték ki Hadzsega Illést, az ungvári kerületi bíróság elnökét. – A ruszin autonomista pártok Munkácson egységes választási front megalakításáról tárgyaltak. – Szilassy Béla a Magyar Nemzeti Párt szlovenszkói szenátora interpellációt nyújtott be a parlamentben a magyar nemzeti színek használata tárgyában.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Szilassy Béla / Pécs / egyéb pártok és pártszövetségek / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / Szerényi Ferdinánd / Ungvári (Ungvidéki) / nyelvkérdés / tanítóképzés / oktatásügy / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / statisztika / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / mozgósítás / Berlin / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Wellmann Mihály / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / népszámlálás / Jaross Andor / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésPécsújfalu [Pečovská Nová Ves]
Év1938
Rövid URL
ID241843
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. május 29. : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület és a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület közös beregszászi ankétján a kárpátaljai magyar iskolasérelmeket vették számba. Az eseményen jelen volt a cseh agrárpárt ún. magyar titkára is. Wellmann Mihály, a KMKE ügyvezető elnöke elmondta: ma ugyanannyi magyar iskola van Kárpátalján, mint tíz évvel korábban, ezért 3417 gyermek kénytelen szláv tannyelvű elemi iskolába járni. A 110 000 lelket számláló kárpátaljai magyarságnak csak 110 iskolája van (364 osztállyal), a 35 000-es cseh és szlovák lakosságnak pedig 166 (613 osztállyal). Magyar pedagógus csak 361 van, cseh/szlovák viszont 612.Magyar óvoda 13 van a területen, cseh/szlovák 48.Nincs önálló magyar polgári iskola, ezért 859 magyar tanuló kénytelen szláv tannyelvű iskolába járni. Önálló középiskolája sincs Kárpátalja magyar lakosságának. A magyar gyermekeknek mintegy 87 százaléka nem tanulhat anyanyelvén (az elemitől a középiskoláig). A tanítóság utánpótlására nincs magyar tanítóképző. Az ankét résztvevői határozatot fogadtak el, melyben követelték: minden magyar gyermek részesüljön magyar nyelvű oktatásban, létesítsenek a magyarság számarányának megfelelő mennyiségű magyar iskolát, építsenek új magyar iskolákat, a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket, hozzanak létre magyar iskolatanácsokat, és biztosítsák a teljes magyar iskolai önkormányzatot, állítsanak fel önálló magyar tanfelügyelőséget, magyar tanítóképzőt, magyar egyetemet Kárpátalján.

1930 folyamán : Kárpátalján 3765 magyar gyermeket anyakönyveztek (30,48%). – Kárpátalján 16 228 idegen állampolgárt tartottak nyilván, ebből 3813-at a Beregszászi járásban. Az „idegenek”: „a Ruszinszkóba bevándoroltak” és „az állampolgárságukat vesztett őslakók”. – A kárpátaljai tanügyi referátus rendelkezése szerint azokban a ruszin és cseh tannyelvű iskolákban, ahol ezt legalább 30 gyerek kéri, lehetőség van a magyar nyelvnek rendkívüli tárgyként való tanítására. – Megalakult a baloldali Ungvári Főiskolások Egyesülete. – Egry-harangot avattak a técsői református templomban. – Megjelent: Bartha Lajos: Múlt. A csodálatos iskola. [Próza.] Lám ny., Ungvár–Užhorod; Bartha Lajos: A zöld ember. Kisregények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Benjámin Ferenc: Virinátus. A jövő csodálatos embere. [Regény.] Lám ny., Ungvár–Užhorod; Czabán Samu: Mese az erdőben. Alkalmi gyermekdarab. Merkur ny., Beregszász–Berehovo; Mónus Gyula: Verses gyermek beszélgetések iskolai ünnepélyekre. Beregszászi járási közművelődési tanács. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mónus Gyula: A népiskolai énektanításról. A beregszászi tankerület tantervének nyomán és annak kiegészítése gyanánt. Kálvin ny., Beregszász; Szmutkó Etelka: A lélek énekel. Kormos ny., Beregszász–Berehovo; Bálint Miklós–Kovách Béla: A 80 éves Masaryk. 1850–1930. Svoboda ny., Užhorod; R. Vozáry Aladár: Elszállt a turul. Studium, Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeHomonna / Szepes / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / Gálszécs / London / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Prága / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / csehszlovák törvények / Gáti József / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / Beszkid Anton / magyarországi rendeletek / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Vöröskereszt / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Hlinka Andrej / Szatmár / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Szabó Eumén / templomszentelés / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Czabán Samu / Kovács (Kovách) Béla / Dercen / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Bálint Miklós / Kurtyák Iván / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Munkácsi Kaszinó / Brno / Nečas Jaromír / Lwow, Lemberg / Lwiw / Mónus Gyula / Várpalánka / Palanok / Stunda / Munkácsi Katolikus Kör / Volóc / Volovec / Lavocsne / Lawoczne / Szentiváni Kúria / Ósándorfalva / Olekszandrivka / Husztsófalva / Danilove / Szlovenszkói és Ruszinszkói Katolikus Magyar Tanítók Országos Egyesülete / Piłsudski / Ruszin Nemzeti Színház / Turjaremete / Turji Remeti / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Sáfáry László / Bertók János / Munkácsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Munkácsi Zsidó Főiskolások Egyesülete / Schreiber Hugó / de Esperay Franchet / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Kertész Pál / Bitolj / Josis / Ungvári Főiskolások Egyesülete / Szmutkó Etelka / Bartha Lajos / Benjámin Ferenc / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Léva / Pozsony / Kassa / Balogh Edgár / Lőrincz Gyula / Népszövetség / Losonc / Levice / Dunajská Streda / Bratislava / Košice / Lučenec / Sečovce / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Dunaszerdahely / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gálszécs [Sečovce] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Szepesbéla [Spišská Belá]
Év1930
Rövid URL
ID239962
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1930. augusztus : Balogh Edgár és három sarlós társa – Lőrincz Gyula dunaszerdahelyi festőművész, Bertók János munkácsi diák, Sáfáry László költő, munkácsi tanár – a kárpátaljai falvakat járták. A riportsorozat Tíz nap szegényországban címmel jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban 1930 szeptembere és 1931 januárja között. – Többhetes sztrájk kezdődött a Latorica Rt. beregszentmiklósi fűrésztelepén. – Megkezdték a Latorca völgyi ipari vasút építését.

1926 folyamán : Ungváron vendégszerepelt Latabár Árpád budapesti színművész, kiállítása volt Ijjász Gyula, Boksay József, Novák Andor, Vaczik Teodor, Szay Károly kárpátaljai, Rottmann Mozart budapesti festőművésznek. – Egry-harangot avattak Minaj görög katolikus, Barkaszó, Nagypalád református templomában. – Kárpátalján 3964 magyar gyermeket anyakönyveztek (34,15%). – Megjelent: Rácz Pál: A könyvnyitó asszony. Regény. Ludwig Voggenreiter Verlag, Berlin Tamás Mihály: Tavaszi vallomás. Fiatal évek regénye. Concordia ny. (Bratislava), Voggenreiter Verlag, Berlin; Péter Mihály: A pátens korának egyháztörténeti tanulságai. /A Szeretet Kiskönyvtára, 16./ Kálvin ny., Beregszász; Stahlberger Miksa: A bunkó. Vagyis dzsentrik, zsidók és egyébféle történetek, szatirikus elbeszélések. Kárpátia ny., Munkács –Mukačevo; Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája: A kisebbségek nyelvi jogai. Prága; Kis katekizmus a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye népiskoláinak számára. 9.köt. Unio ny., Užhorod–Ungvár; Sztojka János: A kárpátaljai oroszoknak a katholikus egyházzal való egyesülése történetének megvilágítása és a „pravoszlávia”. /Hitvédelmi füzetek, 1./ Lám ny., Užhorod–Ungvár; A csehszlovákiai kommunista (bolseviki) pártnak, mely a III. Internacionale szekciója, választási kiáltványa Podkarpatszká Rusz dolgozóihoz. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePiešťany / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / egészségügy / Ungvár / Flachbarth Ernő / Rákóczi Ferenc II. / Técső / Tyacsiv / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Flach Jakab / Gáti József / Gulovics Tivadar / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / magyarországi törvények / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Gebé Péter / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Fleischmann Gyula / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Gagatko Andrij / cserkészet / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Havas Emil / Kováts Miklós / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Horváth Kálmán / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Voith György / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Halmos Dezső / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Zádor Dezső / Lengyelország / Kovács (Kovách) Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Fibiger Sándor / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Bálint Miklós / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Fülöp Árpád / Novák Endre / Minaj / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Péter Mihály / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Katrics József (id.) / Siménfalvy Árpád / Fried Sándor / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Berlin / Törköly József / Limbach Emánuel / Králik Frantisek / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magán-erdőgazdaságok Szövetsége / Ireneusz (Irenej) / Rétyi Gazda Elemér / Bodáky István / Ibrányi György / Lwow, Lemberg / Lwiw / Petridesz János / Tibava / Pásztor József / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Mascagni / Herczeg Ferenc / Jan Černy (II.) átmeneti kormánya / Podkarpatszka Ruszi Zsidó Nőegylet / Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa / Dzurányi László / Kasztor Ernő / Egyházi Énekesek és Zenészek Köre / Ungvári Társaskör / Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Fencik Jevhen / Breznay Ilona / Ruszinszkói Magyar Újságírók Szövetsége / Garas Nándor / László Ernő / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Vegyes Ipartársulat / Kadima Zsidó Sportklub / Polgár Károly / Slavik / Kisiparosok és Kiskereskedők Gazdasági és Kulturális Egyesülete / Behun István / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Taracköz / Tereszva / Patay Gyula / Neumann Márton / Bártfi Kálmán / Csűröss Ferenc / Csűröss Szilárd / Gornidesz Mihály / Láhner Kálmán / Meiselsz Gyula / Meiselsz Sándor / Mittelmann Béla / Ébredő Ukránok Egyesülete / Ruszinszkói Autótulajdonosok Klubja / Elefánt József / Antonín Švehla (III.) nagykoalíciós kormánya / Kunos Ignác / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Móricz Zsigmond / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Nagyszől[l]ősi Népművelési Egyesület / Jászóvár(alja) / Jasovský Podzámok / Csehszlovákiai Magyar Dalos Szövetség / Takács Menyhért / Giller János / Konrády Lajos / Kövy Árpád / Simek / Nagypalád / Vaczik Teodor / Szay Károly / Sztojka János / Rottmann Mozart / Stahlberger Miksa / Novák Andor / Latabár Árpád (ifj.) / egyház / színház / Jankovics Marcell / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Népszövetség / Losonc / Nové Zámky / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Tiba / Eperjes / Prešov / Pöstyén / Nagykapos / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. b) A nagyzsupa időszaka (1926. VII. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Tibaváralja [Podhoroď] / Tibaváralja [Podhoroď] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1926
Rövid URL
ID239404
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1926. június 1. : Küldöttség jelent meg Zseltvay János ungi zsupánnál, és átnyújtotta a következő memorandumot (részlet): „Zsupán úr! Az Ön által feloszlatott Ungvár városi képviselőtestületben – a cseh nemzetiszocialista és a szociáldemokrata pártok kivételével – képviselve volt pártok megbízásából jelentünk meg, hogy ezek közös egyetértésben hozott határozatát átadva kérjük Zsupán urat, miszerint a Zsupán úr által ezelőtt 20 hónappal feloszlatott képviselőtestületet ugyancsak disretionális joga alapján, de egyúttal a még érvényben levő törvények betartása okából is, újra egybehívni méltóztassék.” A hivatkozott törvény: „1886.évi XXII. tc. 61.§.” Zseltvay válasza: a feloszlatás nem a hivatkozott, hanem csehszlovák kormányrendelet adta jog alapján történt; „a képviselőtestület összehívására sajnos pozitív ígéretet nem tehetek, mert az előbb jelzett törvény […] a képviselőtestület összehívását nem utalja a hatáskörömbe.” ->1928. október 17.

1922 folyamán : Podkarpatszka Ruszban 22 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – Ungváron héber kisdedóvó nyílt. – Huszton zsidó elemi iskolát indított a Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület (1928–1933 között szünetelt a tanítás). – Új lapok indultak: Ungváron képes hetilap Ruszinszkói Fórum címmel (szerkesztő: Bálint Miklós), képes irodalmi hetilap Napsugár címmel (Kun István). – Ungváron rendezett kiállítást a Ruszinszkói Festőművészek Klubja. Kiállítók: Erdélyi Béla, Boksay József, Virágh Gyula, Grabovszky Emil, Ijjász Gyula. Boksay József festőművésznek ugyanitt önálló tárlata volt. Bemutatkozott több magyarországi alkotó is. – Kárpátalján vendégszerepeltek Budapestről Fedák Sári, Beregi Oszkár színművészek. – Egry-harangot szenteltek a dobóruszkai és a beregszászi római katolikus templomban. – Megjelent: György Ferenc: Napisten ölén. Versek, karcolatok, színdarabok. Előszó: Beregi Oszkár. Athenaeum Könyvnyomda, Kassa; Simon Menyhért: Emberhez – szent utunk. [Versek.] Munkácsi Művész-Club. Grosz ny., Munkács; Ivaskó György–Horthy István: Magyar–orosz jogi szótár. Szerzők, Munkács; Pásztor Ferenc: Dobó István temploma. Emléksorok a dobóruszkai kibővült templom fölszentelése alkalmából. 1922. augusztus 6.Földesi ny., Užhorod–Ungvár. – Megindult a Kárpátaljai Magyar Gazda Naptár, a Ruszinszkói Magyar Pártszövetség kiadványa „Ruszinszkó és Zemplén magyarsága” számára.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Garamszentkereszt / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szepes / gimnázium / református / Petőfi Sándor / Rajecfürdő / Rajecké Teplice / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / magyar / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Ady Endre / Mécs László / Genf / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Reisman Simon / Simon Mózes / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Beszkid Anton / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Gebé Péter / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Paris / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Demkó Mihály / Gagatko Andrij / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Pesek J. / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Mozaik Kultúregyesület / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Vatikán / Szent Bazil Rend / Wien / Viskovo / Peleskey Sándor / Kerekes István / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Nagybereg, Bereg / Berehi / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Mocskos Iván / Árky Ákos / Beregi Református Egyházmegye / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Homicsko Vladimir / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kutkafalvy Miklós / Nagy Kálmán / templomszentelés / Nevetlenfalu / Gyakove / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Boksay József / Erdélyi Béla / Virágh Gyula / Plotényi Nándor / Fritzsche Artúr / Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa / Rojkovics Tivadar / Bereczky Viktor / Zádor Dezső / Reinitz Béla / Vendéglátóipari Dolgozók Termelő- és Élelmezési Szövetkezete / Fészek Klub / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Dayka Gábor / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Spiegel A. / Weisz K. / Salamon K. / Lengyelország / Huber Jaroslav / Ungvári Zenészek Egyesülete / Sztojka Sándor / Orel Egyesület / Bertók Béla / Karczub Gyula / Bacsinszki Edmund / Sztripszky Elemér / Micara Kelemen / Strauszman József / Czabán Samu / Dávidkovics Herman / Kovács (Kovách) Béla / Podkarpatszka Rusz Gazdáinak Központi Szövetsége / Egressy Gábor / Természetbarátok Egyesülete / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetsége / Besenszky Gyula / Dercen / Homok / Holmok / Ketergény / Rozivka / Podkarpatszka Ruszi Nyugdíjasok Egyesülete / Perszina Alfréd / Kiss Dezső / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Olaszország / Antalóc / Podkarpatszka Ruszi Jegyzők Egyesülete / Técsői Atlétikai Klub (TAC) / Tegze Jenő / Ugocsai Központi Népművelődési Egyesület / Šrobár Vavro / Podkarpatszka Ruszi Dohányárusok Szövetsége / Beregszászi Törekvés / Csapi Atlétikai Klub (CSAC) / Csehszlovákiai Magyar Labdarúgó-szövetség Ruszinszkói Kerülete / Királyházi Futball Klub (KFC) / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Rahói Sportklub (RSC) / Szlatinai Atlétikai Klub (SZAC) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Ungvári Testnevelési Klub (UTK) / Antal Miklós / Margócsy Aladár / Blanár Ödön / Mélyút / Hliboke / Vrbenszky / Beregszász és Vidéke Szőlő- és Borértékesítő Szövetkezet / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Mária Kongregáció / Szappanos Lajos / Fibiger Sándor / Wilkesbare / Antonín Švehla (agrárpárti) politikusokból álló kormánya / Safranko Emanuil / Ruszinszkói Fényképészek Szövetsége / Basa Péter / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Alsódomonya / Domaninci / Szarka András / Pelech Julián / Szova (Gmitrov) Péter / Bartakovics Aladár / Kropacek Psemys / Mikita Sándor / Gömöri Jenő Tamás / Hrabár Konstantin / Udržal František / Castella Pascal / Biki Ferenc / Simecsek Károly / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Dohnányi Ernő / Sándor Erzsi / Karinthy Frigyes / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Markovszky Sándor / Sztakcsin(rosztoka) / Stakčianska Roztoka / Szvidnik / Svidník, Felsővízköz / Veléte / Veljatin / Isztáncs / Stanča / Kolban Eric / Verhovina / Jeszenő / Jasenov / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Pichon / Moravecz / Moravek Alajos / Dolánszky / Hokky Károly / Simon Menyhért / Bálint Miklós / Beregi Oszkár / Pásztor Ferenc / Dobó István / Fedák Sári / Grabovszky Emil / György Ferenc / Horthy István / Ijjász Gyula / Ivaskó György / Kun István / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Léva / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Losonc / Lelley Jenő / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Bratislava / Ruská / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Humenné / Žiar nad Hronom / Visk / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Garamszentkereszt [Žiar nad Hronom] / Homonna [Humenné] / Isztáncs [Stanča] / Jeszenő [Jasenov] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Magyarbél [Veľký Biel] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Párisháza [Parížovce] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Rajecfürdő [Rajecké Teplice] / Rozsnyó [Rožňava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1922
Rövid URL
ID238422
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. augusztus : Parlamenti bizottság a helyszínen tanulmányozta Kárpátalja politikai és gazdasági viszonyait. – A Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt kezdeményezésére Ungváron megalakult a keresztény ipari munkások szakszervezete. – Az időszakban Ungvárnak öt, Munkácsnak három, Beregszásznak két magyar lapja volt. – Választás útján Margócsy Aladár ungvári evangélikus lelkész lett az abaúj-zempléni evangélikus egyházmegye főesperese.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / református / Petőfi Sándor / Rajecfürdő / Rajecké Teplice / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Csap / magyar / határkérdés / Prága / Ungvár / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / Máramaros / Abaúj, Abaúj-Torna / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / magyarországi törvények / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Árky Ákos / Homicsko Vladimir / Bacsinszki Edmund / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Šrobár Vavro / Podkarpatszka Ruszi Dohányárusok Szövetsége / Beregszászi Törekvés / Csapi Atlétikai Klub (CSAC) / Csehszlovákiai Magyar Labdarúgó-szövetség Ruszinszkói Kerülete / Királyházi Futball Klub (KFC) / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Rahói Sportklub (RSC) / Szlatinai Atlétikai Klub (SZAC) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Ungvári Testnevelési Klub (UTK) / Antal Miklós / Margócsy Aladár / egyház / mezőgazdaság / sport / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Népszövetség
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Magyarbél [Veľký Biel] / Rajecfürdő [Rajecké Teplice] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1922
Rövid URL
ID238290
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. április : A demokrata irányzatú Beregi Újság című beregszászi hetilapot kommunista szerkesztők vették át (Strauszman József, Reisman Simon és Czabán Samu), ami annak következtében állt elő, hogy nézeteltérés támadt a korábbi szerkesztő, Kovách Béla és a lapkiadó nyomdatulajdonos, Dávidkovics Herman között. – A beregszászi zsidó hitközség (elnöke: Reisman Simon) kimondta, hogy csak olyan tagja bír szavazati joggal, aki kóser háztartást vezet.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeGaramszentkereszt / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Csap / Prága / Ungvár / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Bereg / Mukacseve / magyarországi törvények / Reisman Simon / római katolikus / Csop / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / Ehrenfeld Péter / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / sztrájk / Árky Ákos / Beregi Református Egyházmegye / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Lengyelország / Huber Jaroslav / Ungvári Zenészek Egyesülete / Sztojka Sándor / Orel Egyesület / Bertók Béla / Karczub Gyula / Bacsinszki Edmund / Sztripszky Elemér / Micara Kelemen / Strauszman József / Czabán Samu / Dávidkovics Herman / Kovács (Kovách) Béla / egyház / sajtó / zene / közigazgatás / Žiar nad Hronom / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Garamszentkereszt [Žiar nad Hronom]
Év1922
Rövid URL
ID238188
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 2
34 találat