Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

21 találat

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. április 24. : Volosin Avgusztin Berlinbe érkezett. – Kozma Miklós varsói beszédéből: „Ez év március 16.óta ott messze délen, az Erdős-Kárpátok ormain egymás mellé leszúrt lengyel és magyar zászlókat lenget a Kárpátok tavaszi szele. […] A trianoni béke a feltámadt Lengyel- és megcsonkított Magyarország közé beszúrta a Ruszinszkót, mint a csehszlovák állam egyik területét. […] ez a probléma megszűnt probléma lenni […] köztudomású, hogy Masaryk és Beneš a Ruszinföldet nem azzal a gondolattal akarta Csehszlovákiához csatolni, hogy azt örökre megtartsák, hanem azért, hogy azt alkalmas időben Oroszországnak átengedhessék. […] Időszerű kérdés, hogy Magyarország milyen berendezést fog adni a Ruszinföldnek. Magyar alapvető tétel, hogy a ruszin terület a magyar Szent Korona integráns része. Ruszinszkó van, de ruszin–lengyel határ nincs, csak lengyel–magyar határ. De van Magyarországon ruszin nép és Ruszinföld, amely meg fogja kapni mindazt, amit magyar őszinteséggel nehéz időkben nekik ígértünk és amire szüksége van. Meg fogja kapni mindazokat a szabadság- és egyéb jogokat, amelyek ellentétben a cseh kirakat-autonómiával és a mögötte folyó kizsákmányolással a ruszin nép tényleges, népi és gazdasági szükséglete.”

1939. március : A magyar–csehszlovák államközi megegyezés szerint „mindazok, akik a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt területen születtek és 1928. január 1-jétől állandóan azon a területen laktak, automatikusan magyar állampolgároknak tekinthetők”. – A katonai hatóságok bezárták a perecsenyi ruszin reálgimnáziumot.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Csap / Németország / Huszt / Prága / Tiso Jozef / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Belgrád / Roma / Técső / Tyacsiv / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Halmi / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Korláthelmec / Holmec / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Őrhegyalja / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Bethlen István / Ökörmező / Mizshirja / Milotay István / Marina Gyula / Tiszaújhely / Nove Szelo / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Mussolini B. / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Feketepatak / Csornij Potyik / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Ókemence / Kamjanica / Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete / Splettstösser / Fedeles Cirill / Kontratovics Irenej (Irén) / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter / Zágráb / Zagreb / Halmeu / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Baross Szövetség / Alsóremete / Nyizsnyi Remeti / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Őrdarma / Sztorozsnyica / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Spišská Nová Ves
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242464
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. január : Lényegesen megdrágult az áramszolgáltatás. – Telefon-összeköttetés létesült Ungvár–Perecseny, Ungvár–Huszt, Munkács–Szolyva, Debrecen–Huszt között. – Megkezdte munkáját a beregszászi m. kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség. – Ungváron minisztériumi bizottság vizsgálta az új közigazgatási ügymenetet. – Budapesten megtartották „a felvidéki és az anyaországi reformátusok első közös értekezletét”. Részt vett Bertók Béla munkácsi református püspök is. – Budapesten vendégszerepelt több ruszin műkedvelő együttes. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök tudatta a prágai menekültügyi és kivándorlási hivatallal, hogy kész zsidó menekülteket befogadni. – Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodást kötött a politikai foglyok cseréjéről. Volosin megtagadta a börtönökben és a táborokban fogva tartottak szabadon bocsátását.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Németország / Huszt / Debrecen / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / Kováts Miklós / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Őrhegyalja / Kormos Gerő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Hácha Emil / Oroszvég / Roszvigovo / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Kövesliget / Drahove / Esterházy János / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Iža
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242317
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. január 1. : Volosin Avgusztin miniszterelnök nyilatkozata a Lidové Noviny című lapnak: Huszton a közeljövőben kárpátukrán egyetemet állítanak fel, kiküszöbölik a Prága és Huszt közötti félreértéseket. – A varsói Gazeta Polska megállapította: Lengyelországnak jobban megalapozott igényei vannak Kárpátukrajnára, mint Cseh-Szlovákiának. – Ungváron megkezdte működését a m. kir. külkereskedelmi hivatal kirendeltsége. – A Felvidéken életbe lépett a polgári igazságszolgáltatás (6.900/938. sz. M. E. rendelet, kelt 1938. december 21-én). Újra felállították a Beregszászban a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget, a beregszászi, munkácsi, ungvári kir. járásbíróságot, Ungváron a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget.

1938 folyamán : Megjelent: Ják Sándor: Neked írom. Haladás Nyomda, Beregszász Prerau Margit: Minden pária nevében. Versek. Címlap: Nagy Márton. Viktória Könyvnyomda, Uzshorod; Jaeger Béla: A kéményseprőipar kátéja. Szakiparosoknak, háztulajdonosoknak, magánosoknak és üzemeknek. Szerző. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Vancura Bohumír: Zsidók közöttünk. Párbeszédek napjainkban. Ford.: Laky Imre. Szolidaritás Kiadó, Lám ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: A zsidóság igaza. Nekudah, Munkács–Mukačevo; Államvédelmi nevelés. Branná výchova. Podkarpatszka Rusz I–VIII. osztályú magyar tannyelvű elemi iskolái részére. Összeáll.: Földes Adolf, Husznai Gyula. Kiadja a Beregszászi járás tanítósága. Haladás ny., Beregszász–Berehovo; Csekes Béla: Válasz a kommunisták vallásellenes támadásaira. Kálvin ny., Munkács–Mukačevo.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Moszkva / München / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Tiso Jozef / Szürte / Dérer Ivan / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Brünn / Ungvár / Szilassy Béla / Karlovy Vary / Pécs / Pittsburgh / Rákóczi Ferenc II. / Tokaj / Roma / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Sáros / Ugocsa / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Septicki / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kerekes István / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Nagybereg, Bereg / Berehi / Voith György / Beregrákos / Rakosin / Homicsko Vladimir / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Homok / Holmok / Olaszország / Antalóc / Tegze Jenő / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Gerény / Horjani / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Beregsom / Som / Barkaszó / Barkaszove / Nemes József / Korláthelmec / Holmec / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Bodáky István / Lwow, Lemberg / Lwiw / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Köszörű Károly / Danzig / Damaskin / Csertés(z) / Csertizs / Sereghy Andor / Wellmann Mihály / Meznik Jaroslav / Prerau Margit / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Kánya Kálmán / Chmelár František / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Darányi Kálmán / Ják Sándor / Hopta Gyula / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / Karlsbad / Henlein Konrad / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / Dovhalj Sz. / Zsidovszkij P. / Kosszej Pavlo / Pál (jugoszláv régensherceg) / Göring H. / Imrédy Béla / Dayka Margit / Gellért Lajos / Lázár Mária / Muráti Lili / Törzs Jenő / Vaszary Piri / Bled / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Párkányi Iván / Csáky István / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa / Nyimcsuk Dmitro / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Rátz Kálmán / Mosolygó József / Rajkovics Teodor / Farinics Mikola / Hojdics Sztepan / Ribbentrop J. / Bilke / Bilki / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / Vancura Bohumír / Nagy Márton / Csekes Béla / Földes Adolf / Husznai Gyula / Jaeger Béla / Laky Imre / Borsody István / Esterházy János / Szvatkó Pál / Szüllő Géza / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Nitra / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Nyitra / Nagymihály
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagymihály [Michalovce] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Somszeg [Vieska] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1938
Rövid URL
ID242227
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. december : Pittsburghben az amerikai ruszinok követelték „a kárpátorosz nép hivatalos vezetőinek” 1938. november 3-án hozott határozata érvényre juttatását. – A hónap végén megszüntették a rahói cseh tannyelvű polgári iskolát.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Pittsburgh / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / népszavazás / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Alsóvereckei / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Septicki / Beregrákos / Rakosin / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Hrabár Konstantin / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Nemes József / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Danzig / Csertés(z) / Csertizs / Pataky Tibor / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Nyárády Dioniszij / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / sajtó / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Nagymihály / zsidók
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1938
Rövid URL
ID242224
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. december 16. : A lengyel külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Prágában a Szics-gárda tevékenysége miatt. Varsót nyugtalanította, hogy a szervezetnek számos olyan tagja van, akik korábban terrorakciókat hajtottak végre Lengyelország területén. A prágai kormány a lengyel tiltakozásról december 19-én értesítette Volosin Avgusztint. Az autonóm kormány miniszterelnökének december 27-i válasza: a Szics-gárda egyetlen feladata a magyar terroristák elleni harc, ezen túl semmi egyébbel nem foglalkozik. – Az MTI francia lapértesülésekre hivatkozva jelentette: Romanov Vlagyimir nagyherceg Berlinbe utazik, hogy ott Hitlerrel az ukránkérdésről tárgyaljon. Valószínű, hogy a kancellár felajánlja a nagyhercegnek az államfői tisztet. Az új ukrán állam a német tervek szerint Kárpátukrajnából, valamint Lengyelország, Románia és a Szovjetunió ukránok lakta területeiből tevődne össze. – Danzigban tanfolyam indult az ukrán nemzetiszocialisták számára lengyelországi, kárpátukrajnai és romániai résztvevőkkel. – Técsőn a magyar polgári iskolát bezárták, helyette ukrán tannyelvű nyílt. – A Volosin-kormány és a német kereskedelmi kirendeltség megállapodott a kárpátukrajnai fakitermelésről. – Nyárády Dioniszij huszti apostoli adminisztrátor pásztorlevélben az ukrán mozgalom támogatására szólította fel a lakosságot.

1938. december 8. : MTI-jelentés: a kárpátukrán kormány jelenleg a határok kiigazításáról tárgyal a magyar kormánnyal. A javaslat szerint 8 Magyarországnak ítélt községet cserélnének ki két Kárpátukrajnában maradt magyar községre. A kárpátukrán kormány ezenkívül annak a lehetőségéről is tárgyal a magyar kormánnyal, hogy helyreállítsák a vasúti összeköttetést Kárpátukrajna és Szlovákia közt a Tiszaújlak–kassai vasútvonalon, amely jelenleg Magyarországé. – MTI-jelentés Varsóból: ukrán képviselők és a volinyi lakosság képviselői kérték a lengyel parlamentet, hogy biztosítson autonómiát az ukránok által lakott területeknek (Halics és Voliny földjének). A nemzetgyűlés december 21-i ülésén elvetette az indítványt azzal az indoklással, hogy összeegyeztethetetlen a lengyel alkotmánnyal. Az Ukrán Nemzeti Szabadelvű Párt december 26-ra Lwowba gyűlést hívott össze, hogy döntsön a kormánnyal szembeni további magatartásáról.

1938. december 5. : MTI-jelentés szerint egy ruszin titkos rádióállomás a pozsonyi rádió hullámhosszán a Volosin-kormánnyal szembeni ellenállásra buzdítja a lakosságot. – Az MTI idézi a Neue Züricher Zeitung vezércikkét, amelyben a Szovjetunió külpolitikájával foglalkozik. A Szovjetuniónak érdekében áll, hogy egész Ruszinszkót Magyarország kapja meg, mert ezáltal Lengyelország és Magyarország közös határa bástyát képezne a német Drang nach Osten ellen. Az oroszok és a lengyelek is félnek a német nagyukrán tervek megvalósításától. A vezércikk a lengyel–orosz közeledést orosz részről mégsem tartja őszintének, elképzelhető, hogy Moszkva megegyezik Berlinnel Varsó feje fölött. – E naptól előzetes engedély nélkül lehet a Felvidékre utazni. – A 17 felvidéki képviselő ünnepélyesen bevonult a magyar parlamentbe.

1938. november : Megkezdte működését a Kárpátia Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. – VKM-megbízott az Ungvári és a Nagykaposi járásban Szentkereszty Tivadar (működési székhelye Ungvár), a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járásban Kolumbán Lajos (Beregszász). A középiskolák, szakiskolák és tanítóképzők tanfelügyelője Bessenyei Lajos (működési székhely nélkül). A térség iskolái a Felszabadított területek tankerületéhez és a Debreceni tankerülethez tartoznak. – A VKM irányelvei a felvidéki iskolák munkájának folytatása tárgyában: minden iskolatípusban az addig használatos tanrend, oktatási anyag, részben a tankönyvek érvényben maradnak a nemzeti vonatkozású ismeretek – magyar olvasmányok, irodalmi, történelmi, földrajzi, alkotmánytani tantárgyak – oktatásában biztosítani kell a hazafias magyar szellem és igazság érvényesülését a tisztán magyar és tisztán idegen ajkú települések iskoláiban megmaradnak az anyanyelvű iskolák vegyes lakosságú településeken gondoskodni kell a magyar anyanyelvű tanulók külön magyar nyelvű oktatásáról a nem magyar tannyelvű iskolákban azonnal be kell vezetni a magyar nyelvet mint tantárgyat a szlovák és ruszin nyelv oktatása változatlan marad azokban a tanintézetekben, ahová e nemzetiségek képviselői járnak nem változik az iskolafenntartó személye. – A Volosin-kormány az ungvári gimnázium pótlására felállította a perecsenyi reálgimnáziumot, valamint a Szent Bazil Rend által fenntartott ungvári gimnázium helyett a nagybocskóit, a munkácsi felső kereskedelmi iskola helyett a szolyvait.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Prága / Tiso Jozef / Varsó / Ungvár / Roma / Franciaország / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Stefán Avgusztin / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Wien / Salánk / Salanki / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Olaszország / Antalóc / Szerednye / Szova (Gmitrov) Péter / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Korláthelmec / Holmec / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Bodáky István / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Damaskin / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Kosszej Pavlo / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Syrový Jan / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Borsody István / Szvatkó Pál / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce]
Év1938
Rövid URL
ID242146
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. november 9. : Huszton megalakult Karpatszka Szics nevű félkatonai védelmi szervezet (hivatalos rövidítés: ONOKSZ – &#1086&#1088&#1075&#1072í&#1103&#1079&#1072ö&#1103˙ &#1086&#1073&#1086&#1088&#1086íč &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1057&#1103÷&#1103). Főparancsnok: Klimpus Dmitro, helyettese: Román Iván. A cél: az államellenes propaganda felszámolása és Podkarpatszka Rusz kormányának mindenoldalú támogatása. A szervezet szabályzatát Révai Julij miniszter másnap hagyta jóvá. A szervezet saját lapot adott ki &#1085&#1072&#1089&#1084&#1095&#1087 címmel, saját színjátszó csoportja volt (&#1083&#1077ňţ÷&#1072 &#1077&#1089&#1084&#1088&#1072&#1075&#1072). – A varsói magyar követ átadta Józef Beck külügyminiszternek Kánya Kálmán külügyminiszter jegyzékét, melyben a lengyel kormány katonai segítségét kérte Kárpátalja megszállásához. A lengyel külügyminisztérium csak az ún. szabadcsapatok segítségét ígéri. – Beregszászt átadják a magyar katonaságnak. Eberswaldi Siegler Géza altábornagy csapatai érkeztek ide Debrecenből („debreceni vegyesdandár”) Asztélyon és Búcsún keresztül. – A Beregszászi járás kormánybiztosa Bodáky István. Beregszász polgármestere: Ortutay Jenő, a körjegyző: Polchy István.

1938. szeptember : A beregszászi postán megjelentek a magyar feliratok. „A magyar kisebbség 20 éve várt erre a kis előzékenységre” – írta szeptember 5-i számában a Kárpátalja. – Munkácson megalakult a Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség. Cél: az erők egyesítése a fasizmus veszélye elleni harcra.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / München / Németország / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Amerikai Egyesült Államok / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Rácz Pál / Hodža Milan / Mukacseve / Földesi Gyula / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Homok / Holmok / Hrabár Konstantin / Verhovina / Simon Menyhért / Bródy András (Bródy Andrej) / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Gerovsky Aleksei / Imrédy Béla / Ukrán Nép Védegylet / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésEperjesenyicke [Haniska] / Pozsony [Bratislava]
Év1938
Rövid URL
ID241975
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

21 találat