Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

7 találat

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 16. : Perényi Zsigmond, az új kormányzói biztos Huszton megtartotta bemutatkozó beszédét. – Ugyancsak Huszton Bródy András pártértekezleten harcot hirdetett az ún. renegátok – Kaminszki József, Ilniczky Sándor, Demkó Mihály és Marina Gyula – ellen, akik „a kormány szekerét tolják”. – Ungváron megnyílt a Nemzeti Munkaközpont kirendeltsége. Vezetője: Bugra József. – E napon keltezett levél Teleki Pál miniszterelnökhöz: „Alulírottak mint a szolyvai ruszin tannyelvű reálgimnázium szülői tanácsa, 700 tanuló szülőjének képviseletében azzal az alázatos kérelemmel bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes színe elé, hogy a jelenleg Szolyván levő állami reálgimnázium továbbra is itt maradjon és megmaradjon koedukációs jellegűnek.” Augusztus 14-én kelt levelében Perényi Zsigmond kormányzói biztos nem javasolta a kérelem támogatását, így azt elvetették.

1938. november 22. : Prágában jóváhagyták a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról szóló alkotmánytörvényt. (A törvénytárban kihirdetve december 16-án 328.számmal.) Révai Julij miniszter prágai rádióbeszédében kijelentette: megkaptuk ugyanazokat a jogokat, melyeket a szlovákok. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A ruszinszkói felkelők eredményes harca a csehekkel és az ukrán terroristákkal tovább folyik. Az elkeseredett ruszin lakosság és a demoralizált cseh katonaság között Vereckénél és Szolyva környékén véres összetűzések voltak. - Az Ungvár–Szerednye–Munkács útvonalon már nem látni cseh sorkatonaságot. A felkelők az országutat megtisztították az idegen elemektől. - A magyar csapatok több kilométeres határsávon átvették a felszabadult újabb területeket. - Nagyszőlősön és Huszton egyre tűrhetetlenebbek a közállapotok. A feketeinges ruszin gárda nap nap mellett megtámadja az ukrán provokatőröket és az ellentétek véres verekedésben robbannak ki. - Az Orosz Nemzeti Tanács legutóbb Huszton ülésezett és úgy döntött, hogy a tarthatatlan állapotokra való tekintettel a magyar csapatokat behívja Husztra és a terrorakciókkal szemben a magyar katonaságtól kér védelmet.” – Megkezdődött a tanítás a munkácsi gimnáziumban (november 3-tól szünetelt). – Megindult a tanítás a munkácsi tanítóképzőben mint m. kir. állami intézményben.

1938. november 3. : A ruszin Kárpátalja politikai és egyházi szervezetei kiáltványt fogadtak el Ungváron, melyet eljuttattak Cseh-Szlovákia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Jugoszlávia kormányához. Az emlékirat a következőket mondja: „A Kárpátok déli oldalán fekvő és a békeszerződés által autonóm egységként meghatározott oroszlakta terület oszthatatlan egység, amelynek északi hegyvidékén és déli völgyeiben egy ezredév gazdasági és történelmi feltételei alapján az őslakosság testvéri együttélésben van egymással szoros sorsközösségben. […] A bécsi döntőbíróság Magyarország és Cseh-Szlovákia között új határt állapított meg, amelynek következtében Magyarországnak ítélte Karpatska Russj történelmi területének két legnagyobb városát, mégpedig Ungvár fővárost és Munkács gazdasági központot, amely városok szorosan összefüggnek a kárpátaljai oroszok történelmével, valamint nemzeti és kulturális életével. E városok nélkül Karpatska Russj sem gazdaságilag, sem kulturális tekintetben, sem pedig nemzetileg nem élhet. - Karpatska Russj alulírott képviselőinek az a véleménye, hogy a bécsi döntőbíróság Ruszinszkó déli határát annak törvényes képviselőinek megkérdezése nélkül állapította meg, mert a döntőbírósági eljárásba való beleegyezést csakis a prágai kormány adta, amely nem képviselhette Ruszinszkót törvényesen azért, mert előzőleg, mégpedig 1938. október 11-én elismerte Karpatska Russj önrendelkezési jogát. […] Mindezek következtében Karpatska Russj képviselői bejelentik, hogy a bécsi döntőbírósági határozat után is oszthatatlannak tekintik Ruszinszkó területét és kérik, hogy a Kárpátok déli részén lakó ruszin népnek adassék meg, hogy állami hovatartozásának sorsáról az elvi önrendelkezési jog alapján maga dönthessen általános népszavazás útján a néprajzi területek egyesítése céljából.” Az aláírók: Központi Orosz Nemzeti Tanács, Munkácsi Görög Katolikus Püspökség, az Agrárpárt ruszinszkói szervezete, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt, az Autonóm Földműves Szövetség, az Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács, a Ruszin Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége, a Prolom Diákegyesület, az Orosz Nőszövetség, az eperjesi kerületi ruszinok. – A Volosin-kormány betiltotta a Központi Orosz Nemzeti Tanácsot, az Orel Egyesületet, a Kurtyák Iván-gárdát, a Feketeingesek nemzeti gárdáját, a cseh és magyar szabadkőműves páholyokat, a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ Ďp&#1072&#1077&#1075&#1072, a &#1085&#1072&#1096 Ďóňü című napilapot, a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1077&#1077&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082 című hetilapot. – A Magyarság közölte Fenczik István nyilatkozatát.

1934 folyamán : Megalakult a Kárpátaljai Református Segítő Egyesület. – Kárpátalján 3129 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,99%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján minden 100 ezer lakosra 11,1 válás jut. A köztársaságban ez a legalacsonyabb mutató. – Katonatiszti iskola működött Munkácson. – Huszton megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1946-ban szűnt meg). – Munkácson megalakult a Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság. Elnök: Avgusztin Volosin. Hivatalos kiadványa az Ó÷čň&#1077&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Tanítói Hang) mellékleteként megjelenő &#1077&#1103&#1089ň&#1103 Ĺ&#1084&#1085&#1086&#1075&#1088&#1072ô&#1103÷&#1085&#1086&#1075&#1086 Ň&#1086&#1077&#1072&#1088&#1094&#1089&#1084&#1077&#1072 Ď&#1103&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1056&#1095&#1089&#1103 (A Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság Hírei). – Új lapok indultak: Beregszászban: a Kárpátalja című „független, pártonkívüli, demokratikus” hetilap (szerkesztő: Nádas József, Kiss László); Ungváron: Sanitas címmel „orvostudományi, társadalmi és közegészségügyi” szaklap (Szőke Andor); &#1079&#1077&#1084&#1083˙ &#1103 &#1077&#1086&#1083˙ (Föld és Szabadság) címmel gazdasági, társadalmi-politikai újság (Klocsurak Sztepan), 1938-ban szűnt meg; a &#1085&#1072&#1096ú &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (A Mi Kárpátorosz Hangunk), 1935-től &#1085&#1072&#1096ú Ďóňü (A Mi Utunk) címmel, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt félhivatalos lapja; a pártsemleges &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075íűé Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (Orosz Néphang) (Kaminszki József), 1936-ban szűnt meg. – Egry-harangot avattak a viski református, a téglási római katolikus templomban. – Kárpátalján vendégszerepelt Beregi Oszkár és Rózsahegyi Kálmán budapesti színművész. – Megjelent: Hegyvidéki Bokréta. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája. Összeállította: Wallentinyi Samu. Rábely ny., Rimaszombat Rácz Pál: Hangyaboly. Regény. Vasárnap ny. Arad Rácz Pál: A gép. Regény. Prágai Magyar Hírlap, Prága Ilku Pál: A munka himnusza. Az anyaszív. Ifjúsági színművek. /A Jó Barátom Kiskönyvtára, 2./ Kálvin ny., Beregszász; Mónus Gyula–Szerényi Ferdinánd: Beneš – Beňa község jelene és múltja. Szociográfiai tanulmány. Kálvin ny., Beregszász; Geleban Michajlo: „A meg nem elégedett őslakosok pártjának” alapszabálya és programja. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Révay István: A csehszlovákiai magyar sport szervezete és tevékenysége 1933-ban. Schulz Ignác és Fia Nyomda, Léva; Emléklapok az Ungvári Aranyérmes Dalárda 70 éves jubileumára. 1864–1934. Viktória ny., Užhorod–Ungvár; Fedor János: Kultúrválság és kultúrforradalom. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Fényes Samu: Az antiszemitizmus elemzése. Lám ny., Užhorod–Ungvár; Bálint Miklós–Kovách Béla: A hodonini cselédháztól a prágai várig. Svoboda, Užhorodon; Szőke István: Ráday Pál 1677–1733.Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Balassa József: A szabadkőművesség kézikönyve. 1.Inasfok. Lám ny., Užhorod–Ungvár; A Porkarpatska Rusi Magyar Dalos Szövetség alapszabályai. Kálvin nyomda, Beregszász.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Erdély / Románia / himnusz / Csap / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Szőke István / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Kiss József / Ilku Pál / Mécs László / Révay István / Kiss László / Genf / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szőke Andor / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / népszavazás / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / Klocsurak Sztepan / statisztika / Demkó Mihály / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Viskovo / Salánk / Salanki / kisantant / Szatmár / Bátyu / Batyove / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / templomszentelés / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Kovács (Kovách) Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beregbene, Bene / Benya / Hokky Károly / Bálint Miklós / Beregi Oszkár / Pásztor Ferenc / Kurtyák Iván / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Siménfalvy Árpád / Herczeg Ferenc / Slavik / Móricz Zsigmond / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Tamás István / Mónus Gyula / Nedeczey János / Gárdonyi Géza / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Rózsahegyi Kálmán / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Móra Ferenc / Krofta Kamil / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Nyitrai Béla / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Nádas József / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Ungvári (Aranyérmes) Dalárda / Czuri László / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Jech Leo / Huszti Ferenc / Kőniggratz / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Takács Gyula / Kerényi Sándor / Szilágyi Ferenc / Podkarpatszka Ruszi Szőlőtermelők Szövetsége / Meznik Jaroslav / Katolikus Szülők Szövetsége / Szvoboda Ferenc / Prohászka Ottokár / Babits Mihály / Gulácsy Irén / Kodolányi János / Kosztolányi Dezső / Takács Pál / Felvidéki Levente Légió / Iván Sándor / Tamási Áron / Nyírő József / Szántó György / Török Sándor / Babay József / Csathó Kálmán / Klima Viktor / Komáromi János / Koós Károly / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / Prerau Margit / Arad / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság / SK Ruszj Sportegyesület (Huszt) / Wallentinyi Samu / Balassa József / Fedor János / Fényes Samu / Geleban Michajlo / szabadkőműves-páholyok / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Léva / Pozsony / Rimaszombat / Kassa / Szombathy Viktor / Levice / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Visk / Spišská Nová Ves / Királyhelmec / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240880
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1934. június : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület beregszászi közgyűlésén Kerényi Sándor egyesületi főtitkára elmondta: a kárpátaljai magyar tanítóság nem karolja fel kellőképpen az egyesületet, a Kárpátalján működő 226 magyar tanítóból annak csak 120-an tagjai. A közgyűlés kimondta a kárpátaljai országos magyar tanítói énekkar megalakítását. A szervezést Takács Gyula huszti református tanítóra, a Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség országos karnagyára bízták. – Megalakult a Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete. A cél: „nyelvi, kulturális és politikai szabadság” kivívása. – Megalakult a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet nagyszőlősi tagozata. – Magyarországról a következő lapok jöhetnek be: Színházi Élet, Tolnai Világlapja, Népszava. – Munkácson mozgalom indult annak érdekében, hogy „a munkácsiak kizárólag Munkácson dolgoztassanak”.

7 találat