Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. május 25.

A Beregi Református Egyházmegye beregszászi közgyűlésén megállapították, hogy az egyházközségek – főleg a felekezeti iskolák költségei következtében – nagymértékben eladósodtak. A kárpátaljai reformátusok ennek ellenére ragaszkodnak felekezeti iskoláikhoz, és ellenállnak a tanfelügyelőség törekvésének, amely az anyagi bajokkal küzdő felekezeti iskolákat államosítás útján akarja szanálni. – A szlovenszkói és a kárpátaljai katolikus püspöki kar pozsonyi konferenciáján foglalkoztak az egyre sorvadó hitvallásos iskolák kérdésével, és mozgalmat indítottak megmentésük és továbbfejlesztésük érdekében. A püspöki kar emlékiratban kérte fel a törvényhozás katolikus tagjait a mozgalom támogatására.

Hibát talált?

Üzenőfal