Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

19 találat

1992. szeptember : Megjelenik Ipolyságon a városi önkormányzat Honti Lapok című havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Lendvay Tibor. Az Együttélés Központi Irodája a megszűnt Együttélés Hírmondó pótlása céljából A Hónap címmel új, havi rendszerességűnek szánt kiadványt jelentet meg.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkeigazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Országgyűlés / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / egyházak - református / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / Külügyminisztérium 2. (magyar) / ifjúság / diszkrimináció / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / óvoda / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Szövetségi Gyűlés / Thália Színház (Thália Színpad) / Nemzetközi Bíróság / Varga Béla 3. / Stúdió erté / Mečiar Vladimír / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Komáromi Jókai Színház / klubmozgalom - parlamenti klub / Batta István / Antall József / Jeszenszky Géza / Együttélés Hírmondó / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Boros Zoltán / Kňažko Milan / Calvin J. Teológiai Intézet / Gašparovič Ivan / Komáromi Városi Egyetem / Rákóczi Alapítvány / Európa Parlament / Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola / Benedek Elek Óvónőképző Főiskola / Pannon Agrártudományi Egyetem / Kertészeti és Gyümölcsészeti Főiskola / Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola / Szabad György / A Hónap / Honti Lapok / Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ / Lendvay Tibor / Duray Miklós / színjátszás / nyelvhasználat / sport / egyházak / Európa Tanács / Szabó Rezső / pedagógusképzés
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže]
Év1992
Rövid URL
ID236786
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1992. szeptember 25. : A Komáromi Jókai Színház nagytermében megtartott ünnepélyes tanévnyitóval megnyílik a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a kecskeméti Kertészeti és Gyümölcsészeti Főiskola, valamint a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola levelező tagozatos hallgatói számára létrehozott konzultációs központként működő Komáromi Városi Egyetem. Megbízott igazgatója Szabó Rezső. (A győri főiskola, valamint a mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetem ezzel párhuzamosan levelező tagozatos hallgatói számára konzultációs központot létesít Dunaszerdahelyen is.)

1991. március : Az 1990 decemberében megszűnt Kis Építo utódlapjaként megjelenik Pozsonyban az óvodások és kisiskolások Tücsök című havilapjának első száma. Kiadója a Madách Könyv- és Lapkiadó, főszerkesztője Batta György.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / egyházak - református / cigányság / egyházak - evangélikus / nőkérdés / irodalmi élet / emlékművek, emlékhelyek / ifjúság / nyelvhasználat - helységnevek használata / Magyar Írószövetség / egyházak - görög katolikus / óvoda / Kis Építő / Egyházak Ökumenikus Tanácsa / Ifjú Szivek Magyar Népművészeti Együttes (Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes) / klubmozgalom / Batta György / Bartók Béla / Duka Zólyomi Árpád / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Madách Könyv- és Lapkiadó / Belügyminisztérium (szlovák) / Havel Václav / A. Nagy László / Fuksz Sándor / Magyar Kulturális Központ (Pozsony) / Mikloško František / Mikó Jenő / Márai Sándor / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Mečiar Vladimír / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Hulkó Gábor / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Paulicky Péter / klubmozgalom - parlamenti klub / Pittner Ladislav / Schwartz Árpád / Esterházy János Közművelődési Klub / Esterházy Malfatti Alice / Szabad Demokraták Szövetsége / Kis János / Szlovák Nemzeti Egység / Csallóközi Értelmiségi Fórum / Huszár László / Ambrovics Ferenc / Honti László / Gömöri Városok és Falvak Társulása / Jókai Anna / Dlouhý Vladimír / Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) / Tücsök / Popély Gyula / népszámlálás / Esterházy János / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / Bauer Edit / közigazgatás / Tóth Károly / Pozsony / egyházak / Kassa / Dunajská Streda / Bratislava / Košice / Plešivec / Tornaľa / Andrásfalvy Bertalan / Dunaszerdahely / Pelsőc / Tornalja
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Tornalja [Tornaľa]
Év1991
Rövid URL
ID235784
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. november 1. : A szlovák kormány az Oktatásügyi, ill. a Kulturális Minisztérium által a nemzetiségek kulturális és művelődési színvonalának javítására előterjesztett javaslatokról tárgyalva határozatot hoz többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállításáról, a komáromi Duna Menti Múzeum kisebbségi magyar néprajzi múzeummá alakításáról, a nemzetiségi óvodahálózat és szakmunkásképzés, a pedagógusképzés, valamint a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának bővítéséről s az új alkotmány elfogadását követően nemzetiségi nyelvtörvényjavaslat kidolgozásáról. Számos előterjesztett s a különböző magyar beadványokban is megfogalmazott javaslatot ugyanakkor elvet, ill. elnapol, köztük a kassai Thália Színpadnak a Kulturális Minisztérium által is támogatott önállósítását. A kormányülés megállapítása szerint az ország nemzetiségi politikája példaként szolgálhat a környező országok számára is. A nyugdíjba vonuló Jakál Istvánt Protič János váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői tisztségében.

1989. június 8. : A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a magyar és ukrán kisebbség művelődési és kulturális életének kérdéseiről előterjesztett anyagról tárgyal. A Nemzetiségi Tanácsnak a kormány elé terjesztett ajánlásai magukban foglalják a különböző petíciókban megfogalmazott igények egy részét, többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a rádió és televízió magyar adása, valamint a magyar lapok színvonalának javítását, a komáromi és kassai színház viszonyának újrarendezését, a nemzetiségi kutatások programjának kidolgozását, a magyar óvodai képzés bővítését, a kisiskolák újbóli megnyitását és a pedagógusképzés fejlesztését. Alexander Dubček, a CSKP KB egykori első titkára és Oldřich Černík volt csehszlovák miniszterelnök a Csehszlovákia 1968. évi megszállásában részt vett országok kormányaihoz és pártvezetéséhez, többek között a magyar kormányhoz és az MSZMP-hez intézett levelükben a katonai megszállásról hozott döntés felülvizsgálására kérik a címzetteket.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

1982. április : A Magyar Füzetek könyvsorozatában, Szlovákiai jelentés címmel - Borsody István pittsburghi nyugalmazott egyetemi tanár előszavával - megjelenik Párizsban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A magyar kisebbség állapotáról című monográfiája. A bizottság munkaközösségének széles körű összefogással készült dokumentuma részletesen ismerteti a csehszlovákiai magyarság történelmét, jogállását, települési és demográfiai viszonyait, gazdasági helyzetét, társadalmi rétegződését, iskola- és művelődésügyét, egyházai helyzetét, egyesületi és politikai életét, valamint az anyanyelvének használatát korlátozó rendelkezéseket.

1969. július 10. : A Nemzetiségi Tanács második ülésén megvitatja a nemzetiségi törvénytervezetek alapelveinek az ideiglenes munkacsoport által előterjesztett téziseit. A nemzetiségi szervekről és képviseletről szóló törvény tézisei az SZNT keretében Magyar Nemzetiségi Bizottság, ill. Ukrán Nemzetiségi Bizottság, a szlovák kormányban Nemzetiségi Minisztérium, a járási és helyi nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságok, az Oktatásügyi és a Kulturális Minisztériumban nemzetiségi főosztályok létrehozását feltételezik. A nemzetiségi oktatásügyi törvény tézisei szerint biztosítani kell a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának feltételeit a bölcsődétől kezdve a főiskoláig; a nemzetiségi kultúráról szóló törvény tézisei a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet és a művészeti szövetségek melletti nemzetiségi tagozatok létrehozását, a Csehszlovák Televízió nemzetiségi adásának biztosítását, önálló kultúrház, könyvtár, levéltár, múzeum, galéria és nyomda, Kassán új magyar színház felállítását javasolják. A nyelvtörvény tézisei szerint biztosítani kell a nemzetiségek nyelvének hivatalos használatát az általuk lakott járásokban s minden olyan településen, ahol részarányuk eléri a 10%-ot, s ezeken a helyeken az utca- és községnevek is kétnyelvűek lennének.

1951 szeptemberében : A Družstevná výroba magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Szövetkezeti Termelés című szövetkezeti havilap első száma. Kiadása 1956 decemberével megszűnik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / egyházak - római katolikus / Gottwald Klement / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Megbízottak Testülete / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Ďuriš Július / Kugler János / Major Sándor / egészségügy / mezőgazdaság - kollektivizálás / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Fellegi István / Pathó Károly / Bacílek Karol / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Szlovák Egyetem Pedagógiai Kara / Fáklya / Bátky László / Dora István / Klajnik Ferenc / Záreczky István / Družstevná výroba / Katolikus Békepapi Mozgalom / Összállami Békebizottság / Szövetkezeti Termelés / nyelvhasználat / Szabó Béla / Sas Andor / Pozsony / Lőrincz Gyula / Komárom / Fülek / Losonc / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Bratislava / Lučenec / Fiľakovo / Dunaszerdahely
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1951
Rövid URL
ID229661
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1951. szeptember 1. : A pozsonyi Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán Sas Andor docens vezetésével megnyílik a magyar tagozat, amelynek 5 tanulmányi szakán 44 hallgató kezdi meg tanulmányait. Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik. A tanév folyamán a magyar tannyelvű elemi iskolák száma eléri az 560-at, az ún. középiskoláké a 113-at. A magyar tannyelvű elemi és középiskolákat látogató diákok száma 56 959; szlovák iskolákba 8669 magyar diák jár, a magyar diákok 13,2%-a. Szabó Béla főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című kulturális és politikai folyóiratának első száma.

19 találat