Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

15 találat

1989. december : Kassán megalakul a Kassai Magyarok Baráti Társasága, amely a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetével együttműködve Kassai Fórum címmel időszaki folyóirat kiadásába kezd. A társaság vezetője és a lap főszerkesztője Balassa Zoltán. Pozsonyban megjelenik a CSKP KB Pártélet című folyóiratának utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMoszkva / Oroszország / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / Csehszlovák Néppárt / könyvkultúra / ifjúság / Varsó / Warszawa, Lengyelország / Szlovák Megújhodás Pártja / mezőgazdaság - kollektivizálás / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Pártélet / Szabad Földműves / Szűcs Béla / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / díjak, kitüntetések / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Kubička-Kucsera Klára (Kucsera Klára) / Dobos László / (A) Hét / nyilvánosság - televízió / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Dubček Alexander / dunai vízlépcsőrendszer / Fekete József / Krocsány Dezső / alapítványok / Szlovák Szakszervezeti Tanács / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Grendel Lajos / Fónod Zoltán / Varsói Szerződés / Janík Ján / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Cseh Nemzeti Tanács / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Madách Könyv- és Lapkiadó / Petrőczi Bálint / Strasser György / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Nemzetiségi Minisztérium / Pacem in Terris / Kiss József / Charta 77 / Havel Václav / Szlovák Képzőművészek Szövetsége / Gyimesi György / Szilvássy József / Presinszky Lajos / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / A. Nagy László / Boda Pál / Bara László / Nagy Kázmér / Lukács Tibor / Čarnogurský Ján / Merva Lóránt / Janák Ignác / Kusý Eszter / Újlaky Géza / Vedra Vladimír / Neszméri Sándor / Jakeš Miloš / Magyar Demokrata Fórum / Bárdos Gábor / Johanes Jaromír / Čič Milan / Szigeti László / Adamec Ladislav / Pitra František / Hrivnák Pavel / Hunčík Péter / Zselenák József / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Magyar Diákszövetség / Berényi József / Csehszlovákiai Magyarok Fóruma / Vajas Elemér / Tőkés László / Schuster Rudolf / Cornea Doina / Sütő András / Delinga Pavol / Nagy Ferenc 2. / Pinc František / Vacek Miroslav / Čalfa Marián / Bauer Győző / Görföl Jenő / Kolár Péter / Mézes Rudolf / Böszörményi István / Csemadok KB Néprajzi Szakbizottsága / Dienstbier Jiří / Komárek Valtr / Sacher Richard / Klaus Václav / Blažej Anton / Chudík Ladislav / Kováč Ladislav / Kukrál Stanislav / Markuš Jozef / Ondruš Vladimír / Bartončík Josef / Nap / Természet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetsége / Kiss Katalin / Móricz Zoltán / Pásztor Mária / Široký Ján / Szirovecz Géza / Galko Béla / Csehszlovákiai Charta 77 Alapítvány / Cserepes Lajos / Horváthné Ozorai Katalin / László Béla / Lőrincz László / Miklósi Péter / Szabó Géza / Tóth Mihály / Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Fóruma / Czetner Gyula / Hral Éva / Mátis Iván / Mohorita Vasil / Németh Károly / Romániai Magyar Demokrata Szövetség / Stank Jozef / Klamarcsik Mária / Csehszlovák Mezőgazdasági Párt / Kassai Fórum / Kassai Magyarok Baráti Társasága / Liszka József / Popély Gyula / Duray Miklós / Fazekas József / mezőgazdaság / Gál Sándor / Gyurcsík Iván / sport / Kvarda József / Sidó Zoltán / Zsilka László / választások / Lacza Tihamér / Kocsis Aranka / Varga Sándor / szakszervezetek / Balassa Zoltán / Pozsony / Kassa / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Dunajská Streda / Gabčíkovo / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Nitra / Košice / Pribeta / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Királyhelmec / Perbete
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Naprágy [Neporadza] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Perbete [Pribeta] / Pozsony [Bratislava]
Év1989
Rövid URL
ID234974
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. november 24. : A CSKP KB rendkívüli ülésén hosszas vitát követően - miközben felmerül a fegyveres erők bevetésének a lehetősége is - lemond tisztségéről a változásokat elutasító Miloš Jakeš főtitkár, valamint a KB egész Elnöksége és Titkársága. A párt új főtitkárává Karel Urbáneket választják, s olyan határozatot fogadnak el, amelyben sajnálatukat fejezik ki a november 17-i események miatt. A PF által szervezett prágai tüntetésen első ízben szólal fel Alexander Dubček. A tüntetés résztvevői Dubček köztársasági elnökké választását követelik. Elkészül az FMK elvi nyilatkozata, amely szerint az FMK a hatalmi szervektől független, alulról építkező polgári kezdeményezés, elődjének a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát tekinti, s céljai között szerepel többek között a pártmonopólium megszüntetése, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtése, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, s a polgári szabadságjogokat biztosító törvények megalkotása. A nemzeti kisebbségeket az FMK szerint kollektív jogok illetik meg, ezért jogaik szavatolása érdekében elengedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása. Dobos László kezdeményezésére - nagyrészt az ún. harminchármak dokumentuma aláíróinak részvételével - megalakul Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 9. : A Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója - Kultúra, átalakítás és demokratizálás címmel - a társadalmi-politikai átalakítás, demokratizálás, valamint a nemzetiségi politika, kultúra és oktatásügy legégetőbb kérdéseinek megoldását célzó javaslatokat fogad el és terjeszt az írószövetségi és legfelsőbb politikai vezetés: Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Ignác Janák, az SZLKP KB első titkára elé. Ebben sürgeti többek között a nemzetiségek államalkotó szerepének elismerését, nyelvtörvény kidolgozását, a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását, a felelős párt- és állami tisztségekbe a magyarság bizalmát élvező személyek kinevezését, a készülő új alkotmányban a nemzetiségi önigazgatás elvének elismerését, egy központi magyar történelmi és néprajzi múzeum, valamint egy központi magyar könyvtár létrehozását, új lapok, folyóiratok indítását, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a Matesz kassai Thália Színpadának önállósítását, a magyar iskolahálózat bővítését, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását s a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételik biztosítását.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

1988. április 7. : A Budapestre látogató Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, az MSZMP KB főtitkárával. Megbeszélésükön a párt- és államközi kapcsolatokon túlmenően a nemzetiségi kérdés, ezzel kapcsolatban pedig a lakossági kapcsolatokban és a turizmusban jelentkező problémák megoldásának szükségessége is szerepel A találkozóról kiadott közös közlemény szerint, amelyben a korábbiaknál valamivel nagyobb hangsúlyt kap a nemzetiségek kérdése, a tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a két országban élő „nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek kialakításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést”, s a jövőben is arra fognak törekedni, hogy a nemzetiségek „országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján eredményesen segítsék az együttműködést, a jószomszédi viszony fejlesztését”.

15 találat