Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1964. március 8.

Lőrincz Gyula a Csemadok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Hét hasábjain közölt írásában a szocialista rendszer iránti bizalom megerősödésével magyarázza, hogy amíg 1950-ben csupán 354 ezer, addig 1961-ben már 534 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az elmúlt 15 év eredményeit összegezve kiemeli, hogy 82 561 diák tanul magyar iskolában, s a csehszlovákiai magyarságnak 507 óvodája, 544 alapiskolája, 22 általános műveltséget nyújtó középiskolája, 34 különféle mezőgazdasági iskolája, 2 tanítóképzője, 3 ipari középiskolája, 2 gazdasági és 1 egészségügyi iskolája, valamint pedagógiai főiskolája van, s 1500 magyar nemzetiségű hallgató tanul az ország főiskoláin.

Hibát talált?

Üzenőfal