Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 5
5 találat

1981. november : A Valóság című budapesti folyóiratban megjelenik Vargha János újságíró tanulmánya a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, amely a létesítménynek az érintett táj ökológiai egyensúlyára gyakorolt hatását kedvezőtlennek, a vízi erőmű megépítését pedig elhibázott döntésnek minősíti.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Budapest / nyilvánosság - sajtó / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Valóság 1. (Budapest) / tudományosság / ifjúság / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Rabay Zoltán / oktatási intézmények - szakképzés / Oktatásügyi Minisztérium / Népművelési Intézet (Központ) / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Pezlár Ľudovít / Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) / Šalgovič Viliam / Kritika / Benyó Máté / Buša Juraj / Pozsgay Imre / Filler Gyula / Nagy Kázmér / Szapora Sándor / Vargha János / Fábry Zoltán / állampolgárság / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Lőrincz Gyula / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Bratislava / Košice / Trebišov / Dunaszerdahely / Bős / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1981
Rövid URL
ID233465
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1977. május 14-15. : Pozsonyban tartja XII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 514, taglétszáma 66 577), amely a minisztériumi irányítás öt évét, valamint a magyar kisebbség helyzetét egyaránt pozitívan értékeli. A közgyűlés vitájában ugyanakkor többen hiányolják az értelmiség bekapcsolódását a szövetség munkájába, foglalkoznak a magyar iskolák összevonásával, s újból felvetik a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának kérdését. A Csemadok KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, alelnökévé Rácz Olivért, vezető titkárává Varga Béla helyett György Istvánt választják, a titkári tisztségeket azonban egyelőre betöltetlenül hagyják; a 79 tagú új KB 14 fős Elnökségébe bekerül még Balázs Béla, Fábry István, Gyimesi György, Gyurcsik József, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Szilvássy József, Varga Béla és Varga János.

1976. október : Miután a szlovák pártvezetés visszaadta Dobos László publikálási jogát, az Irodalmi Szemle részletet közöl a szerző Egy szál ingben című regényéből. A pártból történt kizárása óta Csehszlovákiában ez a szerző első publikációja. (Dobos trilógiájának a csehszlovákiai magyarság életét feldolgozó harmadik kötete a Madách Könyv- és Lapkiadónál még az év folyamán megjelenik.)

1976. október 22-23. : Választásokat tartanak a Szövetségi Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,7%-a vesz részt, akik 99,9%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A Szövetségi Gyűlés 200 tagú Népi Kamarájában 7 (többek között Lőrincz Gyula, a Csemadok KB elnöke és Fekete József vállalati igazgató), 150 tagú Nemzetek Kamarájában 12 (többek között Renczés Sándor és Csémi József efsz-elnökök, Mandli Imre, a Pozsony-püspöki Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Kondrčík Margit munkásnő és Nemcsko Ilona varrónő), a 150 tagú SZNT-ben 16 (többek között Benyó Máté, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság elnöke, Fábry István SZLKP KB-tag, Krocsány Dezső miniszter, Szulányi Mária programozó, Tóth Tihamér technikus, Ligárt Béla géplakatos, valamint Horváth István és Vajányi László efsz-elnökök) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 101, a Szlovák Megújhodás Pártjának és a Szabadságpártnak 7-7 képviselője van, 35 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 62 442 tagja közül 7945 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 12,7%-a.

1972. április 15-16. : Pozsonyban tartja XI. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 62 111), amely elítéli a szövetség 1968-1969-es tevékenységét, mindenekelőtt az 1968. március 12-i állásfoglalást, valamint az 1969. márciusi rendkívüli, X. közgyűlésen elfogadott programot és határozatokat, amelyeket egyben érvénytelennek nyilvánít. Új alapszabályt fogad el, amely a szervezet nevéből törli a „társadalmi” jelzőt, s hivatalos nevét ismét Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja. Az alapszabály szerint a szövetség legfőbb küldetése, hogy támogassa a CSKP és a szocialista állam politikáját, és segítsen annak megvalósításában, a CSKP marxista-leninista nemzetiségi politikájával összhangban segítségére legyen az állami szerveknek a magyar lakosság kulturális életének fejlesztésében, s tagjait az irányban vezesse, hogy vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A szövetség elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Varga Bélát, titkáraivá Varga Jánost és György Istvánt választják; a 80 tagú új KB 15 fős Elnökségében helyet kap még Balázs Béla, Esztergályos Gabriella, Fábry István, Kiss József, Krocsány Dezső, Kulcsár Tibor, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Papp Benjámin, Rácz Olivér és Szakáll László.

1 2 3 5
5 találat