Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
33 találat

1991. január : Varga Sándor irányításával - a Bibliotheca Hungarica létrehozására indult kezdeményezést is felvállalva - megalakul Pozsonyban a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum. Céljai között szerepel a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos kutatások koordinálása, az alapvető dokumentumok és kutatási eredmények összegyűjtése, valamint a szlovákiai magyarság történetének kutatásához szükséges infrastruktúra létrehozása. A Csehszlovák Vöröskereszt Népegészség című egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata felveszi az Egészség címet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBibliotheca Hungarica / Tőketerebes / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovák Vöröskereszt / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / tudományosság / ifjúság / egészségügy / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Comenius Egyetem / (A) Hét / nyilvánosság - televízió / Népegészség / Pedagógiai Kar / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Beke Sándor / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Pokrok – Haladás (Nagykürtös) / Püspöki Nagy Péter / Stúdió erté / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Magyar Diákszövetség / Dél-Zempléni Változások / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Magyar Ifjúsági Szövetség 2. (MISZ) / Komáromi Jókai Színház / Magyar Ferenc / Bugár Béla / Novitzky Béla / Szlovák Televízió / Hont Kiadó / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Jókai Alapítvány / Palóc / Bodzsár Gyula / Érdekes Újság / Partner Kiadó / Kalita Gábor / Tóthpál Gyula / Heti Ifi / Zempléni / D. Kovács József / D. Varga László / Oberhauser Viliam / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Szenczi Molnár Albert Alapítvány / Havasi Péter / Gömöri Hírnök / Zora Gemera – Gömöri Hajnal / Szpisák Ibolya / Egészség / Nemzetiségi Dokumentációs Centrum / gazdaság / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / választások / Varga Sándor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Košice / Trebišov / Görcsös Mihály / Nyitra / Bős / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pálóc [Pavlovce nad Uhom] / Pozsony [Bratislava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1991
Rövid URL
ID235664
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. január 9. : A Szövetségi Gyűlés alkotmánylevélként elfogadja az Alapveto jogok és szabadságjogok chartáját. Az alkotmánylevelet beiktató alkotmánytörvény hatályon kívül helyezi a 144/1968. sz. nemzetiségi alkotmánytörvényt, s ez által az új jogszabály a csehszlovákiai kisebbségek helyzetét szabályozó legfőbb törvénnyé válik. Az alkotmánylevélnek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait tartalmazó 25. cikkelye szerint a kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van arra, hogy anyanyelvüket a hivatalos érintkezésben használhassák. Nem tartalmaz területi korlátozásokat, s így ellentétbe kerül a szlovák nyelvtörvény rendelkezéseivel. Az Ifi utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a Heti Ifi című ifjúsági hetilap első száma. Kiadója a MISZ és a Magyar Diákszövetség, főszerkesztője D. Kovács József. A Dél-Zempléni Változások utódlapjaként megjelenik Tőketerebesen a Zempléni című járási hetilap első száma. Főszerkesztője D. Varga László.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

1989. január 19. : Ivan Knotek fogadja Sidó Zoltánt és Lukács Tibort, akik átadják a szlovák miniszterelnöknek a Csemadok KB Elnöksége által a magyar kisebbség politikai, oktatási, kulturális és tudományos életének fejlesztésére, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatban kidolgozott javaslatokat. Ezek szorgalmazzák többek között a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztését és a magyar pedagógusképzés megoldását, a kisebbségi nyelvhasználat törvényes biztosítását, a Nemzetiségi Titkárság és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, s egy magyar nemzetiségi levéltár és magyar néprajzi múzeum létrehozását. Knotek ígéretet tesz az előterjesztett javaslatok egy részének megvalósítására, kilátásba helyezve egyúttal, hogy a szlovák pártvezetés az év folyamán szintén tárgyalni fog a nemzetiségek helyzetéről.

1988. október 20. : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezésére -Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának 20. évfordulója alkalmából - elkészül a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 cím alatt ismertté váló dokumentum. A 266 aláírással ellátott memorandum a magyarság kisebbségi sérelmeit összefoglalva, azok orvoslására tett javaslatokat fogalmaz meg a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány számára. Sérelmezi többek között a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányát, a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszerének leépítését, az 1960. évi közigazgatási reform magyarellenes élét, az iskolák körzetesítése során több száz magyar iskola megszüntetését, a magyar nyelvű pedagógusképzés visszafejlesztését, a magyar művelődés, tudomány, művészet és muzeológia hivatalos intézményeinek hiányát. A helyzet javítása érdekében megfogalmazza az elmúlt 70, de különösen az elmúlt 20 év nemzetiségi politikája felülvizsgálásának, a kollektív kisebbségi, nyelvhasználati és önigazgatási jog biztosításának igényét, a közigazgatási egységek határainak kijelölésénél pedig az etnikai határok figyelembe vételét. A memorandumot aláírja többek között Ág Tibor népművelő, Bajnok István orvos, Barak László költő, Dénes György író, Duray Miklós geológus, Grendel Lajos író, Hizsnyai Zoltán költő, Hodossy Gyula költő, Hunčík Péter orvos, Juhász R. József költő, Koncsol László író, Marczell Béla néprajzkutató, Tóth Károly szerkesztő, Turczel Lajos irodalomtörténész és Vadkerty Katalin történész.

1970. április 22. : Az SZLKP KB Elnöksége a szlovák kormányban, az SZNT-ben és a Szövetségi Gyűlésben végrehajtandó személycserékről tárgyalva határozatot hoz többek között Szabó Rezső leváltásáról az SZNT alelnöki és Dobos László leváltásáról miniszteri tisztségéről, a tárca nélküli miniszteri poszt megszüntetéséről s Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszterré való kinevezéséről. A Nemzetiségi Titkárság a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatalnak a magyar helységnevek használatát kifogásoló átirata kapcsán - a helységnevek magyar használatát biztosító korábbi párthatározatokra, törvényekre és a nemzetiségi alkotmánytörvényre hivatkozva - kifejezi azt az álláspontját, hogy a magyar nyelv egyenjogúságát a magyar sajtóban a helységnevek használata terén is meg kell teremteni.

1970. február : Megjelenik Pozsonyban a magyar tannyelvű alapiskolák 5-9. osztályát látogató tanulók számára kiadott szlovák nyelvű Priateľ című havilap első száma. Vezető szerkesztője Szűcs Viola.

1969. május 17. : A Csemadok KB komáromi ülése a szövetség legfontosabb feladatairól tárgyalva síkra száll a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotásáért, a magyar iskolaügy és művelődésügy autonóm irányításának megvalósításáért, a magyar intézményhálózat bővítéséért, a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindításáért, a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házának felépítéséért Pozsonyban, a kassai magyar színház létrehozásáért, egy központi csehszlovákiai magyar múzeum, képtár és könyvtár létesítéséért Komáromban s a Csehszlovákiai Magyar Kulturális Fondalapítvány létrehozásáért.

1969. április 22. : Első ülését tartja Pozsonyban a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa, amelyen 3-3 magyar, ill. ukrán állandó munkabizottságot létesít: a magyar oktatásügyi munkabizottság elnöke Turczel Lajos, a kulturális munkabizottságé Fónod Zoltán, a szociális és közgazdasági munkabizottságé Németh Jenő. A nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényei politikai alapelveinek kidolgozása céljából ideiglenes munkacsoportot hoz létre négy alcsoporttal (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat); a munkacsoport elnöke az ukrán Ivan Bajcura, titkára Gyönyör József. A Nemzetiségi Tanács ezen kívül feladatul tűzi ki a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán nyelvű adására vonatkozó tervezet kidolgozását, egy információs bulletin kiadását s a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet létrehozásának támogatását.

1969. március 17-18. : Pozsonyban tartja rendkívüli, X. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 56 990), amely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tünteti ki a húszéves szövetséget. A közgyűlés vitája során számos felszólaló sürgeti a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a magyarság arányos képviseletének biztosítását az alacsonyabb szintű párt- és állami szervekben is, a magyar tudományos intézet megalakítását, a komáromi múzeum átalakítását a csehszlovákiai magyar kultúra múzeumává, egy kassai magyar színház létrehozását, a nemzetiségi oktatásügy fejlesztését, a magyarlakta járások területi átrendezését s a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindítását. A közgyűlésen elfogadott határozat továbbra is síkraszáll a Csemadok 1968. március 12-i javaslatának megvalósításáért, a szövetség új programja a Csemadok fő feladataként a magyar kisebbség társadalmi és kulturális érdekeinek képviseletét határozza meg, az elfogadott új alapszabály ennek megfelelően a szövetség hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosítja, s lehetővé teszi, hogy a Csemadoknak egyéneken kívül kollektívák, intézmények is tagjai lehessenek, valamint hogy a szövetség keretén belül a csehszlovákiai magyar tudományos élet egyes szakterületeit művelő, önálló munkatervvel rendelkező társaságok alakuljanak. A Csemadok KB elnökévé ismét Dobos Lászlót, új vezető titkárává Szőke Józsefet, titkáraivá Varga Sándort és Takács Andrást választják; a 92 tagú KB 19 fős Elnökségébe bekerül még Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gáspár Tibor, Kardos István, Kulcsár Tibor, Mács József, Mede István, Molnár János, Rados Pál, Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Újváry László és Varga Béla.

1968. október 27. : A Nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló 143/1968. sz. és nemzetiségeinek helyzetéről szóló 144/1968. sz. alkotmánytörvényt. A két alkotmánytörvény között ellentmondás mutatkozik a nemzetiségek államalkotó szerepének elismerése tekintetében. Amíg a nemzetiségi alkotmánytörvény preambuluma szerint a köztársaság népét „a cseh és szlovák nemzettel együtt a magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja”, s 1. cikkelye szerint a köztársaság „a cseh és szlovák nemzet és azon nemzetiségek közös állama, amelyek a területén élnek”, addig a föderációs alkotmánytörvény a köztársaságot „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok” szövetségi államaként definiálja. A nemzetiségi alkotmánytörvény 2. cikkelye kimondja a nemzetiségek „létszámuknak megfelelő” képviselethez való jogát a képviseleti testületekben és más választott szervekben, 3. cikkelye deklarálja számukra az anyanyelvükön való művelődés, a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való tömörülés, a saját nyelvű sajtó és tájékoztatás, az általuk lakott területen pedig nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának jogát, 5. cikkelye egyúttal kilátásba helyezi az alkotmánytörvényt konkretizáló végrehajtási törvények, valamint a képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény kidolgozását. Az utolsó pillanatban módosított jogszabályból kimaradnak a nemzetiségek önigazgatását, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, az államhatalom gyakorlásában való egyenjogú részvételét szavatoló részek, s nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának a lehetőségét is az általuk lakott területre korlátozzák.

1968. szeptember : Az Irodalmi Szemle megkezdi Fábry Zoltán A vádlott megszólal című memorandumának közlését, amely így nyomtatásban első ízben jelenhet meg teljes terjedelmében. Onódi Jánost Mózsi Ferenc váltja fel a Szocialista Nevelés című havilap felelős szerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / Moszkva / Oroszország / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Ukrán Nemzeti Tanács / Belügyminisztérium (csehszlovák) / irodalmi élet / ifjúság / Falťan Michal / Szlovák Nemzeti Front / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Pathó Károly / Szabad Földműves / Pionírok Lapja / Klokoč Ondrej / Szlovák Írók Szövetsége / Szocialista Nevelés / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / (A) Hét / Mács József / Csanda Sándor / Irodalmi Szemle / Petrik József / klubmozgalom / Onódi János / Šik Ota / Mózsi Ferenc / Cserge Károly / Duba Gyula / Nemzetiségi Titkárság / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Hájek Jiří / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Varga Béla 2. / K-231 / Tábortűz / Böszörményi János / Dukon József / Herdics János / Kardos István / Korpás Pál / Magyar Nemzeti Tanács / Magyar Dolgozók Országos Szövetsége / gazdaság / Fábry Zoltán / Turczel Lajos / mezőgazdaság / választások / Szabó Rezső / Senec / Szenc
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Szenc [Senec]
Év1968
Rövid URL
ID231635
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 2
33 találat