Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 5
135 találat

1992. november 7. : Dunaszerdahelyen megtartja alakuló országos közgyűlését a Magyar Asszonyok Ligája. Megalakulását azzal indokolják, hogy a magyar nők problémáinak megoldását egyetlen magyar párt vagy mozgalom sem vállalta fel. Elnökévé Laczkóné Erdélyi Margitot választják. Az MKDM támogatásával megalakul Kovácspatakon a Magyar Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége. Elnöke Varga Mária, országos központja Érsekújvár. Az Együttélés Országos Tanácsának Český Téšín-i ülésén bejelentik, hogy az államszövetség megszűnése után a mozgalom is kettéválik, s csehországi része Coexistentia néven működik tovább. Az Országos Tanács határozatot hoz a magyar vállalkozók országos összejövetelének, valamint a magyar nemzetiségű parlamenti képviselőkés polgármesterek találkozójának megszervezéséről. A szeptember l-jén elszenvedett autóbalesete következtében Prágában elhunyt Alexander Dubček.

1992. szeptember : Megjelenik Ipolyságon a városi önkormányzat Honti Lapok című havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Lendvay Tibor. Az Együttélés Központi Irodája a megszűnt Együttélés Hírmondó pótlása céljából A Hónap címmel új, havi rendszerességűnek szánt kiadványt jelentet meg.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkeigazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Országgyűlés / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / egyházak - református / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / Külügyminisztérium 2. (magyar) / ifjúság / diszkrimináció / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / óvoda / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Szövetségi Gyűlés / Thália Színház (Thália Színpad) / Nemzetközi Bíróság / Varga Béla 3. / Stúdió erté / Mečiar Vladimír / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Komáromi Jókai Színház / klubmozgalom - parlamenti klub / Batta István / Antall József / Jeszenszky Géza / Együttélés Hírmondó / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Boros Zoltán / Kňažko Milan / Calvin J. Teológiai Intézet / Gašparovič Ivan / Komáromi Városi Egyetem / Rákóczi Alapítvány / Európa Parlament / Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola / Benedek Elek Óvónőképző Főiskola / Pannon Agrártudományi Egyetem / Kertészeti és Gyümölcsészeti Főiskola / Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola / Szabad György / A Hónap / Honti Lapok / Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ / Lendvay Tibor / Duray Miklós / színjátszás / nyelvhasználat / sport / egyházak / Európa Tanács / Szabó Rezső / pedagógusképzés
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže]
Év1992
Rövid URL
ID236786
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1992. szeptember 1. : Az SZNT kétnapos vitát követően 460/1992. számmal elfogadja a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Az Együttélés és az MKDM képviselői, miután valamennyi módosító javaslatukat elutasítják, az alkotmány szövege és a szavazás módszere (nyílt név szerinti szavazás) elleni tiltakozásul a szavazás előtt elhagyják az üléstermet. Az alkotmánynak a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogait tartalmazó negyedik szakaszának 33. cikkelye kimondja, hogy „bármely nemzetiségi kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára”, 34. cikkelye biztosítja kultúrájuk fejlesztéséhez, az információk anyanyelvükön való terjesztéséhez, a nemzetiségi egyesületekben való egyesüléshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához, 35. cikkelye pedig többek között az anyanyelvi művelődéshez és anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben való használatához való jogukat. Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy „az alkotmányban biztosított jogok gyakorlása nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére, valamint többi lakosának diszkriminációjára”. Megnyílnak az első magyar tannyelvű egyházi iskolák: Alistálon református, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon és Paláston római katolikus alapiskola, Gútán római katolikus nyolcéves gimnázium nyílik. Az 1992/93-as tanévben Szlovákia 268 magyar tannyelvű alapiskoláját 47 347 tanuló, a 20 magyar tannyelvű gimnáziumot 4462 diák látogatja. Szlovák alapiskolába 12 413 magyar tanuló, a magyar nemzetiségű alapiskolások 20,8%-a, szlovák gimnáziumba 1088 magyar diák, a magyar nemzetiségű gimnazisták 19,6%-a jár. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók száma 2548, az összes hallgató 4,6%-a.

1992. július 17. : Az SZNT nyilatkozatot fogad el a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról, amelynek 2. bekezdése szerint a szlovák parlament kinyilvánítja „a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre”, 4. bekezdése pedig az önrendelkezést „a szlovák nemzet szuverén államának alapjaként” definiálja. A parlament elveti az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának nevében Csáky Pál által előterjesztett javaslatot, hogy a deklaráció mondja ki a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok egyenjogúságának az alkotmányban való rögzítését, valamint hogy a Szlovák Köztársaságot a Szlovákiában élő polgárok szuverén államaként fogalmazza meg. A magyar képviselők részben tartózkodnak, részben elutasítják a deklaráció megszavazását. A szuverenitási nyilatkozatra válaszul Václav Havel levélben értesíti a Szövetségi Gyűlést, hogy július 20-i hatállyal lemond köztársasági elnöki tisztségéről.

1992. június 24. : Az SZNT Elnöksége Vladimír Mečiarral az élen kinevezi a 14 tagú új szlovák kormányt, amelyben egy kivételével valamennyi miniszteri tárcát a DSZM kapja. A kormány tagja többek között Milan Kňažko miniszterelnök-helyettes és a nemzetközi kapcsolatok minisztere, Roman Kováč miniszterelnök-helyettes és ellenőrzési miniszter, Ľudovít Černák (SZNP) gazdasági miniszter, Oľga Keltošová munkaügyi és népjóléti miniszter, Dušan Slobodník kulturális miniszter és Jozef Tuchyňa belügyminiszter. Az MPP nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a szlovákiai nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak további sorsával kapcsolatban, mivelhogy az SZNT-nek nincs magyar alelnöke, ismét megszűnt a testület Nemzetiségi Bizottsága, s Elnökségében az MKDM nem kapott képviseletet.

1992. június 23. : Az SZNT alakuló ülésén a testület elnökévé Ivan Gašparovičot (DSZM), első alelnökévé Peter Weisst (DBP) választják. A testületnek 1968 óta első ízben nincs magyar nemzetiségű alelnöke, s a 15 tagú Elnökségbe is csupán egyetlen magyar kerül be Rózsa Ernő (Együttélés) személyében, akit egyben megválasztanak a Környezetvédelmi Bizottság elnökévé is. A Nemzetiségi Bizottságot ismét megszüntetik, s az Államigazgatási Bizottsággal összevonva létrehozzák az Államigazgatási, Helyi Önkormányzati és Nemzetiségi Bizottságot. Elnökévé Jozef Reát (DSZM) választják, magyar tagjai Duka Zólyomi Árpád alelnök és Dobos László. Az Együttélés és az MKDM két külön parlamenti klubot hoz létre. Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselői úgy határoznak, hogy Coexistentia néven közös parlamenti klubot alakítanak. Elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé Bartakovics Istvánt választják.

1992. május : Társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó szakemberek, mindenekelőtt történészek, szociológusok és nyelvészek részvételével megalakul Pozsonyban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. Tiszteletbeli elnöke Turczel Lajos, titkára Gyurgyík László.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Prága / Praha, Csehország / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / nyilvánosság - televízió / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Belügyminisztérium (szlovák) / Havel Václav / Balla Kálmán / Barak László / Nap / Visegrád / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete / Szlovák Televízió / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Szpisák Ibolya / Nap Kiadó / Magyar Néppárt / Szlovák Rádió / Tomášikovo / DH-Press / Magyar Polgári Párt (MPP) / Krajcár / Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság / Honti Múzeum és Képtár / Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport / Papp Sándor / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Danis Ferenc / választások / Gyurgyík László / Protič János / Léva / Pozsony / Érsekújvár / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Rozsnyó / Levice / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Tvrdošovce / Štúrovo / Bratislava / Želiezovce / Šahy / Gbelce / Ipolyság / Köbölkút / Tallós / Tardoskedd / Párkány / Dunaszerdahely / Bős / Zseliz / múzeum / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Köbölkút [Gbelce] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Naprágy [Neporadza] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Tallós [Tomášikovo] / Tardoskedd [Tvrdošovce] / Zseliz [Želiezovce]
Év1992
Rövid URL
ID236594
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1992. április : Az Együttélés területi titkárságának kiadásában megjelenik Királyhelmecen a Bodrogközi Hírnök című közéleti havilap első száma. Felelős szerkesztője Pusztai József.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Moszkva / Oroszország / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / egyházak - református / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Dobos László / Irodalmi Szemle / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Duka Zólyomi Árpád / Grendel Lajos / Fónod Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Havel Václav / Balla Kálmán / Čarnogurský Ján / Čalfa Marián / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Eurolánc / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Bugár Béla / klubmozgalom - parlamenti klub / Antall József / Csallóközi Városok és Falvak Társulása / Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete / Gömöri Hírnök / Szlovákiai Magyar Folklórszövetség / Minarovič Milan / Magyar Néppárt / Református Pedagógusok Munkaközössége / Magyar Polgári Párt (MPP) / Nyitrai Egyetem / Jelcin Borisz / Gömöri Hajnal / Jung Anna / Szlovák–Magyar Kulturális Alapítvány / Bodrogközi Hírnök / Pusztai Ferenc / Popély Gyula / Beneš-dekrétumok / színjátszás / nyelvhasználat / választások / Csáky Pál / Mádl Ferenc / Pozsony / Rimaszombat / Komárom / Új Szó / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Rimavská Sobota / Nyitra / Párkány / Dunaszerdahely / Ógyalla / Bős / Királyhelmec / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1992
Rövid URL
ID236537
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 2 3 5
135 találat