Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

17 találat

1989. november 1. : A szlovák kormány az Oktatásügyi, ill. a Kulturális Minisztérium által a nemzetiségek kulturális és művelődési színvonalának javítására előterjesztett javaslatokról tárgyalva határozatot hoz többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállításáról, a komáromi Duna Menti Múzeum kisebbségi magyar néprajzi múzeummá alakításáról, a nemzetiségi óvodahálózat és szakmunkásképzés, a pedagógusképzés, valamint a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának bővítéséről s az új alkotmány elfogadását követően nemzetiségi nyelvtörvényjavaslat kidolgozásáról. Számos előterjesztett s a különböző magyar beadványokban is megfogalmazott javaslatot ugyanakkor elvet, ill. elnapol, köztük a kassai Thália Színpadnak a Kulturális Minisztérium által is támogatott önállósítását. A kormányülés megállapítása szerint az ország nemzetiségi politikája példaként szolgálhat a környező országok számára is. A nyugdíjba vonuló Jakál Istvánt Protič János váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői tisztségében.

1982. április : A Magyar Füzetek könyvsorozatában, Szlovákiai jelentés címmel - Borsody István pittsburghi nyugalmazott egyetemi tanár előszavával - megjelenik Párizsban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A magyar kisebbség állapotáról című monográfiája. A bizottság munkaközösségének széles körű összefogással készült dokumentuma részletesen ismerteti a csehszlovákiai magyarság történelmét, jogállását, települési és demográfiai viszonyait, gazdasági helyzetét, társadalmi rétegződését, iskola- és művelődésügyét, egyházai helyzetét, egyesületi és politikai életét, valamint az anyanyelvének használatát korlátozó rendelkezéseket.

1969. július 10. : A Nemzetiségi Tanács második ülésén megvitatja a nemzetiségi törvénytervezetek alapelveinek az ideiglenes munkacsoport által előterjesztett téziseit. A nemzetiségi szervekről és képviseletről szóló törvény tézisei az SZNT keretében Magyar Nemzetiségi Bizottság, ill. Ukrán Nemzetiségi Bizottság, a szlovák kormányban Nemzetiségi Minisztérium, a járási és helyi nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságok, az Oktatásügyi és a Kulturális Minisztériumban nemzetiségi főosztályok létrehozását feltételezik. A nemzetiségi oktatásügyi törvény tézisei szerint biztosítani kell a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának feltételeit a bölcsődétől kezdve a főiskoláig; a nemzetiségi kultúráról szóló törvény tézisei a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet és a művészeti szövetségek melletti nemzetiségi tagozatok létrehozását, a Csehszlovák Televízió nemzetiségi adásának biztosítását, önálló kultúrház, könyvtár, levéltár, múzeum, galéria és nyomda, Kassán új magyar színház felállítását javasolják. A nyelvtörvény tézisei szerint biztosítani kell a nemzetiségek nyelvének hivatalos használatát az általuk lakott járásokban s minden olyan településen, ahol részarányuk eléri a 10%-ot, s ezeken a helyeken az utca- és községnevek is kétnyelvűek lennének.

1969. május 17. : A Csemadok KB komáromi ülése a szövetség legfontosabb feladatairól tárgyalva síkra száll a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotásáért, a magyar iskolaügy és művelődésügy autonóm irányításának megvalósításáért, a magyar intézményhálózat bővítéséért, a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindításáért, a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házának felépítéséért Pozsonyban, a kassai magyar színház létrehozásáért, egy központi csehszlovákiai magyar múzeum, képtár és könyvtár létesítéséért Komáromban s a Csehszlovákiai Magyar Kulturális Fondalapítvány létrehozásáért.

1969. április 22. : Első ülését tartja Pozsonyban a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa, amelyen 3-3 magyar, ill. ukrán állandó munkabizottságot létesít: a magyar oktatásügyi munkabizottság elnöke Turczel Lajos, a kulturális munkabizottságé Fónod Zoltán, a szociális és közgazdasági munkabizottságé Németh Jenő. A nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényei politikai alapelveinek kidolgozása céljából ideiglenes munkacsoportot hoz létre négy alcsoporttal (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat); a munkacsoport elnöke az ukrán Ivan Bajcura, titkára Gyönyör József. A Nemzetiségi Tanács ezen kívül feladatul tűzi ki a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán nyelvű adására vonatkozó tervezet kidolgozását, egy információs bulletin kiadását s a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet létrehozásának támogatását.

1964. augusztus 6. : A Csemadok KB Elnöksége újabb beadványt intéz az SZNT-hez, amelyben előző évi javaslatain túlmenően szorgalmazza többek között a magyar intézményrendszer bővítését (pl. egy néprajzi múzeum, egy rozsnyói magyar színház, egy magyar könyvkiadó létrehozását), a magyar iskolahálózat fejlesztését, a Csehszlovák Rádió magyar adásának bővítését, a Csehszlovák Televízióban magyar adás indítását, a magyar tanonciskolák és szakközépiskolák hálózatának bővítését, az iskolák összevonásának felülvizsgálását és a magyarországi továbbtanulás lehetőségének biztosítását. A Csemadok beadványa felveti az 1945 utáni magyarellenes jogszabályok felülvizsgálását, a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok teljesítését s egy nemzetiségi törvény megalkotását is.

1956. november : Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című havilapjának utolsó, november-decemberi összevont száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / hadsereg, katonaság / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Široký Viliam / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Zápotocký Antonín / ifjúság / Csehszlovák Rádió / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Fáklya / Dolgozó Nő / Új Ifjúság / Strechaj Rudolf / Novotný Antonín / Ostrava / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Szlovák Írók Szövetsége / Štítnický Ctibor / (A) Hét / Rudé právo / Szlovák Műszaki Főiskola / Csehszlovák Televízió / Nagy Imre / nyilvánosság - televízió / Szolidaritási Alap / gazdaság / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / Kádár János / Pozsony / Komárom / Új Szó / Komárno / Bratislava / Magyarország / Csehország
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava]
Év1956
Rövid URL
ID230309
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1956. november 3. : Antonín Zápotocký köztársasági elnök rádióbeszédben ítéli el a magyarországi felkelést. Zápotocký szerint a nemzetközi reakció által támogatott magyarországi reakció - a politikai vezetés engedményeit kihasználva - „ellenforradalmat” robbantott ki, amely „fasiszta fehérterrorral” fenyegeti a magyar dolgozó népet, Nagy Imre miniszterelnököt pedig azzal vádolja, hogy „lepaktált a kapitalista országokkal”. A Rudé právo a magyar forradalmat elítélő nyilatkozatot közöl Fábry Zoltántól, amelyben Fábry a magyarországi eseményeket úgy értékeli, mint amelyek „az imperialisták malmára hajtják a vizet”. Nyilatkozatát Fábry pár nap múlva a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának ülésén - Ctibor Štítnický, a Szlovák Írók Szövetségének titkára által - felolvasott levelében visszavonja. A prágai és ostravai után megkezdi működését a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiója is.

17 találat