Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3
81 találat

1991. október : A Gazda Kereskedelmi Kft. kiadásában megjelenik Pozsonyban a Jó Gazda című gazdasági havilap első száma. Főszerkesztője Kádek Gábor. A DH - a lapot a brünni Kazinczy Ferenc Diákklubtól átvéve - Sárga Szamár címmel közéleti havilapot indít, amely azonban három szám után megszűnik. Főszerkesztője Kosár Dezső.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagycsalomja / Bibliotheca Hungarica / Poprád / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / emlékművek, emlékhelyek / könyvkultúra / Brünn / Brno, Csehország / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Duna-híd (komáromi; párkányi-esztergomi Mária-Valéria / díjak, kitüntetések / Szlovák Műszaki Főiskola / klubmozgalom / Szlovák Tudományos Akadémia / / alapítványok / Nagy János / Duka Zólyomi Árpád / Szövetségi Gyűlés / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Belügyminisztérium (szlovák) / Havel Václav / Ravasz József / Mikloško František / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Bauer Győző / Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága / Vojtek Lászó / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Máté László / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Hamerlik Rudolf / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Štúr Társaság / Márai Sándor Alapítvány / Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság / Oravec Ján / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Nemzetiségi Dokumentációs Centrum / Szlovákiai Magyar Folklórszövetség / Diákhálózat (DH) / Gazda Kereskedelmi Kft. / Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya / Csehszlovákiai Magyar Központi Könyvtár és Levéltár / Varga Béla 4. / Szlovák Statisztikai Hivatal / Porubjak Martin / Szaló Csaba / DH-Press / Déli Hírlap / Könözsy László / Bencúr Ján / Széchényi György / Mécs László Népfőiskola / Agócs Zoltán / Jó Gazda / Sárga Szamár / Polgári Demokrata Unió – NYEE / Kádek Gábor / Kosár Dezső / Liszka József / gazdaság / Esterházy János / nyelvhasználat / Gyurcsík Iván / közigazgatás / Kocsis Aranka / Pozsony / Deáki / Somorja / Érsekújvár / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Új Szó / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Bratislava / Veľká Čalomija / Érsekkéty / Diakovce / Kéť / Párkány / Dunaszerdahely / Gúta / Királyhelmec / múzeum / Magyarország / Esztergom / Gyurcsó István Alapítvány
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDeáki [Diakovce] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekkéty [Keť] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Kétkeresztúr [Nové Hony] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagycsalomja [Veľká Čalomija] / Nolcsó [Nolčovo] / Párkány [Štúrovo] / Poprádfalu [Forbasy] / Pozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín]
Év1991
Rövid URL
ID236219
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

1988. október 20. : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezésére -Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának 20. évfordulója alkalmából - elkészül a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 cím alatt ismertté váló dokumentum. A 266 aláírással ellátott memorandum a magyarság kisebbségi sérelmeit összefoglalva, azok orvoslására tett javaslatokat fogalmaz meg a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány számára. Sérelmezi többek között a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányát, a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszerének leépítését, az 1960. évi közigazgatási reform magyarellenes élét, az iskolák körzetesítése során több száz magyar iskola megszüntetését, a magyar nyelvű pedagógusképzés visszafejlesztését, a magyar művelődés, tudomány, művészet és muzeológia hivatalos intézményeinek hiányát. A helyzet javítása érdekében megfogalmazza az elmúlt 70, de különösen az elmúlt 20 év nemzetiségi politikája felülvizsgálásának, a kollektív kisebbségi, nyelvhasználati és önigazgatási jog biztosításának igényét, a közigazgatási egységek határainak kijelölésénél pedig az etnikai határok figyelembe vételét. A memorandumot aláírja többek között Ág Tibor népművelő, Bajnok István orvos, Barak László költő, Dénes György író, Duray Miklós geológus, Grendel Lajos író, Hizsnyai Zoltán költő, Hodossy Gyula költő, Hunčík Péter orvos, Juhász R. József költő, Koncsol László író, Marczell Béla néprajzkutató, Tóth Károly szerkesztő, Turczel Lajos irodalomtörténész és Vadkerty Katalin történész.

1982. április : A Magyar Füzetek könyvsorozatában, Szlovákiai jelentés címmel - Borsody István pittsburghi nyugalmazott egyetemi tanár előszavával - megjelenik Párizsban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A magyar kisebbség állapotáról című monográfiája. A bizottság munkaközösségének széles körű összefogással készült dokumentuma részletesen ismerteti a csehszlovákiai magyarság történelmét, jogállását, települési és demográfiai viszonyait, gazdasági helyzetét, társadalmi rétegződését, iskola- és művelődésügyét, egyházai helyzetét, egyesületi és politikai életét, valamint az anyanyelvének használatát korlátozó rendelkezéseket.

1968. március 12. : A Csemadok KB a prágai és pozsonyi pártvezetés januári határozata alapján a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatot fogad el és terjeszt a pártvezetés elé. Ebben szorgalmazza, hogy a szlovák nemzet államjogi helyzetének rendezésével egy időben - amelynek egyetlen méltó megoldása az ország föderatív alapon történő átszervezése - rendezzék a nemzetiségek helyzetét is. Javasolja többek között egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását, a nemzetiségek arányszámuknak megfelelő képviseletének biztosítását, az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett nemzetiségi szervek (a Nemzetgyűlés és az SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a kormány mellett Nemzetiségi Titkárság s a Megbízottak Testülete keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal) létrehozását, az 1960 előtti közigazgatási rendezéshez való visszatérést és a járáshatároknak az etnikai határokhoz igazítását, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a CSISZ Szlovákiai KB-ban nemzetiségi osztály létesítését, a magyar oktatásügy autonómiájának biztosítását, a magyarok arányszámuknak megfelelő felvételét a főiskolákra, a magyarországi továbbtanulás lehetővé tételét, valamint az 1945 után hozott magyarellenes diszkriminatív jogszabályok felülvizsgálását. A KB egyúttal felkéri az SZLKP KB-t, hogy hívja vissza tisztségéből Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, mert „dogmatikus magatartása miatt főszerkesztőként és az SZNT képviselőjeként is elveszítette a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát”.

1956. november : Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című havilapjának utolsó, november-decemberi összevont száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / hadsereg, katonaság / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Široký Viliam / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Zápotocký Antonín / ifjúság / Csehszlovák Rádió / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Fáklya / Dolgozó Nő / Új Ifjúság / Strechaj Rudolf / Novotný Antonín / Ostrava / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Szlovák Írók Szövetsége / Štítnický Ctibor / (A) Hét / Rudé právo / Szlovák Műszaki Főiskola / Csehszlovák Televízió / Nagy Imre / nyilvánosság - televízió / Szolidaritási Alap / gazdaság / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / Kádár János / Pozsony / Komárom / Új Szó / Komárno / Bratislava / Magyarország / Csehország
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava]
Év1956
Rövid URL
ID230309
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 2 3
81 találat