Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4
93 találat

1991. június 1. : Az MKDM Országos Választmánya pozsonyi ülésén határozatot hoz egy időszakos MKDM-híradó kiadásáról s a mozgalmon belüli hét szakbizottság létrehozásáról. Az OV határozata szorgalmazza egy háromoldalú kerekasztal összehívását azzal a feladattal, hogy azon a magyar mozgalmak egységes álláspontot alakítsanak ki az alkotmánytervezettel kapcsolatban. A földtörvénnyel kapcsolatban megállapítja, hogy az nem rendezi maradéktalanul a szlovákiai magyarokat ért föld- és vagyonelkobzás okozta sérelmeket. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság Egy önálló csehszlovákiai magyar egyetem lehetoségei címmel szemináriumot rendez Pozsonyban, amelyen elhatározzák a komáromi Jókai Mór Egyetem szellemi és gazdasági hátterének, valamint statútumának kidolgozását.

1991. május : Megjelenik Somorján a Somorja és Vidéke című közéleti havilap első száma. Főszerkesztője Csiba László. (A lap júniustól Somorja és Vidéke - Šamorín a okolie címmel kétnyelvűként jelenik meg.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeGidrafa / Budmerice / Budapest / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / emlékművek, emlékhelyek / Soóky Dezső / Szlovák Katolikus Püspöki Kar / diszkrimináció / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Hites Kristóf / díjak, kitüntetések / Nagy János / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Gyimesi György / A. Nagy László / Rákóczi Szövetség / Göndöcs László / Vigh Károly / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Tőkés László / Zászlós Gábor / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Glória Társulat (Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata) / Harsányi Gyula / Koller Gyula / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Gémesi Károly / Szőcs Ferenc / Magyarok Világszövetsége / Halzl József / Selmeczi Elek / Határon Túli Magyarok Titkársága / Entz Géza / Magyar Ferenc / Varga Olivér / Bugár Béla / Novitzky Béla / Bartal Károly / klubmozgalom - parlamenti klub / Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete / Vincze Dániel / Miklós István / Szlovákiai Magyar Folklórszövetség / Mihályi Molnár László / Esterházy Malfatti Alice / Barcsek Sándor / Lány / Európai Népcsoportok Föderális Uniója / Boros Zoltán / Állami Földalap / Esterházy János Emlékbizottság / Szövetségi Gyűlés Emberjogi és Kisebbségi Bizottsága / Somorja és Vidéke – Šamorín a okolie / Duray Miklós / Esterházy János / színjátszás / állampolgárság / nyelvhasználat / Csiba László / mezőgazdaság / Csáky Pál / Pozsony / egyházak / Somorja / Kassa / Komárom / Új Szó / Komárno / Šamorín / Dunajská Streda / Bratislava / Želiezovce / Košice / Senec / Dunaszerdahely / Szenc / Zseliz / Magyarország / Klapka György / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Gidrafa [Budmerice] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín] / Szenc [Senec] / Zseliz [Želiezovce]
Év1991
Rövid URL
ID235904
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. március : Az 1990 decemberében megszűnt Kis Építo utódlapjaként megjelenik Pozsonyban az óvodások és kisiskolások Tücsök című havilapjának első száma. Kiadója a Madách Könyv- és Lapkiadó, főszerkesztője Batta György.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / egyházak - református / cigányság / egyházak - evangélikus / nőkérdés / irodalmi élet / emlékművek, emlékhelyek / ifjúság / nyelvhasználat - helységnevek használata / Magyar Írószövetség / egyházak - görög katolikus / óvoda / Kis Építő / Egyházak Ökumenikus Tanácsa / Ifjú Szivek Magyar Népművészeti Együttes (Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes) / klubmozgalom / Batta György / Bartók Béla / Duka Zólyomi Árpád / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Madách Könyv- és Lapkiadó / Belügyminisztérium (szlovák) / Havel Václav / A. Nagy László / Fuksz Sándor / Magyar Kulturális Központ (Pozsony) / Mikloško František / Mikó Jenő / Márai Sándor / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Mečiar Vladimír / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Hulkó Gábor / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Paulicky Péter / klubmozgalom - parlamenti klub / Pittner Ladislav / Schwartz Árpád / Esterházy János Közművelődési Klub / Esterházy Malfatti Alice / Szabad Demokraták Szövetsége / Kis János / Szlovák Nemzeti Egység / Csallóközi Értelmiségi Fórum / Huszár László / Ambrovics Ferenc / Honti László / Gömöri Városok és Falvak Társulása / Jókai Anna / Dlouhý Vladimír / Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) / Tücsök / Popély Gyula / népszámlálás / Esterházy János / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / Bauer Edit / közigazgatás / Tóth Károly / Pozsony / egyházak / Kassa / Dunajská Streda / Bratislava / Košice / Plešivec / Tornaľa / Andrásfalvy Bertalan / Dunaszerdahely / Pelsőc / Tornalja
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Tornalja [Tornaľa]
Év1991
Rövid URL
ID235784
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. március 15. : Pozsonyban hivatalos találkozóra kerül sor az FMK és az MKDM küldöttsége között. A tárgyalófelek leszögezik, hogy a magyar kisebbségnek Csehszlovákia megőrzése felel meg leginkább, s a tagköztársaságok jogkörének bővítésével együtt kell, hogy járjon a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogbiztonságának megszilárdítása. Az Együttélés Intéző Bizottsága a készülő földtörvénnyel kapcsolatban leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak vissza kellene kapnia a vagyonát, „tehát azoknak is, akiktől mezőgazdasági birtokukat az igazságtalanul kimondott kollektív bűnösség elve alapján vették el”. Pozsonyban Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében átadják a korábban a magyar főkonzulátus épületében működött Magyar Kulturális Központ székházát. Igazgatója Honti László. Dunaszerdahelyen megalakul a Csallóközi Értelmiségi Fórum. Elnökévé Hulkó Gábort, alelnökévé Ambrovics Ferencet, szervezőtitkárává Huszár Lászlót választják.

1991. február 20. : A Szövetségi Gyűlés a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló ún. kárpótlási törvényvitájában elutasítja a magyar képviselők által előterjesztett módosító javaslatokat, hogy a törvény hatálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, ill. a német és magyar nemzetiségű személyektől elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Csupán a Batta István által előterjesztett indítványt sikerül elfogadtatni, miszerint a törvényből maradjon ki az 5/1945. sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, a szavazás során azonban a törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részében nem kapja meg a kellő számú szavazatot. A Csallóközi Városok és Falvak Társulása Václav Havel köztársasági elnökhöz, František Mikloško SZNT-elnökhöz és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökhöz intézett petíciójában követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlovák-magyar államközi egyezmény érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását. Az FMK kétnapos tárgyalásokat követően koalíciós egyezményt ír alá a NYEE-vel, a KDM-mel és a DP-vel, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a szlovák kormánykoalícióhoz.

1968. június 14. : A Csemadok KB Elnöksége megfogalmazza és a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság nemzetiségi albizottsága elé terjeszti a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait. Ezek szerint a nemzetiségeket-államalkotó elemként - megilletik a választott és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek: a szövetségi parlamentben Nemzetiségi Bizottság, a szövetségi kormányban a nemzetiségi államminiszteri poszt, az SZNT-ben a Magyar Nemzetiségi Tanács, a szlovák kormányban a nemzetiségi miniszteri poszt, magyar miniszterek és miniszterhelyettesek kinevezése. A javaslat síkra száll Szlovákia új területi elrendezésénél az etnikai elv figyelembevételéért, a társadalmi szervezeteknél a nemzetiség szerinti szerveződés lehetőségéért, a vagyonelkobzó rendeletek hatálytalanítása mellett valamennyi magyarellenes intézkedés hatálytalanításáért és a meghurcoltak rehabilitálásáért.

1968. június 12. : A csehországi Kolodějben megtartja első ülését a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság Samo Falťan szlovák történész vezette nemzetiségi albizottsága, amelynek feladata a nemzetiségek helyzetének rendezéséről szóló alkotmánytörvény tervezetének előkészítése. Az ülésről kiadott állásfoglalás szerint az albizottság javasolja a magyarokra és németekre vonatkozó vagyonelkobzó törvények felülvizsgálását, a vegyesen lakott területeken pedig a két- vagy többnyelvűség elvének érvényesülését, elutasítja ugyanakkor a magyar többségű járások visszaállítását, a nemzetiségek nemzeti szubjektumként való elismerését, a nemzeteket megillető államhatalmi szerveik létrehozásának lehetőségét, valamint a társadalmi szervezetek nemzetiségi alapon történő létrehozását. Az albizottság szerint a nemzeti kisebbségek képviseletét választott képviselőik látnák el, az egyes képviseleti szervek mellett nemzetiségi bizottságok, a nemzeti kormányok mellett pedig nemzetiségi államtitkárságok jönnének létre.

1950. január 6. : Az SZLKP KB Elnökségének kibővített ülésén Lőrincz Gyula a magyar kisebbség tényleges egyenjogúsítását célzó határozattervezetet terjeszt elő. A tervezetnek az Elnökséget megosztó vitája során a Csemadokkal szembeni fellépései miatt többen bírálják Ondrej Pavlíkot, s terítékre kerül a párt háború utáni magyarellenes politikájának értékelése is. Az Elnökség - az előterjesztett javaslatok nagy részét jóváhagyva - 26 pontból álló határozatcsomagot fogad el, amely előírja többek között Dél-Szlovákia beruházási tervének kidolgozását, a burzsoá nacionalizmus elleni harcot, a csehszlovák állampolgárság gyorsított megadását, a vagyonelkobzás megszüntetését, a hazatért magyar deportáltak megfelelő elhelyezését s a vagyonukat elveszítettek kártérítését, a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, a Csemadok felvételét a Nemzeti Front Központi Akcióbizottságába, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának engedélyezését, a hirdetmények kétnyelvű közzétételét, a magyar tanítók utánpótlásának biztosítását, az Új Szó példányszámának emelését, a Csemadok lapjának megjelentetését, magyar nyelvű mezőgazdasági, szakszervezeti és pártfolyóiratok kiadását, a filmek magyar nyelvű feliratozását, magyar vándorszínház létrehozását, a közelgő népszámlálás során pedig mindenfajta soviniszta agitáció megakadályozását.

1949. február 5. : Az SZLKP KB Elnökségének ülésén, miközben többen bírálják a Magyar Bizottságot, amiért a párt önálló magyar szekciójaként próbál fellépni, valamint az Új Szót is, amiért az engedélyezett 50 ezres helyett 90 ezres példányszámban jelenik meg, s túl sokat foglalkozik Magyarországgal, 12 pontból álló határozatot fogadnak el „a magyar nemzetiségű személyek egyenjogúsításának némely kérdéseiről”. Ezek elrendelik többek között a Magyar Bizottság hatáskörének pontos körülhatárolását, az Új Szó átalakítását napilappá és irányvonalának megváltoztatását, a magyarok beszervezését a Szlovák Ifjúsági Szövetségbe, a Szlovák Nőszövetségbe, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomba és a földművesszövetkezetekbe, s kimondják a magyar kultúregyesület mielőbbi létrehozásának szükségességét. Elrendelik az állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok vagyonának elkobzását, lemondanak a tanítók Csehszlovákia és Magyarország között tervezett cseréjéről, s hangsúlyozzák, hogy az iskolaügyben „olyan politikát kell folytatni, amelynek végeredményben az asszimilációhoz kell vezetnie”.

1 2 3 4
93 találat