Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

19 találat

1992. október 10. : Ipolyságon tartja II. kongresszusát a Magyar Polgári Párt, amely a párt kormánytagságát pozitívan értékeli, hibának tartja ugyanakkor, hogy több esetben elzárkózó volt a lehetséges kisebbségi partnerekkel szemben, ezért a jövőre nézve szükségesnek minősíti a magyar koalícióval való szorosabb együttműködést. Módosítja a párt alapszabályát, élére 30 tagú Országos Választmányt, elnökévé ismét A. Nagy Lászlót, alelnökévé Tóth Károlyt, Tóth Jánost és Zoller Mihályt választja. Kolodějben a cseh és szlovák kormány képviselőinek az önállósuló két köztársaság közötti viszonyról folytatott tárgyalásán megegyezés születik a vámunióról, a pénzelosztásról és az államhatárokról, vitás marad azonban az állampolgárság kérdése. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják a Közgáz Klubot.

1992. január : A Mécs László Népfőiskola kiadásában megjelenik Királyhelmecen a Helmeci Mécses című havilap első száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Comenius Egyetem / Tóth János / nyilvánosság - televízió / Dubček Alexander / dunai vízlépcsőrendszer / Jakoby Gyula / Kopócs Tibor / Jakab István / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Cseh Nemzeti Tanács / Havel Václav / A. Nagy László / Mikloško František / Bajnok István / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Gyurovszky László / Čalfa Marián / Világi Oszkár / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Pirovits László / Gémesi Károly / Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Szőcs Ferenc / Gawlik Stanislaw / Magyar Ferenc / Varga Olivér / Novitzky Béla / klubmozgalom - parlamenti klub / Antall József / Szlovák Televízió / Mihályi Molnár László / Magyar Néppárt / Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya / Mécs László Népfőiskola / Jakoby Gyula Képtár / Kelet-szlovákiai Képtár / Lilium Aurum Kft. / Princzkel József / Tüske / Palágyi Lajos / Magyar Polgári Párt (MPP) / Tarnóczy István / Helmeci Mécses / Popély Gyula / Beneš-dekrétumok / nyelvhasználat / Zalabai Zsigmond / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Tóth Károly / Hodossy Gyula / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Hurbanovo / Bratislava / Košice / Görcsös Mihály / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Királyhelmec / múzeum
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gúta [Kolárovo] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Ógyalla [Hurbanovo] / Pozsony [Bratislava] / Tüskés [Pichne]
Év1992
Rövid URL
ID236372
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1992. január 25. : Dunaszerdahelyen tartja VIII. országos közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés, amelyen új alapszabályt fogadnak el, s határoznak a mozgalom párttá alakulásáról Magyar Polgári Párt (MPP) néven. Elnökévé A. Nagy Lászlót, első alelnökévé Tóth Károlyt, alelnökeivé Világi Oszkárt, Tóth Jánost és Gémesi Károlyt, politikai szóvivőjévé Gyurovszky Lászlót választják. A választásokkal kapcsolatban úgy döntenek, hogy koalíció kialakítása során elsőbbséget élvez a magyar mozgalmakkal kötendő szövetség. A Csemadok OV vezetősége Václav Havel dél-szlovákiai útja kapcsán levélben fordul a köztársasági elnökhöz, amelyben síkra száll a Beneš-dekrétumok eltörléséért, s a magyar kisebbség sérelmeit felsorolva kifejti: „értékeink megőrzése céljából kulturális és oktatásügyi önrendelkezést kívánunk, és olyan közigazgatási elrendezést, amely meggátolja, hogy szülőföldünkön diaszpórává váljunk.” Az MKDM Országos Választmányának nagykaposi ülésén elfogadott határozat szerint az MKDM szorgalmazza a második világháború után a szlovákiai magyarságot alapvető emberi jogaiban sértő kollektív bűnösség elvének eltörlését, s elengedhetetlennek tartja a magyar kisebbség rehabilitálását.

1991. szeptember 6. : Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadja a szlovákiai politikai pártok és mozgalmak, köztük az FMK, az MKDM és az Együttélés küldöttségét. A magyar mozgalmak képviselői tolmácsolják az államfőnek a szövetségi állam jövőjével, a bősi vízlépcsővel és a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos nézeteiket. Az FMK pozsonyi irodájában első ízben találkozik a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen - amelyen az FMK-t Tóth Károly, Gyurovszky László, Zászlós Gábor és Világi Oszkár, az Együttélést Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő, az MKDM-et Bugár Béla, Agárdy Gábor, Csáky Pál és Bartakovics István képviseli - a jövőbeli államjogi elrendezésről, valamint együttműködésük lehetőségéről tanácskoznak, s megállapodnak találkozóik rendszeresítésében.

1991. március : Az 1990 decemberében megszűnt Kis Építo utódlapjaként megjelenik Pozsonyban az óvodások és kisiskolások Tücsök című havilapjának első száma. Kiadója a Madách Könyv- és Lapkiadó, főszerkesztője Batta György.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / egyházak - református / cigányság / egyházak - evangélikus / nőkérdés / irodalmi élet / emlékművek, emlékhelyek / ifjúság / nyelvhasználat - helységnevek használata / Magyar Írószövetség / egyházak - görög katolikus / óvoda / Kis Építő / Egyházak Ökumenikus Tanácsa / Ifjú Szivek Magyar Népművészeti Együttes (Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes) / klubmozgalom / Batta György / Bartók Béla / Duka Zólyomi Árpád / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Madách Könyv- és Lapkiadó / Belügyminisztérium (szlovák) / Havel Václav / A. Nagy László / Fuksz Sándor / Magyar Kulturális Központ (Pozsony) / Mikloško František / Mikó Jenő / Márai Sándor / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Mečiar Vladimír / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Hulkó Gábor / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Paulicky Péter / klubmozgalom - parlamenti klub / Pittner Ladislav / Schwartz Árpád / Esterházy János Közművelődési Klub / Esterházy Malfatti Alice / Szabad Demokraták Szövetsége / Kis János / Szlovák Nemzeti Egység / Csallóközi Értelmiségi Fórum / Huszár László / Ambrovics Ferenc / Honti László / Gömöri Városok és Falvak Társulása / Jókai Anna / Dlouhý Vladimír / Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) / Tücsök / Popély Gyula / népszámlálás / Esterházy János / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / Bauer Edit / közigazgatás / Tóth Károly / Pozsony / egyházak / Kassa / Dunajská Streda / Bratislava / Košice / Plešivec / Tornaľa / Andrásfalvy Bertalan / Dunaszerdahely / Pelsőc / Tornalja
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Tornalja [Tornaľa]
Év1991
Rövid URL
ID235784
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. november 28. : A szövetségi kormány és a Nemzeti Front, valamint a PF küldöttsége közötti kerekasztal-tárgyaláson megállapodás születik a szövetségi kormány átalakításáról, valamint a kommunista párt vezető szerepét és a marxizmus-leninizmust állami ideológiaként rögzítő alkotmánycikkelyek hatályon kívül helyezéséről. A PF ezen kívül követeli Csehszlovákia 1968-as megszállásának elítélését s Gustáv Husák lemondását köztársasági elnöki tisztségéről. Az Új Szó címoldalon közli szerkesztőségének állásfoglalását, amelyben amellett, hogy bírálóan nyilatkozik saját tevékenységéről, támogatásáról biztosítja a NYEE programnyilatkozatát, elhatárolja magát a Magyar Televízió Panoráma című műsora elleni kampánytól, s javasolja a szerkesztőség megbélyegzett munkatársainak rehabilitálását, valamint hogy a lap az SZLKP KB lapja helyett az SZLKP lapjaként határozza meg magát. A Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának vezetősége állásfoglalásában sürgeti az elmúlt két évtized újraértékelését, a csehszlovákiai magyar közélet demokratizálását és a „hatalmi monopólium elvtelen kiszolgálóinak” távozását tisztségeikból. Az FMK és a Magyar Diákszövetség közös nyilatkozatban határolja el magát a Kelet-Szlovákiában ismeretlen körök által kezdeményezett, területi autonómiát követelő aláírásgyűjtési akciótól. A nyilatkozat szerint az ilyen akciók ártanak a demokratizálódási folyamatnak, és a rendszerváltásra törekvő erők megosztásához vezetnek. Megjelenik az FMK Szabad Kapacitás című tájékoztatójának első száma. Szerkesztői a december közepén megjelenő 3. számától kezdve: Gyurovszky László, Juhász R. József, Németh Ilona, Sándor Eleonóra és Tóth Károly. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építő- és Építészmérnöki Karának magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják az Ybl Miklós Klubot. Dunaszerdahelyen Ravasz József és Vontszemű János vezetésével megalakul a Roma Demokratikus Kezdeményezés.

1989. november 18. : Prágában a rendőrség előző napi akciója elleni tiltakozásul folytatódnak az utcai tüntetések, sztrájkba lépnek a diákok és a színházak, a színészek november 27-re általános sztrájkot hirdetnek. Vágsellyén ellenzéki gondolkodású szlovákiai magyar értelmiségiek - többek között Tóth Károly, A. Nagy László, Balla Kálmán, Barak László, Grendel Lajos, Gyurovszky László, Hunčík Péter, Németh Zsuzsa, Öllös László, Sándor Eleonóra és Szigeti László - megalakítják a Független Magyar Kezdeményezést (FMK), amely az A. Nagy László és Tóth Károly szóvivők által aláírt első nyilatkozatában tiltakozik a prágai rendőri beavatkozás ellen, követeli a beavatkozás elrendelőinek felelősségre vonását és a letartóztatottak szabadon bocsátását.

1988. október 20. : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezésére -Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának 20. évfordulója alkalmából - elkészül a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 cím alatt ismertté váló dokumentum. A 266 aláírással ellátott memorandum a magyarság kisebbségi sérelmeit összefoglalva, azok orvoslására tett javaslatokat fogalmaz meg a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány számára. Sérelmezi többek között a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányát, a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszerének leépítését, az 1960. évi közigazgatási reform magyarellenes élét, az iskolák körzetesítése során több száz magyar iskola megszüntetését, a magyar nyelvű pedagógusképzés visszafejlesztését, a magyar művelődés, tudomány, művészet és muzeológia hivatalos intézményeinek hiányát. A helyzet javítása érdekében megfogalmazza az elmúlt 70, de különösen az elmúlt 20 év nemzetiségi politikája felülvizsgálásának, a kollektív kisebbségi, nyelvhasználati és önigazgatási jog biztosításának igényét, a közigazgatási egységek határainak kijelölésénél pedig az etnikai határok figyelembe vételét. A memorandumot aláírja többek között Ág Tibor népművelő, Bajnok István orvos, Barak László költő, Dénes György író, Duray Miklós geológus, Grendel Lajos író, Hizsnyai Zoltán költő, Hodossy Gyula költő, Hunčík Péter orvos, Juhász R. József költő, Koncsol László író, Marczell Béla néprajzkutató, Tóth Károly szerkesztő, Turczel Lajos irodalomtörténész és Vadkerty Katalin történész.

19 találat