Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1989. június 8.

A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a magyar és ukrán kisebbség művelődési és kulturális életének kérdéseiről előterjesztett anyagról tárgyal. A Nemzetiségi Tanácsnak a kormány elé terjesztett ajánlásai magukban foglalják a különböző petíciókban megfogalmazott igények egy részét, többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a rádió és televízió magyar adása, valamint a magyar lapok színvonalának javítását, a komáromi és kassai színház viszonyának újrarendezését, a nemzetiségi kutatások programjának kidolgozását, a magyar óvodai képzés bővítését, a kisiskolák újbóli megnyitását és a pedagógusképzés fejlesztését.

Alexander Dubček, a CSKP KB egykori első titkára és Oldřich Černík volt csehszlovák miniszterelnök a Csehszlovákia 1968. évi megszállásában részt vett országok kormányaihoz és pártvezetéséhez, többek között a magyar kormányhoz és az MSZMP-hez intézett levelükben a katonai megszállásról hozott döntés felülvizsgálására kérik a címzetteket.

Hibát talált?

Üzenőfal