Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 5
143 találat

1989. december : Kassán megalakul a Kassai Magyarok Baráti Társasága, amely a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetével együttműködve Kassai Fórum címmel időszaki folyóirat kiadásába kezd. A társaság vezetője és a lap főszerkesztője Balassa Zoltán. Pozsonyban megjelenik a CSKP KB Pártélet című folyóiratának utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMoszkva / Oroszország / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / Csehszlovák Néppárt / könyvkultúra / ifjúság / Varsó / Warszawa, Lengyelország / Szlovák Megújhodás Pártja / mezőgazdaság - kollektivizálás / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Pártélet / Szabad Földműves / Szűcs Béla / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / díjak, kitüntetések / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Kubička-Kucsera Klára (Kucsera Klára) / Dobos László / (A) Hét / nyilvánosság - televízió / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Dubček Alexander / dunai vízlépcsőrendszer / Fekete József / Krocsány Dezső / alapítványok / Szlovák Szakszervezeti Tanács / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Grendel Lajos / Fónod Zoltán / Varsói Szerződés / Janík Ján / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Cseh Nemzeti Tanács / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Madách Könyv- és Lapkiadó / Petrőczi Bálint / Strasser György / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Nemzetiségi Minisztérium / Pacem in Terris / Kiss József / Charta 77 / Havel Václav / Szlovák Képzőművészek Szövetsége / Gyimesi György / Szilvássy József / Presinszky Lajos / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / A. Nagy László / Boda Pál / Bara László / Nagy Kázmér / Lukács Tibor / Čarnogurský Ján / Merva Lóránt / Janák Ignác / Kusý Eszter / Újlaky Géza / Vedra Vladimír / Neszméri Sándor / Jakeš Miloš / Magyar Demokrata Fórum / Bárdos Gábor / Johanes Jaromír / Čič Milan / Szigeti László / Adamec Ladislav / Pitra František / Hrivnák Pavel / Hunčík Péter / Zselenák József / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Magyar Diákszövetség / Berényi József / Csehszlovákiai Magyarok Fóruma / Vajas Elemér / Tőkés László / Schuster Rudolf / Cornea Doina / Sütő András / Delinga Pavol / Nagy Ferenc 2. / Pinc František / Vacek Miroslav / Čalfa Marián / Bauer Győző / Görföl Jenő / Kolár Péter / Mézes Rudolf / Böszörményi István / Csemadok KB Néprajzi Szakbizottsága / Dienstbier Jiří / Komárek Valtr / Sacher Richard / Klaus Václav / Blažej Anton / Chudík Ladislav / Kováč Ladislav / Kukrál Stanislav / Markuš Jozef / Ondruš Vladimír / Bartončík Josef / Nap / Természet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetsége / Kiss Katalin / Móricz Zoltán / Pásztor Mária / Široký Ján / Szirovecz Géza / Galko Béla / Csehszlovákiai Charta 77 Alapítvány / Cserepes Lajos / Horváthné Ozorai Katalin / László Béla / Lőrincz László / Miklósi Péter / Szabó Géza / Tóth Mihály / Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Fóruma / Czetner Gyula / Hral Éva / Mátis Iván / Mohorita Vasil / Németh Károly / Romániai Magyar Demokrata Szövetség / Stank Jozef / Klamarcsik Mária / Csehszlovák Mezőgazdasági Párt / Kassai Fórum / Kassai Magyarok Baráti Társasága / Liszka József / Popély Gyula / Duray Miklós / Fazekas József / mezőgazdaság / Gál Sándor / Gyurcsík Iván / sport / Kvarda József / Sidó Zoltán / Zsilka László / választások / Lacza Tihamér / Kocsis Aranka / Varga Sándor / szakszervezetek / Balassa Zoltán / Pozsony / Kassa / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Dunajská Streda / Gabčíkovo / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Nitra / Košice / Pribeta / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Királyhelmec / Perbete
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Naprágy [Neporadza] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Perbete [Pribeta] / Pozsony [Bratislava]
Év1989
Rövid URL
ID234974
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. december 28. : A Szövetségi Gyűlés elfogadja a 183/1989. sz. alkotmánytörvényt a törvényhozó testületek új képviselőinek megválasztásáról, amely szerint a megüresedett képviselői helyek betöltésére nem tartanak pótválasztásokat, hanem az új képviselőket a pártok megegyezése alapján maga a törvényhozó testület kooptálja. A Szövetségi Gyűlésbe ezt követően kooptálnak 23 képviselőt, köztük Alexander Dubčeket, akit megválasztanak a testület elnökévé is; a Nemzetek Kamarája új elnöke Jozef Stank (SZLKP) lesz. A törvény vitája során Újlaky Géza képviselő szorgalmazza egy szövetségi szintű Nemzetiségi Minisztérium létrehozását, a nemzetiségi oktatáspolitika átértékelését és a kassai kormányprogram felülvizsgálását. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága nyilatkozatban jelenti be, hogy a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel felfüggeszti tevékenységét.

1989. december 27. : Az FMK küldöttsége látogatást tesz Ladislav Kováč szlovák oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszternél. A találkozón megállapodnak, hogy a pedagógushiány kiküszöbölése érdekében évente mintegy 200 magyar pedagógusjelölt kezdheti meg tanulmányait a nyitrai Pedagógiai Karon. A Csemadok KB Elnöksége Marián Čalfa szövetségi miniszterelnökhöz intézett levelében egy szakértői bizottság felállítását javasolja a kollektív bűnösség elvéből kiinduló valamennyi intézkedés és rendelet felülvizsgálására. A Csemadok KB Elnöksége ugyanezen a napon levélben üdvözli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulását, vezetőségét pedig a Csemadok tagságának teljes támogatásáról biztosítja. A Bodrogköz és az Ung-vidék magyarlakta településeinek képviselői a polgári kezdeményezések és a Csemadok kezdeményezésére összehívott nagygyűlésen 11 tagú előkészítő bizottságot alakítanak azzal a céllal, hogy kidolgozza egy Királyhelmec központú új járás létrehozásának a koncepcióját.

1989. december 19. : A Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a Čalfa-, az SZNT pedig a Čič-kormány programnyilatkozatát. A szövetségi kormány programjának vitájában Sidó Zoltán felszólalására, aki kifogásolja, hogy szövetségi szinten nem hozták létre a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztériumot, a miniszterelnök kijelenti: a nemzetiségi képviselet kérdését elsősorban a köztársasági kormányok hatáskörében kell rendezni, de a választások után majd létrehozzák a szövetségi kormány melletti nemzetiségi tanácsadó szervet, amelyben valamennyi kisebbség képviselve lesz. Az SZNT Elnöksége az előzetes megállapodás ellenére elutasítja a Nemzetiségi Bizottság visszaállítását, helyette csupán egy, az Elnökség melletti állandó munkacsoport létrehozását hagyja jóvá. A 15 magyar, ukrán, szlovák és cseh képviselőből, valamint a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége által delegált 11 szakemberből álló testület vezetője Nagy Kázmér, az SZNT alelnöke. Rendkívüli közgyűlést tart Pozsonyban a Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója, amely kimondja a szekció önállósulását, s Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága néven egy független szervezet létrehozását. A társaság élén álló 9 tagú Akcióbizottság vezetőjévé Fónod Zoltánt választják. A csehszlovákiai magyar képzőművészek pozsonyi találkozóján elhatározzák a Szlovák Képzőművészek Szövetségén belüli, esetleg egy teljesen önálló szervezet létrehozását. A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága előkészítő bizottságának ügyvivője Kubička-Kucsera Klára. Az FMK és a Magyar Diákszövetség nyílt levéllel fordul Jiří Dienstbier külügyminiszterhez, amelyben felkérik, hogy Csehszlovákia vesse latba tekintélyét a romániai vérontás megakadályozása érdekében. Az Új Szó a rendkívüli pártkongresszus határozata alapján az SZLKP KB helyett az SZLKP napilapjaként határozza meg magát, fejlécéről pedig eltűnnek az állami kitüntetések.

1989. december 18. : A NYEE Koordinációs Bizottsága nyilatkozatot tesz közzé a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban, amelyben elutasítja, hogy a két elnökjelölt létét a cseh és szlovák nemzet közötti ellentétek szítására használják fel. Az Új Szó szerkesztősége rehabilitálja az 1968-1969-es tevékenységük miatt a pártból kizárt és ennek következtében 1970 júliusában a lap szerkesztőségéből is elbocsátott munkatársait: Cserepes Lajost, Horváthné Ozorai Katalint, Lőrincz Lászlót, Miklósi Pétert, Petrőci Bálintot, Szabó Gézát, Szűcs Bélát, Tóth Mihályt és Zsilka Lászlót. Prágában a nyílt, szabad és plurális társadalom megteremtésének elősegítése, valamint a független hírközlési és tájékoztatási hálózat kifejlesztése céljával megalakul a Csehszlovákiai Charta 77 Alapítvány, amelynek kuratóriumában helyet kap Szigeti László. A nyitrai Pedagógiai Karon dékánhelyettessé választják László Bélát, a Matematikai Tanszék docensét.

1989. december 17. : Pozsonyban tartja rendkívüli kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amely síkra száll a párt megújhodásáért, felfüggeszti több egykori pártvezető párttagságát, s javasolja a pártból igazságtalanul kizártak rehabilitálását. A 93 tagú új Központi Bizottságba bekerül többek között Kiss József, Zselenák József, Szirovecz Géza, Galko Béla, Kiss Katalin, Móricz Zoltán és Pásztor Mária. A párt élére 11 tagú Végrehajtó Bizottságot állítanak, amelynek elnökévé Ján Širokýt választják. Országos taggyűlést tart Dunaszerdahelyen az FMK szóvivői testülete, amelyen elfogadják a mozgalom ideiglenes működési szabályzatát. A gyűlés elveti egy egységes magyar politikai párt megalapításának szükségességét, s kimondja, hogy az FMK a NYEE független csoportjaként kíván tevékenykedni. Az FMK állásfoglalást tesz közzé a Csemadok tevékenységével és céljaival kapcsolatban, amely szerint a megújult Csemadokra mint kulturális szervezetre a jövőben is rendkívül fontos szerep vár, elengedhetetlen ugyanakkor teljes depolitizálása, s megengedhetetlen, hogy megújult vezetése vagy más körök politikai ambíciók és célok szolgálatába állítsák.

1989. december 12. : Az SZNT Elnöksége Milan Čič (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi az új szlovák kormányt, amelynek 15 tagja közül csupán 6 a kommunista. Tagja többek között Jozef Markuš (pártonkívüli) első miniszterelnök-helyettes, Vladimír Ondruš (pártonkívüli) és Varga Sándor (pártonkívüli) miniszterelnök-helyettesek, Ladislav Chudík (pártonkívüli) kulturális miniszter, valamint Ladislav Kováč (pártonkívüli) oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter. A kormánynak Varga Sándor személyében első ízben van magyar nemzetiségű alelnöke. Az SZNT Elnöksége hatályon kívül helyezi a belpolitikai helyzetről kiadott november 21-i állásfoglalását, s szavazattöbbséggel Alexander Dubček köztársasági elnökké választását javasolja. A Szövetségi Gyűlés ülésén lemond tisztségéről a testület vezető szerveinek több kommunista tagja, köztük Vladimír Vedra, a Népi Kamara és Ján Janík, a Nemzetek Kamarája elnöke, a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből pedig távozik többek között Fekete József. Az új Elnökség megválasztása során a Szövetségi Gyűlés elnökévé Stanislav Kukrált (pártonkívüli), a Népi Kamara elnökévé Josef Bartončíkot (Csehszlovák Néppárt), a Nemzetek Kamarája elnökévé Anton Blažejt (SZLKP) választják; Fekete helyett azonban nem választanak új magyar tagot a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe, így annak a Népi Kamara részéről a korábbi gyakorlattól eltérően nincs magyar nemzetiségű tagja. Az FMK nyilatkozatot ad ki a szövetségi kormány összetételéről, amelyben sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy nem került sor a kisebbségi ügyekben illetékes miniszteri tárca létrehozására. A Szlovák Szakszervezeti Tanács pozsonyi ülésén elfogadják az Elnökség és Titkárság december 5-i lemondását, s felmentik tisztségéből a tanács valamennyi vezető tisztségviselőjét, köztük Merva Lóránt titkárt.

1989. december 10. : Gustáv Husák köztársasági elnök Marián Čalfa (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi a „nemzeti egyetértés kormányának” elnevezett új szövetségi kormányt, amelyben 1948 óta első ízben a nem kommunista miniszterek vannak többségben. A kormány tagjai többek között Ján Čarnogurský (pártonkívüli) és Valtr Komárek (CSKP) első miniszterelnök-helyettesek, František Pitra (CSKP) miniszterelnök-helyettes, Jiří Dienstbier (pártonkívüli) külügyminiszter, Miroslav Vacek (CSKP) nemzetvédelmi miniszter és Václav Klaus (pártonkívüli) pénzügyminiszter; a belügyminiszteri poszt egyelőre betöltetlen marad (belügyminiszterré december 30-án a csehszlovák néppárti Richard Sachert nevezik ki). Az új kormány kinevezését követően Gustáv Husák a Szövetségi Gyűlés Elnökségéhez intézett levelében lemond köztársasági elnöki tisztségéről. A PFés a NYEE bejelenti, hogy Václav Havel köztársasági elnökké való jelölését támogatja. Rendkívüli kongresszust tart Pozsonyban a Szlovák Megújhodás Pártja, amely az 1948-ban felbomlasztott Demokrata Párt jogutódának nyilvánítja magát, és felveszi annak nevét.

1989. december 8. : Az SZNT Elnöksége felmenti tisztségéből Pavel Hrivnák szlovák miniszterelnököt, s Milan Čičet bízza meg az új kormány összeállításával. Az Elnökség ülésén Nagy Kázmér alelnök - a Rudolf Schuster és a Csemadok vezetése közötti előzetes megegyezés alapján -javaslatot terjeszt elő a Nemzetiségi Bizottság újjáalakítására. Az SZLKP Akcióbizottsága határozatban mondja ki, hogy érvénytelennek tekinti a Tanulságok... című dokumentumot. A szövetségi kormány és az ellenzék közötti prágai kerekasztal-tárgyalásokon Václav Havel az új kormány összetételéről folytatott vitában felveti egy, a kisebbségi ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kinevezésének a lehetőségét. A tisztségbe az ellenzék képviselői Popély Gyulát, majd az Amerikai Egyesült Államokból hazatérő Duray Miklóst javasolják, Marián Čalfa megbízott miniszterelnök azonban másnap a szlovák fél ellenállására, valamint arra hivatkozva, hogy a kisebbségi kérdés nem tartozik a föderáció hatáskörébe, elutasítja mind Popély, mind Duray kinevezését.

1989. december 6. : A Csemadok KB rendkívüli ülése rehabilitálja a szövetségből 1968-1969 után kizárt személyeket, új programnyilatkozatot fogad el, s a Csemadok alapszabályát módosítva a szövetséget olyan önálló, nyitott és szabad társadalmi szervezetté nyilvánítja, amely felvállalja a csehszlovákiai magyar kisebbség érdekeinek képviseletét, elzárkózik a neosztálinista struktúráktól, és szervezeti felépítésében szakít a demokratikus centralizmus elvével. Miután lemond a szervezet egész vezetősége, a rehabilitáltakkal, valamint 23 újonnan megválasztott taggal kibővített KB olyan 21 tagú új Elnökséget választ, amelybe az előző Elnökségből csupán hatan kerülnek be. Az Elnökség tagjai: Bárdos Gábor, Bauer Győző, Boda Pál, Böszörményi István, Dobos László, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gál Sándor, Görföl Jenő, Gyimesi György, Kolár Péter, Kvarda József, Lacza Tihamér, Merva Lóránt, Mézes Rudolf, Neszméri Sándor, Presinszky Lajos, Sidó Zoltán, Szabó Rezső, Szilvássy József és Varga Sándor. Elnökké ismét Sidó Zoltánt, tiszteletbeli elnökké Dobos Lászlót, társelnökké Szabó Rezsőt, vezető titkárrá Neszméri Sándort, titkárokká Bárdos Gábort és Gyurcsík Ivánt választják. A KB a Pavel Hrivnák szlovák miniszterelnökkel történt egyeztetés alapján a szlovák állami szervekbe és az SZNT tanácsadó testületeibe delegálandó magyar személyekre vonatkozó javaslatokat fogad el: a szlovák kormány kisebbségi miniszterelnök-helyettesi tisztségébe Varga Sándort, az oktatásügyi miniszter helyettesévé A. Nagy Lászlót, ill. Lukács Tibort, a kulturális miniszter helyettesévé Kvarda Józsefet, ill. Grendel Lajost jelöli. Az SZLKP KB rendkívüli ülésén lemond tisztségéről az egész pártvezetés, köztük Ignác Janák első titkár, valamint lemond KB-tagságáról a testületbe nemrég beválasztott Vajas Elemér. A KB december 17-re összehívja a párt rendkívüli kongresszusát. Az SZNT ülésén a testület vezető szerveiben végrehajtott változások során Krocsány Dezső helyett Nagy Kázmért választják meg az SZNT magyar alelnökévé; az Elnökség további magyar tagja Kusý Eszter. Az SZNT ugyanezen a napon hatálytalanítja az Elnökségnek a közrend megszilárdítására hozott február 17-i törvényerejű rendeletét, valamint az új alkotmány jóváhagyásának módjáról hozott október 31-i határozatát. (December 19-én hasonló jogszabályokat fogad el a Cseh Nemzeti Tanács is.)

1989. december 4. : Prágában és Pozsonyban a PF és a NYEE felhívására ismét több ezer fős tüntetéseken tiltakoznak az új szövetségi kormány összetétele ellen. Pavol Hrivnák szlovák miniszterelnök fogadja Sidó Zoltánt, a Csemadok KB elnökét, s ígéretet tesz arra, hogy az új szlovák kormány egyik alelnöke magyar nemzetiségű lesz, aki megbízást kap a Nemzetiségi Minisztérium létrehozására is. Hrivnák elvi hozzájárulását adja ahhoz, hogy a magyar kisebbség a Nemzetiségi Minisztériumon kívül még egy miniszteri tárcát kapjon. A Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezletén a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és az NDK legfelsőbb vezetői közös nyilatkozatban ítélik el Csehszlovákia 1968. évi megszállását.

1989. december 3. : Gustáv Husák köztársasági elnök Ladislav Adamec miniszterelnökkel az élen kinevezi az új szövetségi kormányt, amelynek 21 tagja közül 15 továbbra is kommunista. Tagjai többek között Marián Čalfa, Pavel Hrivnák és František Pitra miniszterelnök-helyettesek, Jaromír Johanes külügyminiszter, Miroslav Vacek nemzetvédelmi miniszter és František Pinc belügyminiszter. Első ülésén a kormány a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. évi csehszlovákiai bevonulását a nemzetközi jog megsértésének nyilvánítja, s tárgyalások megkezdését javasolja a szovjet kormánnyal a Csehszlovákiában „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A PF, a NYEE és az FMK nyilatkozatokban tiltakozik az új szövetségi kormány összetétele ellen. Követelik az ellenzék bevonását a kormányba, ellenkező esetben december 11-re újabb általános sztrájkot hirdetnek.

1989. november 30. : Pozsonyban a Pavel Hrivnák miniszterelnök vezette szlovák kormányküldöttség és a NYEE képviselőinek találkozójával szlovákiai szinten is megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások. A tanácskozáson a NYEE küldöttségében az FMK képviseletében részt vesz Szigeti László is. Az SZNT ülésén a tisztségéről lemondott Viliam Šalgovič helyett Rudolf Schustert (SZLKP) választják a testület elnökévé, s bizottságot hoznak létre az 1988. március 25-i pozsonyi tüntetés elleni rendőri beavatkozás kivizsgálására. Az FMK helyi csoportjainak képviselői megbeszélést tartanak Dunaszerdahelyen az együttműködés formáiról, s megvitatják a mozgalom ideiglenes alapszabálytervezetét. Az FMK és a Magyar Diákszövetség küldöttsége Budapesten találkozik a magyarországi pártok képviselőivel, s megtartja első budapesti sajtótájékoztatóját.

1 2 3 5
143 találat