Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

5 találat

1959. szeptember 1. : A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem Bölcsészettudományi Karán Sas Andor vezetésével megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Miután a hatóságok elutasították Csemadoknak a tagozat Kassán vagy Rozsnyón való letelepítésére vonatkozó javaslatát, az Állami Faluszínház megszűnő magyar tagozata beolvad a komáromi Mateszba. A magyartannyelvű nyolcosztályos középiskolák tanárai számára az Oktatásügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal rendelete alapján kötelezővé válik a szlovák nyelv hároméves magántanulása.

1951 szeptemberében : A Družstevná výroba magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Szövetkezeti Termelés című szövetkezeti havilap első száma. Kiadása 1956 decemberével megszűnik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / egyházak - római katolikus / Gottwald Klement / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Megbízottak Testülete / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Ďuriš Július / Kugler János / Major Sándor / egészségügy / mezőgazdaság - kollektivizálás / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Fellegi István / Pathó Károly / Bacílek Karol / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Szlovák Egyetem Pedagógiai Kara / Fáklya / Bátky László / Dora István / Klajnik Ferenc / Záreczky István / Družstevná výroba / Katolikus Békepapi Mozgalom / Összállami Békebizottság / Szövetkezeti Termelés / nyelvhasználat / Szabó Béla / Sas Andor / Pozsony / Lőrincz Gyula / Komárom / Fülek / Losonc / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Bratislava / Lučenec / Fiľakovo / Dunaszerdahely
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1951
Rövid URL
ID229661
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1951. szeptember 1. : A pozsonyi Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán Sas Andor docens vezetésével megnyílik a magyar tagozat, amelynek 5 tanulmányi szakán 44 hallgató kezdi meg tanulmányait. Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik. A tanév folyamán a magyar tannyelvű elemi iskolák száma eléri az 560-at, az ún. középiskoláké a 113-at. A magyar tannyelvű elemi és középiskolákat látogató diákok száma 56 959; szlovák iskolákba 8669 magyar diák jár, a magyar diákok 13,2%-a. Szabó Béla főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című kulturális és politikai folyóiratának első száma.

5 találat