Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1951. szeptember 1.

A pozsonyi Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán Sas Andor docens vezetésével megnyílik a magyar tagozat, amelynek 5 tanulmányi szakán 44 hallgató kezdi meg tanulmányait.

Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik.

A tanév folyamán a magyar tannyelvű elemi iskolák száma eléri az 560-at, az ún. középiskoláké a 113-at. A magyar tannyelvű elemi és középiskolákat látogató diákok száma 56 959; szlovák iskolákba 8669 magyar diák jár, a magyar diákok 13,2%-a.

Szabó Béla főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című kulturális és politikai folyóiratának első száma.

Hibát talált?

Üzenőfal