Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 2 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)

1990. március : A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karának magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják a Bánki Donát Klubot. Pozsonyban megjelenik a Természet és Társadalom című tudománynépszerűsítő havilap utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / ifjúság / diszkrimináció / Szlovák Nemzeti Front / egészségügy / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Magyar Területi Színház (Matesz) / Comenius Egyetem / díjak, kitüntetések / Dobos László / Szlovák Műszaki Főiskola / Pedagógiai Kar / Természet és Társadalom / klubmozgalom / Csikmák Imre / Csemadok KB Nyelvművelő (Nyelvi) Szakbizottsága / Beke Sándor / Duka Zólyomi Árpád / Grendel Lajos / Kardos István / Szlovák Nőszövetség / Szövetségi Gyűlés / Belügyminisztérium (szlovák) / SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottsága / Havel Václav / Gyimesi György / Szilvássy József / Takáts Emőd / Balla Kálmán / Kusý Eszter / Neszméri Sándor / Szűrös Mátyás / Bárdos Gábor / Čič Milan / Szigeti László / Németh Miklós / János Pál II. / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Gyurovszky László / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Čalfa Marián / Bauer Győző / Kolár Péter / Mézes Rudolf / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Környezetvédelmi Minisztérium / Ifi / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Máté László / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Jókai Mór Egyetem / Kovács László / Magyar Ifjúsági Szövetség 2. (MISZ) / Danubius Kiadó / Szlovákiai Nők Demokratikus Uniója / Selye János Klub / Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) / Móric Víťazoslav / B. Kovács István / Puntigán József / Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Gábor Bertalan / Haid Magda / Lőrincz Ildikó / Lőrincz János / Maitz László / Csicsák Rudolf / Český Těšín / Horváth Rezső (Rudolf) / Baláž Rudolf / Tkáč Alojz / Kojnok Eduard / Szőcs Ferenc / Marosvásárhely / Tîrgu Mureş, Románia / Politikai Pártok és Társadalmi Szervezetek Egyesülése / Apollopress Kiadóvállalat / Štúr Társaság / Gawlik Stanislaw / Bánki Donát Klub / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Magyarországi Szlovák Írók Egyesülete / gazdaság / Duray Miklós / színjátszás / Kmeczkó Mihály / állampolgárság / nyelvhasználat / Gál Sándor / Gyurcsík Iván / Kvarda József / Sidó Zoltán / választások / Lacza Tihamér / autonómia / Glatz Ferenc / Janics Kálmán / Hodossy Gyula / Pozsony / Kassa / Komárom / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Košice / Tornaľa / Nagysurány / Šurany / Banská Bystrica / Csáky Károly / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Tornalja / Besztercebánya / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Bős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagysurány [Šurany] / Naprágy [Neporadza] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Surányka [Šurianky] / Tornalja [Tornaľa]
Év1990
Rövid URL
ID235199
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. március 17. : A magyar kereszténydemokrata klubok küldötteinek részvételével első országos közgyűlését tartja Pozsonyban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A jelenlévők heves vitát követően - miközben felmerül annak a lehetősége is, hogy a klubmozgalom magyar frakcióként a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom része marad - az önálló mozgalommá válás mellett döntenek, jóváhagyják az MKDM alapszabályát, s megválasztják országos választmányát: a mozgalom elnöke Janics Kálmán, alelnöke Szőcs Ferenc, főtitkára Rajczy László lesz. Kassán felszentelik a II. János Pál pápa által február 14-én kinevezett Alojz Tkáč kassai, másnap Rozsnyón Eduard Kojnok rozsnyói, két nap múlva pedig Besztercebányán Rudolf Baláž besztercebányai püspököt. Szlovákiában 41 év után első ízben van betöltve az összes püspöki szék.

1981. november : A Valóság című budapesti folyóiratban megjelenik Vargha János újságíró tanulmánya a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, amely a létesítménynek az érintett táj ökológiai egyensúlyára gyakorolt hatását kedvezőtlennek, a vízi erőmű megépítését pedig elhibázott döntésnek minősíti.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Budapest / nyilvánosság - sajtó / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Valóság 1. (Budapest) / tudományosság / ifjúság / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Rabay Zoltán / oktatási intézmények - szakképzés / Oktatásügyi Minisztérium / Népművelési Intézet (Központ) / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Pezlár Ľudovít / Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) / Šalgovič Viliam / Kritika / Benyó Máté / Buša Juraj / Pozsgay Imre / Filler Gyula / Nagy Kázmér / Szapora Sándor / Vargha János / Fábry Zoltán / állampolgárság / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Lőrincz Gyula / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Bratislava / Košice / Trebišov / Dunaszerdahely / Bős / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1981
Rövid URL
ID233465
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1966. szeptember 1. : A magyar tannyelvű általános középiskolák száma 22, amelyek 130 osztályában 4027 diák tanul. A 22 általános középiskola közül 13 önálló, 9 pedig közös (szlovák-magyar) igazgatású. Önálló magyar általános középiskola működik Pozsonyban, Somorján, Galántán, Szencen, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Komáromban, Zselizen, Ipolyságon, Füleken, Tornalján, Szepsiben és Kassán; közös igazgatású általános középiskola pedig Érsekújvárott, Ógyallán, Párkányban, Léván, Nyitrán, Rimaszombatban, Rozsnyón, Királyhelmecen és Nagykaposon. Szlovák tannyelvű általános középiskolákba 466 magyar diák jár, a magyar nemzetiségű általános középiskolások 10,4%-a.

Részletek

1964. augusztus 6. : A Csemadok KB Elnöksége újabb beadványt intéz az SZNT-hez, amelyben előző évi javaslatain túlmenően szorgalmazza többek között a magyar intézményrendszer bővítését (pl. egy néprajzi múzeum, egy rozsnyói magyar színház, egy magyar könyvkiadó létrehozását), a magyar iskolahálózat fejlesztését, a Csehszlovák Rádió magyar adásának bővítését, a Csehszlovák Televízióban magyar adás indítását, a magyar tanonciskolák és szakközépiskolák hálózatának bővítését, az iskolák összevonásának felülvizsgálását és a magyarországi továbbtanulás lehetőségének biztosítását. A Csemadok beadványa felveti az 1945 utáni magyarellenes jogszabályok felülvizsgálását, a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok teljesítését s egy nemzetiségi törvény megalkotását is.

1960 folyamán : Az újonnan létrehozott magyarlakta járásokban - a Nyitrai járás kivételével - az SZLKP járási bizottságai és a járási nemzeti bizottságok kiadásában új kétnyelvű járási napilapok indulnak. A Pozsonyi járásban Nový Život - Új Élet, a Dunaszerdahelyi járásban Žitný ostrov - Csallóköz, a Komáromi járásban Komárňanské noviny, a Galántai járásban Ví!azná cesta - Gyozelmes Út, az Érsekújvári járásban Naša cesta - Mi Utunk, a Lévai járásban ugyancsak Nový Život - Új Élet, a Losonci járásban Pokrok- Haladás, a Rimaszombati járásban Budovateľ- Építő, a Kassai járásban Zora východu - Keleti Hajnal, a Tőketerebesi járásban pedig Život južného Zemplína - Dél-zempléni Élet címmel jelenik meg kétnyelvű járási hetilap. Visszakapja korábban elveszített városi rangját több település, többek között Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Komárom, Szenc, Galánta, Vágsellye, Ógyalla, Érsekújvár, Párkány, Zseliz, Léva, Verebély, Ipolyság, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornalja és Rozsnyó. Nagy Jenőt Krivošík István váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeGalánta / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Csehszlovák Rádió / Nagy Jenő / Budovateľ – Építő / Naša cesta – Mi Utunk / Nový Život – Új Élet / Pokrok – Haladás (Losonci) / Víťazná cesta – Győzelmes Út / Žitný ostrov – Csallóköz / Komárňanské noviny / Život južného Zemplína – Dél-zempléni Élet / Zora východu – Keleti Hajnal / Krivošík István / Léva / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Štúrovo / Hurbanovo / Želiezovce / Šahy / Lučenec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Šaľa / Veľký Meder / Senec / Fiľakovo / Vráble / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Ógyalla / Szenc / Tornalja / Zseliz
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Ipolyság [Šahy] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Szenc [Senec] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1960
Rövid URL
ID230657
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1959. szeptember 1. : A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem Bölcsészettudományi Karán Sas Andor vezetésével megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Miután a hatóságok elutasították Csemadoknak a tagozat Kassán vagy Rozsnyón való letelepítésére vonatkozó javaslatát, az Állami Faluszínház megszűnő magyar tagozata beolvad a komáromi Mateszba. A magyartannyelvű nyolcosztályos középiskolák tanárai számára az Oktatásügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal rendelete alapján kötelezővé válik a szlovák nyelv hároméves magántanulása.

1953. szeptember 1. : Magyar tannyelvű tizenegyéves középiskola nyílik Galántán, Párkányban és Király-helmecen, s a komáromi, dunaszerdahelyi, füleki és érsekújvári gimnázium is átalakul tizenegyéves középiskolává, az előre jelzett 17 magyar tizenegyéves középiskola megnyitására azonban nem kerül sor. A magyar pedagógusképzés a pozsonyi Szlovák Egyetem megszűnő Pedagógiai Karáról átkerül a nyolcéves középiskola után végezhető - újonnan létrehozott -rozsnyói magyar pedagógiai iskolába, valamint a tizenegyéves középiskola után végezhető kétéves pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskolába és a négyéves pozsonyi Pedagógiai Főiskolára.

1951 szeptemberében : A Družstevná výroba magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Szövetkezeti Termelés című szövetkezeti havilap első száma. Kiadása 1956 decemberével megszűnik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / egyházak - római katolikus / Gottwald Klement / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Megbízottak Testülete / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Ďuriš Július / Kugler János / Major Sándor / egészségügy / mezőgazdaság - kollektivizálás / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Fellegi István / Pathó Károly / Bacílek Karol / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Szlovák Egyetem Pedagógiai Kara / Fáklya / Bátky László / Dora István / Klajnik Ferenc / Záreczky István / Družstevná výroba / Katolikus Békepapi Mozgalom / Összállami Békebizottság / Szövetkezeti Termelés / nyelvhasználat / Szabó Béla / Sas Andor / Pozsony / Lőrincz Gyula / Komárom / Fülek / Losonc / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Bratislava / Lučenec / Fiľakovo / Dunaszerdahely
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1951
Rövid URL
ID229661
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1951. szeptember 1. : A pozsonyi Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán Sas Andor docens vezetésével megnyílik a magyar tagozat, amelynek 5 tanulmányi szakán 44 hallgató kezdi meg tanulmányait. Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik. A tanév folyamán a magyar tannyelvű elemi iskolák száma eléri az 560-at, az ún. középiskoláké a 113-at. A magyar tannyelvű elemi és középiskolákat látogató diákok száma 56 959; szlovák iskolákba 8669 magyar diák jár, a magyar diákok 13,2%-a. Szabó Béla főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című kulturális és politikai folyóiratának első száma.

1951. július : Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal a Sudca ľudu mellékleteként A Népbíró címmel Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű havilapot indít. A Nová cesta roľníka magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Rozsnyón A Földműves Új Útja című járási földműves újság első száma. A korábban negyedévi rendszerességgel megjelent Alkotó Ifjúság átalakul havilappá, ugyanakkor Hrubják Emilt Szűcs Béla váltja fel a lap szerkesztőbizottságának vezetői posztján.

1947. január : A református egyház Szervező Bizottságának határozata értelmében valamennyi református egyházmegyében megválasztják azok elöljáróit, s ezzel párhuzamosan választásokat tartanak az egyház Alkotmányozó Zsinatába is.