Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
45 találat

1960. július 11. : A Nemzetgyűlés 100/1960. számmal elfogadja Csehszlovákia új, ún. szocialista alkotmányát, amely kinyilvánítja, hogy Csehszlovákiában „győzött a szocializmus”, az ország hivatalos nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatja, rögzíti a kommunista párt vezető szerepét, s olyan új állami címert vezet be, amelyből eltávolították Szlovákia történelmi szimbólumait. Az alkotmány 1. cikkelye szerint a köztársaság „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok egységes állama”, 20. cikkelye szavatolja az állampolgárok egyenjogúságát az élet minden területén „nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül”, 25. cikkelye pedig - amely szerint „az állam biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárok számára az anyanyelvi oktatás és a kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét” - először mondja ki a nemzetiségek anyanyelvi művelődéshez való jogát. Az SZNT-nek az alkotmányban rögzített hatáskörei jelképesek, megszűnik a Megbízottak Testülete is, a végrehajtó szerv szerepét az SZNT bizottságai és megbízottai veszik át. Az alkotmány 74. cikkelye szerint az SZNT feladata többek között, hogy „a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok számára az egyenjogúság szellemében biztosítsa életük sokoldalú fejlesztésének kedvező feltételeit”. Antonín Zápotocký köztársasági elnök Viliam Široký miniszterelnökkel az élen új kormányt nevez ki, amelynek tagja többek között Václav David külügyminiszter, Július Ďuriš pénzügyminiszter, Bohumír Lomský nemzetvédelmi miniszter és Rudolf Barák belügyminiszter.

1956. november : Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című havilapjának utolsó, november-decemberi összevont száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / hadsereg, katonaság / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Široký Viliam / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Zápotocký Antonín / ifjúság / Csehszlovák Rádió / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Fáklya / Dolgozó Nő / Új Ifjúság / Strechaj Rudolf / Novotný Antonín / Ostrava / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Szlovák Írók Szövetsége / Štítnický Ctibor / (A) Hét / Rudé právo / Szlovák Műszaki Főiskola / Csehszlovák Televízió / Nagy Imre / nyilvánosság - televízió / Szolidaritási Alap / gazdaság / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / Kádár János / Pozsony / Komárom / Új Szó / Komárno / Bratislava / Magyarország / Csehország
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava]
Év1956
Rövid URL
ID230309
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1950. április : Pozsonyban a Pravda Kiadóvállalat kiadásában, a Život strany magyar nyelvű mutációjaként megjelenik az SZLKP magyar nemzetiségű funkcionáriusai számára indított Pártélet című folyóirat első száma.

1949. június 15. : A Belügyi Megbízotti Hivatal a kifogásolt részek módosítását követően jóváhagyja a Csemadok alapszabályát. A véglegesített alapszabály a Viliam Široký és Lőrincz Gyula által végrehajtott módosításokat követően a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdését már nem szabályozza. A csehszlovák Nemzetgyűlés és a magyar Országgyűlés egyaránt ratifikálja az április 16-án aláírt csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A cseh és szlovák katolikus püspökök titkos prágai találkozójukon összeállított pásztorlevelükben a Katolikus Akciót szakadár mozgalomnak nyilvánítják. A Vatikán június 20-án szintén elítéli a Katolikus Akciót, tagjait pedig kiközösíti az egyházból. (Csehszlovákia ezt követően megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, több egyházi vezetőt pedig hosszú börtönbüntetésre ítél.)

1 2
45 találat