Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

8 találat

1986. május 23-24. : Választásokat tartanak a Szövetségi Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,4%-a vesz részt, akik 99,9%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A Szövetségi Gyűlés 200 tagú Népi Kamarájában 7 (többek között Fekete József üzemigazgató és Újlaky Géza agronómus), a 150 tagú Nemzetek Kamarájában 11 (többek között Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Csémi József efsz-elnök, Vitéz Erika pedagógus és Nemcsko Ilona munkásnő), a 150 tagú SZNT-ben 18 (többek között Krocsány Dezső, az SZNT alelnöke, Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Front titkára, Nagy Kázmér miniszter, Fábry István, az SZLKP KB tagja, Filler Gyula, az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság elnöke, Horváth István és Pócs József efsz-elnök, Mazán László és Sárközy Gizella munkás, valamint Kusý Eszter pedagógus) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 103, a Szlovák Megújhodás Pártjának és a Szabadságpártnak 7-7 képviselője van, 33 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 61130 tagja közül 7910 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 12,9%-a.

1981. november : A Valóság című budapesti folyóiratban megjelenik Vargha János újságíró tanulmánya a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, amely a létesítménynek az érintett táj ökológiai egyensúlyára gyakorolt hatását kedvezőtlennek, a vízi erőmű megépítését pedig elhibázott döntésnek minősíti.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Budapest / nyilvánosság - sajtó / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Valóság 1. (Budapest) / tudományosság / ifjúság / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Rabay Zoltán / oktatási intézmények - szakképzés / Oktatásügyi Minisztérium / Népművelési Intézet (Központ) / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Pezlár Ľudovít / Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) / Šalgovič Viliam / Kritika / Benyó Máté / Buša Juraj / Pozsgay Imre / Filler Gyula / Nagy Kázmér / Szapora Sándor / Vargha János / Fábry Zoltán / állampolgárság / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Lőrincz Gyula / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Bratislava / Košice / Trebišov / Dunaszerdahely / Bős / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1981
Rövid URL
ID233465
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

8 találat