Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

18 találat

1959. szeptember 1. : A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem Bölcsészettudományi Karán Sas Andor vezetésével megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Miután a hatóságok elutasították Csemadoknak a tagozat Kassán vagy Rozsnyón való letelepítésére vonatkozó javaslatát, az Állami Faluszínház megszűnő magyar tagozata beolvad a komáromi Mateszba. A magyartannyelvű nyolcosztályos középiskolák tanárai számára az Oktatásügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal rendelete alapján kötelezővé válik a szlovák nyelv hároméves magántanulása.

1959. április 6-7. : Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 498, taglétszáma 32 527). A közgyűlés, amelyen a felszólalásokat és határozatokat egyaránt a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelés programja uralja, az egyesület 10 éves fennállása alatt elért eredményeket pozitívan értékeli. Lőrincz Gyula beszámolója szintén hangsúlyozza, hogy a Csemadok nem kíván a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete lenni, feladata a népnevelés, a népművészeti és kulturális hagyományok ápolása s a „magyar burzsoá nacionalizmus maradványai” elleni harc. Az 50 tagú új Központi Bizottság elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Pathó Károlyt választják, a KB Elnökségébe bekerül többek között Ág Tibor, Csanda Sándor, Fábry István, Gyurcsó István, Kugler János, Major Sándor, Szabó Rezső, Szabó Béla, Szűcs Béla, Sziegl Ferenc és Vadkerty Katalin.

1959. január 16. : Az SZLKP KB Irodája a magyar kisebbséggel kapcsolatos korábbi párthatározatok teljesítését elemző s az elért eredményeket nagyrészt elégtelennek minősítő jelentésről tárgyal. A jelentés egyrészt azt kifogásolja, hogy a vegyes lakosságú járásokban a járási nemzeti bizottságok tisztségviselői nem beszélik a magyar nyelvet, s a rendeleteket és törvényeket nem teszik közzé magyar nyelven is, másrészt pedig azt, hogy nem teremtették meg a feltételeit annak, hogy a magyarok kellőképpen elsajátíthassák a szlovák nyelvet, bírálva egyúttal a magyar tannyelvű iskolákban folyó szlováknyelvoktatás hatékonyságát is. Az Iroda a helyzet javítása érdekében újabb határozatokat hoz többek között a kétnyelvűség biztosításáról, a magyar kisebbséget is érintő jogszabályok magyar nyelvű megjelentetéséről, a szlováknyelvoktatás színvonalának javításáról és a „politikailag hibás vagy helytelen” elnevezésű községek nevének felülvizsgálásáról, a Megbízottak Testületét pedig megbízza a korábbi párt- és kormányhatározatok teljesítésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésével. A jelentésben és a párthatározatban egyaránt kiemelt helyet kap a burzsoá nacionalizmus címén elítélt Gustáv Husák és társai „kártevő” politikájának elítélése.

18 találat