Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3
83 találat

1992. március : Galántán a városi önkormányzat Galántai Újság címmel társadalmi-kulturális havilap kiadásába kezd. Főszerkesztője Horváth Rudolf.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeSzomotor / Bibliotheca Hungarica / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Országgyűlés / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / tudományosság / könyvkultúra / Krausz Zoltán / ifjúság / Hajdú László / Lipcsey Gyula / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Mészáros Gyula / Ostrava / Oktatásügyi Minisztérium / díjak, kitüntetések / klubmozgalom / Dubček Alexander / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Cseh Nemzeti Tanács / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Fiatal Demokraták Szövetsége / Bauer Győző / Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / B. Kovács István / Horváth Rezső (Rudolf) / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Ádám Zita / Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság / Esterházy János Közművelődési Klub / Polgári Demokrata Párt / Esterházy János Emlékbizottság / Podstránsky Vladimil / Orbán Viktor / Magyar Néppárt / Polgári Demokrata Unió – NYEE / Magyar Polgári Párt (MPP) / Gazdasági Minisztérium / Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom / Klepáč Ján / Molnár Rozália / Jakoby Alapítvány / Lovász Gabriella / Znám István / Tolcsvay Antal / Galántai Újság / Végh László / gazdaság / deportálás / Esterházy János / kitelepítés / nyelvhasználat / Pukkai László / választások / Janics Kálmán / Csáky Pál / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Gabčíkovo / Štúrovo / Bratislava / Košice / Somotor / Rimavská Sobota / Chanava / Párkány / Bős / Hanva / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Galánta [Galanta] / Hanva [Chanava] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Somorja [Šamorín] / Szomotor [Somotor]
Év1992
Rövid URL
ID236495
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. december : Megjelenik Pozsonyban a Népművelési Intézet Népművelés című folyóiratának, valamint a Kis Építo című gyermeklap utolsó száma. A Nemzeti Bizottságok utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a szlovák kormány Közigazgatás című szakmai tanácsadó és módszertani folyóiratának első száma. Az Együttélés politikai mozgalom Együttélés Hírmondó címmel időszaki értesítő kiadásába kezd. Felelős szerkesztője Fuksz Sándor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Budapest / Hernádcsány / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Nemzeti Bizottságok / Kis Építő / díjak, kitüntetések / Népművelési Intézet (Központ) / Népművelés / Dobos László / (A) Hét / Szlovák Műszaki Főiskola / klubmozgalom / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Duba Gyula / alapítványok / Fónod Zoltán / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Fuksz Sándor / Hunčík Péter / Magyar PEN Klub Pozsony / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Göncz Árpád / Új Út / Brndiar Ivan / klubmozgalom - parlamenti klub / Márai Sándor Alapítvány / Liberális Internacionálé / Tamás András / Hont Kiadó / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége / Neumann János Klub / NKVD / Szlovák Nők Demokratikus Uniója / Živena / Miklós István / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Együttélés Hírmondó / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Duka Zólyomi Emese / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235619
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. február 9. : Az SZNT ülésén folytatódik a testület átalakítása: a lemondott vagy visszahívott képviselők - köztük Krocsány Dezső, Fábry István, Nagy Kázmér, Horváth István és Sárközy Gizella - helyére 42 új képviselőt kooptálnak. A NYEE, ill. az FMK képviseletében Grendel Lajos, A. Nagy László, Csekes Erika, Kovács László és Pirovits László, az SZLKP képviseletében Bauer Győző, a szlovák KDM képviseletében Hamerlik Rudolf, a Szabadságpárt képviseletében Csáky József jut parlamenti mandátumhoz. Zászlós Gábort megválasztják az SZNT alelnökévé, egyben a Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottság elnökévé. Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán, a Szövetségi Gyűlés képviselői egy - Jókai Mór Egyetem néven - Komáromban létrehozandó magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény alapítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztenek elő. Az egyetem létrehozásának támogatására mintegy 22 ezer aláírás gyűlt össze. A Csemadok KB Elnöksége állásfoglalásban üdvözli az Együttélés politikai mozgalom szervezését, s támogatásáról biztosítja célkitűzéseit. Ugyanezen a napon az FMK Szóvivői Testülete a Nap hasábjain a nemzeti hovatartozás alapján történő politizálás ellen foglal állást. A Lipcsey Gyula vezette Csehszlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Szövetsége a Nap hasábjain közzétett felhívásában rehabilitálásuk előmozdítása érdekében jelentkezésre szólítja fel az 1945 utáni koncepciós perek áldozatait és a jogtalanul vagy bírói ítélet nélkül deportáltakat. Első összejövetelüket tartják Esztergomban a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd újjáépítését kezdeményező szlovákiai és magyarországi csoportok. A cserkészélet újjászervezésének céljával megalakul Dunaszerdahelyen a Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség előkészítő bizottsága.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkeigazságszolgáltatás / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szabadságpárt / Lipcsey Gyula / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Duna-híd (komáromi; párkányi-esztergomi Mária-Valéria / Krocsány Dezső / Grendel Lajos / Szövetségi Gyűlés / Horváth István / SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottsága / A. Nagy László / Nagy Kázmér / Sárközy Gizella / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Bauer Győző / Nap / Zászlós Gábor / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Hamerlik Rudolf / Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Csehszlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Szövetsége / Jókai Mór Egyetem / Csáky József / Csekes Erika / Pirovits László / Kovács László / Popély Gyula / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / Dunajská Streda / Štúrovo / Párkány / Dunaszerdahely / Magyarország / Esztergom
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Naprágy [Neporadza] / Párkány [Štúrovo]
Év1990
Rövid URL
ID235079
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1950. április : Pozsonyban a Pravda Kiadóvállalat kiadásában, a Život strany magyar nyelvű mutációjaként megjelenik az SZLKP magyar nemzetiségű funkcionáriusai számára indított Pártélet című folyóirat első száma.

1950. január 6. : Az SZLKP KB Elnökségének kibővített ülésén Lőrincz Gyula a magyar kisebbség tényleges egyenjogúsítását célzó határozattervezetet terjeszt elő. A tervezetnek az Elnökséget megosztó vitája során a Csemadokkal szembeni fellépései miatt többen bírálják Ondrej Pavlíkot, s terítékre kerül a párt háború utáni magyarellenes politikájának értékelése is. Az Elnökség - az előterjesztett javaslatok nagy részét jóváhagyva - 26 pontból álló határozatcsomagot fogad el, amely előírja többek között Dél-Szlovákia beruházási tervének kidolgozását, a burzsoá nacionalizmus elleni harcot, a csehszlovák állampolgárság gyorsított megadását, a vagyonelkobzás megszüntetését, a hazatért magyar deportáltak megfelelő elhelyezését s a vagyonukat elveszítettek kártérítését, a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, a Csemadok felvételét a Nemzeti Front Központi Akcióbizottságába, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának engedélyezését, a hirdetmények kétnyelvű közzétételét, a magyar tanítók utánpótlásának biztosítását, az Új Szó példányszámának emelését, a Csemadok lapjának megjelentetését, magyar nyelvű mezőgazdasági, szakszervezeti és pártfolyóiratok kiadását, a filmek magyar nyelvű feliratozását, magyar vándorszínház létrehozását, a közelgő népszámlálás során pedig mindenfajta soviniszta agitáció megakadályozását.

1948. november 12. : Az SZLKP KB Politikai Titkársága jóváhagyja a magyaroknak a pártba való felvételét szabályozó irányelveket, a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok végrehajtására pedig - a KB segéd- és tanácsadó szerveként - egy ún. Magyar Bizottságot hoz létre. Elnökévé Daniel Okáli belügyi megbízottat, titkárává Fábry István pártmunkást, további tagjaivá Lőrincz Gyula festőművészt, Major Istvánt, a Pravda Kiadóvállalat igazgatóját, Kugler János földművest és Rabay Ferenc pártmunkást nevezi ki. A bizottság első feladataként egy magyar nyelvű pártlap kiadására vonatkozó javaslat kidolgozására kap megbízást. A Belügyi Megbízotti Hivatal a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében szabályozza a Csehországba deportált magyarok hazatérését. A körlevél szerint elsősorban a szlovák bizalmiak érdekeit kell szem előtt tartani, ezért saját vagyonába csak azt a deportáltat lehet viszszahelyezni, aki vagyonát még nem utalták ki a bizalmiaknak. Azokat a deportáltakat, akik vagyonát elkobozták, a földreform céljaira fenntartott más birtokon kell elhelyezni.

1948. július 28. : Alakuló ülését tartja a nemzetgyűlési választások eredményei alapján újjáalakult SZNT, amelyben helyet kap ugyan a kommunista párt „szatellitpártjává” degradált Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadságpárt is, képviselőinek túlnyomó többsége azonban már kommunista. Az ülésen résztvevő Antonín Zápotocký miniszterelnök bejelenti, hogy mivel Magyarországon már „elnyomták a reakciót”, Csehszlovákia rendezni kívánja viszonyát Magyarországgal, vagyis tervezik egy csehszlovák-magyar barátsági szerződés aláírását és a Csehszlovákiában maradt magyarok helyzetének rendezését. A testület elnökévé ismét Karol Šmidkét választják. Prágában a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium kiadásában a Csehországba deportált magyaroknak szánt hetilap jelenik meg Jó Barát címmel. A második világháború utáni Csehszlovákia első engedélyezett magyar nyelvű sajtótermékének fő- és felelős szerkesztője Szily Imre. A lap fő küldetése a deportáltak végleges csehországi letelepedésének propagálása, de fontos szerepet játszik a szétszakított családok, családtagok felkutatásában is.

1 2 3
83 találat