Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

19 találat

1990. március : A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karának magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják a Bánki Donát Klubot. Pozsonyban megjelenik a Természet és Társadalom című tudománynépszerűsítő havilap utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / ifjúság / diszkrimináció / Szlovák Nemzeti Front / egészségügy / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Magyar Területi Színház (Matesz) / Comenius Egyetem / díjak, kitüntetések / Dobos László / Szlovák Műszaki Főiskola / Pedagógiai Kar / Természet és Társadalom / klubmozgalom / Csikmák Imre / Csemadok KB Nyelvművelő (Nyelvi) Szakbizottsága / Beke Sándor / Duka Zólyomi Árpád / Grendel Lajos / Kardos István / Szlovák Nőszövetség / Szövetségi Gyűlés / Belügyminisztérium (szlovák) / SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottsága / Havel Václav / Gyimesi György / Szilvássy József / Takáts Emőd / Balla Kálmán / Kusý Eszter / Neszméri Sándor / Szűrös Mátyás / Bárdos Gábor / Čič Milan / Szigeti László / Németh Miklós / János Pál II. / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Gyurovszky László / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Čalfa Marián / Bauer Győző / Kolár Péter / Mézes Rudolf / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Környezetvédelmi Minisztérium / Ifi / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Máté László / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Jókai Mór Egyetem / Kovács László / Magyar Ifjúsági Szövetség 2. (MISZ) / Danubius Kiadó / Szlovákiai Nők Demokratikus Uniója / Selye János Klub / Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) / Móric Víťazoslav / B. Kovács István / Puntigán József / Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Gábor Bertalan / Haid Magda / Lőrincz Ildikó / Lőrincz János / Maitz László / Csicsák Rudolf / Český Těšín / Horváth Rezső (Rudolf) / Baláž Rudolf / Tkáč Alojz / Kojnok Eduard / Szőcs Ferenc / Marosvásárhely / Tîrgu Mureş, Románia / Politikai Pártok és Társadalmi Szervezetek Egyesülése / Apollopress Kiadóvállalat / Štúr Társaság / Gawlik Stanislaw / Bánki Donát Klub / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Magyarországi Szlovák Írók Egyesülete / gazdaság / Duray Miklós / színjátszás / Kmeczkó Mihály / állampolgárság / nyelvhasználat / Gál Sándor / Gyurcsík Iván / Kvarda József / Sidó Zoltán / választások / Lacza Tihamér / autonómia / Glatz Ferenc / Janics Kálmán / Hodossy Gyula / Pozsony / Kassa / Komárom / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Košice / Tornaľa / Nagysurány / Šurany / Banská Bystrica / Csáky Károly / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Tornalja / Besztercebánya / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Bős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagysurány [Šurany] / Naprágy [Neporadza] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Surányka [Šurianky] / Tornalja [Tornaľa]
Év1990
Rövid URL
ID235199
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. március 17. : A magyar kereszténydemokrata klubok küldötteinek részvételével első országos közgyűlését tartja Pozsonyban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A jelenlévők heves vitát követően - miközben felmerül annak a lehetősége is, hogy a klubmozgalom magyar frakcióként a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom része marad - az önálló mozgalommá válás mellett döntenek, jóváhagyják az MKDM alapszabályát, s megválasztják országos választmányát: a mozgalom elnöke Janics Kálmán, alelnöke Szőcs Ferenc, főtitkára Rajczy László lesz. Kassán felszentelik a II. János Pál pápa által február 14-én kinevezett Alojz Tkáč kassai, másnap Rozsnyón Eduard Kojnok rozsnyói, két nap múlva pedig Besztercebányán Rudolf Baláž besztercebányai püspököt. Szlovákiában 41 év után első ízben van betöltve az összes püspöki szék.

1952. július 1. : A Megbízottak Testülete a június 17-i kormányhatározattal azonos tartalmú, de részletesebb utasításokat tartalmazó, 9 pontból álló határozatában elrendeli a magyarok számának növelését az államigazgatási szervekben, a magyarlakta területek kétnyelvűségének biztosítását és a magyarlakta területek fejlesztését. Az intézkedésrendszer egyebek közt elrendeli, hogy a Nyitrai és Kassai kerületben magyar személyt nevezzenek ki a kerületi nemzeti bizottság alelnökévé, a Pozsonyi, Nyitrai, Besztercebányai és Kassai kerület kerületi nemzeti bizottságait és 28 dél-szlovákiai járás nemzeti bizottságait egészítsék ki magyarokkal, s a magyar tagot nevezzék ki az iskolaügyi és népművelési szakelőadó helyettesévé. A községeket jelöljék meg magyar nyelven is; biztosítsák az állami és közintézmények, valamint a gazdasági intézmények magyar nyelvű megjelölését; a nemzeti bizottságokkal, hivatalokkal és bíróságokkal való érintkezésben tegyék lehetővé a magyar nyelv használatát; biztosítsák a nemzeti bizottságoknak szóló irányelvek, utasítások, körrendeletek és hirdetmények magyar nyelvű megjelentetését; a nemzeti bizottságok és más állami szervek és szervezetek a magyarok számára adjanak ki magyar nyelvű határozatokat, végzéseket, bizonylatokat és igazolásokat; a hirdetményeket, felhívásokat és rendeleteket tegyék közzé magyarul is; a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken helyezzenek el magyar nyelvű tájékoztató, jelző és figyelmeztető táblákat is; s a magyarul írt beadványokat, kérelmeket és panaszokat magyar nyelven intézzék el. A határozattervezet indoklása szerint elfogadására azért van szükség, hogy jóvátegyék Husák és Novomeský „burzsoá nacionalista klikkje” által okozott károkat.

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1944. október 17. : Hatalomátvételüket követően a nyilasok, ill. a Gestapo letartóztatnak több felvidéki közéleti személyiséget is, többek között a nagyidai Schell Péter bárót, a Lakatos-kormány október 12-én kinevezett belügyminiszterét, Kassa és Abaúj-Torna vármegye főispánját; Alapy Gáspárt, Komárom nyugalmazott polgármesterét; az érsekújvári Berecz Kálmánt, a Sarló mozgalom egyik alapítóját, Nyitra és Pozsony vármegye főjegyzőjét; valamint Király József csicsói római katolikus esperest, egykori prágai nemzetgyűlési, majd magyar országgyűlési képviselőt. (Az elhurcoltak közül Berecz és Király 1944 decemberében megszökik, Schell 1945 májusáig németországi koncentrációs táborokban raboskodik, Alapy pedig 1945. február 5-én Dachauban életét veszti.) Besztercebányán a Megbízottak Testületének a magyar háborús kiugrási kísérletet követő fejleményekkel foglalkozó ülésén Vavro Šrobár, az SZNT társelnöke felveti, hogy a háború után Csehszlovákiának nemcsak az 1938-1939-ben elveszített területeit kellene Magyarországtól visszakapnia, hanem további határkorrekciókra is szükség lenne. Šrobár szerint „a Mátra lenne a leginkább természetes határ”.

1944. szeptember 1. : Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP), a Szociáldemokrata Párt és a szerveződő jobboldali Demokrata Párt (DP) képviselőinek részvételével megalakul Besztercebányán a felkelést irányító Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), amely bejelenti a Csehszlovák Köztársaság felújítását. Plénuma és Elnöksége paritásos alapon oszlik meg a baloldali pártok és a jobboldal között; négytagú Elnökségének tagja Gustáv Husák (SZLKP), Daniel Ertl (szociáldemokrata), Vavro Šrobár és Ján Ursíny (DP). Az SZNT végrehajtó szerveként megalakul a Megbízottak Testülete, amelynek tagjai az egyes megbízotti hivatalokat vezető megbízottak. A nyolc megbízotti hivatal élén egyaránt két - egy baloldali, ill. egy jobboldali - megbízott áll. Az SZNT 1/1944. sz. rendeletével bejelenti, hogy Szlovákia területén átveszi a törvényhozó, kormányzati és végrehajtó hatalmat, 4/1944. sz. rendeletével pedig elrendeli több politikai párt és szervezet, többek között Hlinka Szlovák Néppártja, a Német Párt, a Magyar Párt és a Hlinka Gárda feloszlatását, s vagyonukat elkobozza az állam javára.

Részletek

19 találat