Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 5
126 találat

1992. március : Galántán a városi önkormányzat Galántai Újság címmel társadalmi-kulturális havilap kiadásába kezd. Főszerkesztője Horváth Rudolf.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeSzomotor / Bibliotheca Hungarica / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Országgyűlés / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / tudományosság / könyvkultúra / Krausz Zoltán / ifjúság / Hajdú László / Lipcsey Gyula / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Mészáros Gyula / Ostrava / Oktatásügyi Minisztérium / díjak, kitüntetések / klubmozgalom / Dubček Alexander / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Cseh Nemzeti Tanács / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Fiatal Demokraták Szövetsége / Bauer Győző / Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / B. Kovács István / Horváth Rezső (Rudolf) / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Ádám Zita / Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság / Esterházy János Közművelődési Klub / Polgári Demokrata Párt / Esterházy János Emlékbizottság / Podstránsky Vladimil / Orbán Viktor / Magyar Néppárt / Polgári Demokrata Unió – NYEE / Magyar Polgári Párt (MPP) / Gazdasági Minisztérium / Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom / Klepáč Ján / Molnár Rozália / Jakoby Alapítvány / Lovász Gabriella / Znám István / Tolcsvay Antal / Galántai Újság / Végh László / gazdaság / deportálás / Esterházy János / kitelepítés / nyelvhasználat / Pukkai László / választások / Janics Kálmán / Csáky Pál / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Gabčíkovo / Štúrovo / Bratislava / Košice / Somotor / Rimavská Sobota / Chanava / Párkány / Bős / Hanva / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Galánta [Galanta] / Hanva [Chanava] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Somorja [Šamorín] / Szomotor [Somotor]
Év1992
Rövid URL
ID236495
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1981 folyamán : Befejeződik az atomerőmű építése miatt felszámolásra ítélt Mohi lakosságának 1979 óta zajló kitelepítése. A mohiak túlnyomó többségét a közeli Lévára költöztetik. Csanda Sándort a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkári tisztségében Duba Gyula, Várady Bélát a kassai Thália Színpad művészeti vezetői tisztségében Lengyel Ferenc váltja fel. Pozsonyban, a Madách Könyv- és Lapkiadónál megjelenik Grendel Lajos Éleslövészet című kisregénye, a csehszlovákiai magyar értelmiségi sorsproblémáit bemutató regénytrilógiájának első kötete. Az eredeti alkotásért odaítélt Madách Imre Irodalmi Díjat Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, a műfordításért odaítélt díjat Tóth Elemér költő kapja.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. március 15. : A Csemadok KB az Új Szó hasábjain széles körű vitára bocsátja március 12-i javaslatait. A Csemadok járási bizottságaitól és helyi szervezeteitől ezt követően több száz állásfoglalás érkezik a Csemadok KB-hoz, ill. a lap szerkesztőségéhez, amelyek további észrevételekkel egészítik ki a javaslatokat. Ezek sérelmezik többek között a magyarság nem arányos képviseletét az állami és pártszervekben, a kétnyelvűség megsértését, az iparfejlesztés elhanyagolását, a magyar szakközépiskolák alacsony számát, a magyar és szlovák iskolák összevonását, a magyar települések magyar iskolaigényének elutasítását, de megfogalmazzák a kitelepített magyarok hazatérésének, magyar nyelvű egyetem és főiskolák létesítésének, rendkívüli népszámlálás megtartásának, az 1948-ban elszlovákosított történelmi magyar helységnevek visszaállításának s a Csemadok érdekvédelmi szervezetté alakításának igényét is.

1952. július 3. : Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz az ún. B-akció elindításáról, vagyis az államilag megbízhatatlannak minősített személyek: a felszámolt egykori pártok, köztük a Magyar Párt volt vezetői, a volt gyárosok, iparosok, földbirtokosok, „árulók” és „kémek” családtagjainak Pozsonyból való kitelepítéséről. Az akció során Pozsonyból 1953 szeptemberéig 678 családot telepítenek ki, de ezzel párhuzamosan Szlovákia más városaiból is folynak kitelepítések: Turócszent-mártonból 136, Zsolnáról 68, Komáromból 160 családot telepítenek ki. A Csemadok alakulóban levő 120 tagú népi együttese a szlovák és magyar politikai és kulturális élet képviselői előtt nagy sikerű kultúrműsort ad a pozsonyi vár szabadtéri színpadán.

1950. március 1. : A második világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 12 338 450 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 3 442 317 fő, akik közül 2 982 524 személy vallja magát szlovák, 354 532 magyar, 48 231 ukrán, ruszin és orosz, 40 365 cseh, 5179 német, 1808 pedig lengyel nemzetiségűnek. A magukat magyarnak vallók aránya - a kitelepítések, a lakosságcsere és a reszlovakizáció s a népszámlálás során a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomás következtében - az 1930. évi 17,8%-ról 10,3%-ra süllyed, száma pedig az 1930-as érték (592 337) 59,8%-ára csökken. A magyar többségűként kimutatott járások száma a háború előtti 14-ről 8-ra csökken, ezek a Nagymegyeri (75,9%), Párkányi (75,6%), Dunaszerdahelyi (72,5%), Feledi (66,5%), Tornaljai (60,9%), Komáromi (59,1%), Somorjai (52,8%) és Ógyallai (51,4%) járás. A szlovákiai magyar lakosság 74,9%-a (265 729 fő) római katolikus, 20,5%-a (72 584 fő) református, 3,1%-a (10 929 fő) evangélikus, 1,2%-a (4209 fő) görög katolikus vallású, 0,1%-a (492 fő) felekezeten kívüli. A csehországi magyarok lélekszáma 13 201.

1948. december 20. : Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait.

1 2 3 5
126 találat