Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 6
151 találat

1990. december : Megjelenik Pozsonyban a Népművelési Intézet Népművelés című folyóiratának, valamint a Kis Építo című gyermeklap utolsó száma. A Nemzeti Bizottságok utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a szlovák kormány Közigazgatás című szakmai tanácsadó és módszertani folyóiratának első száma. Az Együttélés politikai mozgalom Együttélés Hírmondó címmel időszaki értesítő kiadásába kezd. Felelős szerkesztője Fuksz Sándor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Budapest / Hernádcsány / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Nemzeti Bizottságok / Kis Építő / díjak, kitüntetések / Népművelési Intézet (Központ) / Népművelés / Dobos László / (A) Hét / Szlovák Műszaki Főiskola / klubmozgalom / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Duba Gyula / alapítványok / Fónod Zoltán / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Fuksz Sándor / Hunčík Péter / Magyar PEN Klub Pozsony / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Göncz Árpád / Új Út / Brndiar Ivan / klubmozgalom - parlamenti klub / Márai Sándor Alapítvány / Liberális Internacionálé / Tamás András / Hont Kiadó / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége / Neumann János Klub / NKVD / Szlovák Nők Demokratikus Uniója / Živena / Miklós István / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Együttélés Hírmondó / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Duka Zólyomi Emese / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235619
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. november 1. : A szlovák kormány az Oktatásügyi, ill. a Kulturális Minisztérium által a nemzetiségek kulturális és művelődési színvonalának javítására előterjesztett javaslatokról tárgyalva határozatot hoz többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállításáról, a komáromi Duna Menti Múzeum kisebbségi magyar néprajzi múzeummá alakításáról, a nemzetiségi óvodahálózat és szakmunkásképzés, a pedagógusképzés, valamint a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának bővítéséről s az új alkotmány elfogadását követően nemzetiségi nyelvtörvényjavaslat kidolgozásáról. Számos előterjesztett s a különböző magyar beadványokban is megfogalmazott javaslatot ugyanakkor elvet, ill. elnapol, köztük a kassai Thália Színpadnak a Kulturális Minisztérium által is támogatott önállósítását. A kormányülés megállapítása szerint az ország nemzetiségi politikája példaként szolgálhat a környező országok számára is. A nyugdíjba vonuló Jakál Istvánt Protič János váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői tisztségében.

1989. június 8. : A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a magyar és ukrán kisebbség művelődési és kulturális életének kérdéseiről előterjesztett anyagról tárgyal. A Nemzetiségi Tanácsnak a kormány elé terjesztett ajánlásai magukban foglalják a különböző petíciókban megfogalmazott igények egy részét, többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a rádió és televízió magyar adása, valamint a magyar lapok színvonalának javítását, a komáromi és kassai színház viszonyának újrarendezését, a nemzetiségi kutatások programjának kidolgozását, a magyar óvodai képzés bővítését, a kisiskolák újbóli megnyitását és a pedagógusképzés fejlesztését. Alexander Dubček, a CSKP KB egykori első titkára és Oldřich Černík volt csehszlovák miniszterelnök a Csehszlovákia 1968. évi megszállásában részt vett országok kormányaihoz és pártvezetéséhez, többek között a magyar kormányhoz és az MSZMP-hez intézett levelükben a katonai megszállásról hozott döntés felülvizsgálására kérik a címzetteket.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 9. : A Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója - Kultúra, átalakítás és demokratizálás címmel - a társadalmi-politikai átalakítás, demokratizálás, valamint a nemzetiségi politika, kultúra és oktatásügy legégetőbb kérdéseinek megoldását célzó javaslatokat fogad el és terjeszt az írószövetségi és legfelsőbb politikai vezetés: Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Ignác Janák, az SZLKP KB első titkára elé. Ebben sürgeti többek között a nemzetiségek államalkotó szerepének elismerését, nyelvtörvény kidolgozását, a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását, a felelős párt- és állami tisztségekbe a magyarság bizalmát élvező személyek kinevezését, a készülő új alkotmányban a nemzetiségi önigazgatás elvének elismerését, egy központi magyar történelmi és néprajzi múzeum, valamint egy központi magyar könyvtár létrehozását, új lapok, folyóiratok indítását, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a Matesz kassai Thália Színpadának önállósítását, a magyar iskolahálózat bővítését, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását s a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételik biztosítását.

1989. január 19. : Ivan Knotek fogadja Sidó Zoltánt és Lukács Tibort, akik átadják a szlovák miniszterelnöknek a Csemadok KB Elnöksége által a magyar kisebbség politikai, oktatási, kulturális és tudományos életének fejlesztésére, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatban kidolgozott javaslatokat. Ezek szorgalmazzák többek között a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztését és a magyar pedagógusképzés megoldását, a kisebbségi nyelvhasználat törvényes biztosítását, a Nemzetiségi Titkárság és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, s egy magyar nemzetiségi levéltár és magyar néprajzi múzeum létrehozását. Knotek ígéretet tesz az előterjesztett javaslatok egy részének megvalósítására, kilátásba helyezve egyúttal, hogy a szlovák pártvezetés az év folyamán szintén tárgyalni fog a nemzetiségek helyzetéről.

1987. április 11-12. : Pozsonyban tartja XIV. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 524, taglétszáma meghaladja a 90 ezret), amelyet az előzőeknél jóval kritikusabb hang jellemez. A felszólalók sérelmezik többek között a magyar iskolák számának csökkentését, a magyar főiskolások alacsony számát, a kétnyelvű feliratok hiányát, a magyarországi könyvek és sajtótermékek hozzáférhetőségének korlátozását, a Csehszlovák Televízió magyar adásának műsorszerkezetét, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának megszüntetését, s a magyarság szellemi életének javítása céljából sürgetik egy magyar néprajzi múzeum és egy magyar tudományos folyóirat megalapítását. A közgyűlés elfogadja a szövetség új alapszabályát, amely azonban nem egyezik az SZLKP KB Titkársága által előzetesen jóváhagyottal, s ahhoz képest 7 módosítást tartalmaz. A Csemadok KB elnökévé ismét Sidó Zoltánt, vezető titkárává Lukács Tibort, titkárává Habán Ottót és Neszméri Sándort választják; a 81 tagú új KB 15 fős Elnökségében az elnökön és vezető titkáron kívül helyet kap Boda Pál, Bödők Erika, Duba Gyula, Fábry István, Fónod Zoltán, Gyimesi György, Gyurcsik József, Jégh Izabella, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Merva Lóránt, Nagy Kázmér és Szilvássy József.

1984. május : Révész Bertalan, a nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense az Irodalmi Szemlében közzétett tanulmányában többek között a magyar gimnáziumi osztályok számának csökkenésében, a magyar nyelvű pedagógusképzés felszámolásában és a szlovák iskolákba íratott magyar gyermekek számának növekedésében jelöli meg a magyar diplomások alacsony számának okait. Az íráshoz a folyóirat szerkesztősége szükségesnek tartja hozzáfűzni, hogy azt „hangsúlyeltolódásai miatt” nem tartja minden szempontból kielégítőnek.

1 2 3 6
151 találat