Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 9. : A Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója - Kultúra, átalakítás és demokratizálás címmel - a társadalmi-politikai átalakítás, demokratizálás, valamint a nemzetiségi politika, kultúra és oktatásügy legégetőbb kérdéseinek megoldását célzó javaslatokat fogad el és terjeszt az írószövetségi és legfelsőbb politikai vezetés: Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Ignác Janák, az SZLKP KB első titkára elé. Ebben sürgeti többek között a nemzetiségek államalkotó szerepének elismerését, nyelvtörvény kidolgozását, a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását, a felelős párt- és állami tisztségekbe a magyarság bizalmát élvező személyek kinevezését, a készülő új alkotmányban a nemzetiségi önigazgatás elvének elismerését, egy központi magyar történelmi és néprajzi múzeum, valamint egy központi magyar könyvtár létrehozását, új lapok, folyóiratok indítását, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a Matesz kassai Thália Színpadának önállósítását, a magyar iskolahálózat bővítését, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását s a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételik biztosítását.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

1989. január 19. : Ivan Knotek fogadja Sidó Zoltánt és Lukács Tibort, akik átadják a szlovák miniszterelnöknek a Csemadok KB Elnöksége által a magyar kisebbség politikai, oktatási, kulturális és tudományos életének fejlesztésére, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatban kidolgozott javaslatokat. Ezek szorgalmazzák többek között a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztését és a magyar pedagógusképzés megoldását, a kisebbségi nyelvhasználat törvényes biztosítását, a Nemzetiségi Titkárság és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, s egy magyar nemzetiségi levéltár és magyar néprajzi múzeum létrehozását. Knotek ígéretet tesz az előterjesztett javaslatok egy részének megvalósítására, kilátásba helyezve egyúttal, hogy a szlovák pártvezetés az év folyamán szintén tárgyalni fog a nemzetiségek helyzetéről.

1988. október 20. : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezésére -Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának 20. évfordulója alkalmából - elkészül a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 cím alatt ismertté váló dokumentum. A 266 aláírással ellátott memorandum a magyarság kisebbségi sérelmeit összefoglalva, azok orvoslására tett javaslatokat fogalmaz meg a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány számára. Sérelmezi többek között a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányát, a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszerének leépítését, az 1960. évi közigazgatási reform magyarellenes élét, az iskolák körzetesítése során több száz magyar iskola megszüntetését, a magyar nyelvű pedagógusképzés visszafejlesztését, a magyar művelődés, tudomány, művészet és muzeológia hivatalos intézményeinek hiányát. A helyzet javítása érdekében megfogalmazza az elmúlt 70, de különösen az elmúlt 20 év nemzetiségi politikája felülvizsgálásának, a kollektív kisebbségi, nyelvhasználati és önigazgatási jog biztosításának igényét, a közigazgatási egységek határainak kijelölésénél pedig az etnikai határok figyelembe vételét. A memorandumot aláírja többek között Ág Tibor népművelő, Bajnok István orvos, Barak László költő, Dénes György író, Duray Miklós geológus, Grendel Lajos író, Hizsnyai Zoltán költő, Hodossy Gyula költő, Hunčík Péter orvos, Juhász R. József költő, Koncsol László író, Marczell Béla néprajzkutató, Tóth Károly szerkesztő, Turczel Lajos irodalomtörténész és Vadkerty Katalin történész.

1988. április 21. : Átalakul a szövetségi és a szlovák kormány, miközben gazdasági okokra hivatkozva radikálisan csökkentik a kormánytagok számát. A szövetségi miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a szlovák Peter Colotka; a szlovák kormány tagja többek között Štefan Murín miniszterelnök-helyettes, Ľudovít Kilár oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, Július Varga mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Milan Čič igazságügyi miniszter, Štefan Lazar belügy- és környezetvédelmi miniszter. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium megszűnik, Nagy Kázmért kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterré nevezik ki. (A kormány magyar miniszterhelyettesei Balogh Géza, az oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, valamint Czafik József a belügy- és környezetvédelmi miniszter helyettese.) A nyitrai Pedagógiai Kar 2 magyar tanára és 101 diákja az anyanyelvi oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó kérvényt intéz a kar dékáni hivatalához. A kar május 17-i állásfoglalása a kérést indokolatlannak minősíti, s leszögezi, hogy megvalósulása nehezítené a hallgatók érvényesülését a gyakorlati életben.

1984. május : Révész Bertalan, a nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense az Irodalmi Szemlében közzétett tanulmányában többek között a magyar gimnáziumi osztályok számának csökkenésében, a magyar nyelvű pedagógusképzés felszámolásában és a szlovák iskolákba íratott magyar gyermekek számának növekedésében jelöli meg a magyar diplomások alacsony számának okait. Az íráshoz a folyóirat szerkesztősége szükségesnek tartja hozzáfűzni, hogy azt „hangsúlyeltolódásai miatt” nem tartja minden szempontból kielégítőnek.

1977 folyamán : A nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának fokozatos felszámolásával megkezdődik a magyar nyelvű pedagógusképzés leépítése. (A korábban megszokott közel százról huszonegyre csökken a magyar tagozatra felvett elsőéves hallgatók száma.) Erőteljesen csökkentik a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének gondozásában megjelenő magyar nyelvű tankönyvek számát, aminek következtében minden magyar tanítási nyelvű iskolában tankönyvhiány lép fel. A pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó Szabó Béla két regényének, A menyasszonynak és A család kedvencének együttes újrakiadásával útjára indítja Csehszlovákiai Magyar Írók című könyvsorozatát. Ugyancsak a Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában megjelenik Duba Gyula Ívnak a csukák című regényes falurajza. A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum Spravodaj múzea - Múzeumi Híradó címmel - kezdetben negyedévenként, majd 1984-től évente egyszer megjelenő -kétnyelvű kiadványsorozat megjelentetésébe kezd. Felelős szerkesztője Mag Gyula. Bábi Tibort Csanda Sándor váltja fel a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkári tisztségében.

1968. március 22. : A Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciójajavaslatot fogad el a magyar kisebbség kulturális életének az önigazgatás szellemében történő rendezéséről, amelyben síkra száll többek között a magyar iskolaügy önálló központi irányító szervének kiépítéséért, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának önálló magyar főiskolává bővítéséért, egy magyar tudományos intézet, magyar könyvtár, magyar könyv- és lapkiadó, magyar ifjúsági szervezet, pedagógus-, újságíró és írószövetség létrehozásáért, egy új magyar napilap létesítéséért, az 1945 utáni magyarellenes rendelkezések eltörléséért, áldozataik rehabilitálásáért, a megváltoztatott magyar helységnevek visszaállításáért s a magyarság kompromittálódott vezetőinek a közéletből való távozásáért.

1960. szeptember 1. : Nyitrán, a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola magyar tagozatának átköltöztetésével, Csanda Sándor vezetésével megkezdi működését az 1959-ben alapított Pedagógiai Intézet (1964-től Pedagógiai Kar) magyar tagozata. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók aránya az 1960/61-es akadémiai évben a legmagasabb: számuk 1208, az összes hallgató 5,9%-a. Kezdetét veszi a szlovák és a magyar tannyelvű nyolcéves középiskolák (alapiskolák) összevonása. Három év alatt 110 iskola összevonására kerül sor, közülük 68 szlovák, 42 pedig magyar igazgatót kap. Az Új Szó az SZLKP helyett az SZLKP KB napilapjává válik. Csehszlovákia és Magyarország között megszűnik a vízumkényszer.

1959. szeptember 1. : A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem Bölcsészettudományi Karán Sas Andor vezetésével megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Miután a hatóságok elutasították Csemadoknak a tagozat Kassán vagy Rozsnyón való letelepítésére vonatkozó javaslatát, az Állami Faluszínház megszűnő magyar tagozata beolvad a komáromi Mateszba. A magyartannyelvű nyolcosztályos középiskolák tanárai számára az Oktatásügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal rendelete alapján kötelezővé válik a szlovák nyelv hároméves magántanulása.

1953. szeptember 1. : Magyar tannyelvű tizenegyéves középiskola nyílik Galántán, Párkányban és Király-helmecen, s a komáromi, dunaszerdahelyi, füleki és érsekújvári gimnázium is átalakul tizenegyéves középiskolává, az előre jelzett 17 magyar tizenegyéves középiskola megnyitására azonban nem kerül sor. A magyar pedagógusképzés a pozsonyi Szlovák Egyetem megszűnő Pedagógiai Karáról átkerül a nyolcéves középiskola után végezhető - újonnan létrehozott -rozsnyói magyar pedagógiai iskolába, valamint a tizenegyéves középiskola után végezhető kétéves pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskolába és a négyéves pozsonyi Pedagógiai Főiskolára.