Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

7 találat

1984. május : Révész Bertalan, a nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense az Irodalmi Szemlében közzétett tanulmányában többek között a magyar gimnáziumi osztályok számának csökkenésében, a magyar nyelvű pedagógusképzés felszámolásában és a szlovák iskolákba íratott magyar gyermekek számának növekedésében jelöli meg a magyar diplomások alacsony számának okait. Az íráshoz a folyóirat szerkesztősége szükségesnek tartja hozzáfűzni, hogy azt „hangsúlyeltolódásai miatt” nem tartja minden szempontból kielégítőnek.

1982 folyamán : Pozsonyban, a Madách Könyv- és Lapkiadónál Szőke József összeállításában megjelenik A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiájának első kötete. (Az 1945-1985 közötti válogatásnak 1992-ig négy kötete jelenik meg.) Budapesten, az Akadémiai Kiadónál megjelenik Görömbei András A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980 című monográfiája. New York-ban Püski Sándor kiadójában megjelenik Püspöki Nagy Péter Nagy-morávia fekvésérol című tanulmánya, s ugyancsak New York-ban, angol fordításban is napvilágot lát Janics Kálmán A hontalanság évei című monográfiája. Az eredeti alkotásért odaítélt Madách Imre Irodalmi Díjat Duba Gyula, a műfordításért odaítélt díjat, valamint a Szlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díját Rácz Olivér kapja. Az érsekújvári Járási Honismereti Múzeum Castrum Novum címmel kétnyelvű évkönyv kiadásába kezd.

1946. december 2. : Prágában a CSKP KB és az SZLKP KB Elnökségének együttes ülése megbízza Jozef Šoltész szociálisügyi megbízottat, hogy intézkedjen 250 000 szlovákiai magyar Csehországba szállításáról, egyúttal határozatban mondja ki, hogy a deportáltak hátrahagyott vagyonát ún. nemzeti gondnokság alá kell helyezni. Az ülés résztvevői a volt Szlovák Köztársaság háborús bűnökkel vádolt vezetőinek (Jozef Tiso köztársasági elnök, Alexander Mach belügyminiszter és Ferdinand Ďurčanský külügyminiszter) aznap kezdődő pozsonyi pere kapcsán, amellett hogy elítélésüket elsőrendű politikai feladatnak minősítik, elhatározzák a DP-ben levő ún. ludákok elleni fellépést is. Jászi Oszkár a The New York Times hasábjain válaszol a lap reszlovakizációt méltató november 10-i csehszlovákiai tudósítására, s kifejti, hogy a demokratikus világ a reszlovakizációt nem fogadhatja el a kisebbségi kérdés megoldásának.

7 találat