Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
34 találat

1988. április 21. : Átalakul a szövetségi és a szlovák kormány, miközben gazdasági okokra hivatkozva radikálisan csökkentik a kormánytagok számát. A szövetségi miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a szlovák Peter Colotka; a szlovák kormány tagja többek között Štefan Murín miniszterelnök-helyettes, Ľudovít Kilár oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, Július Varga mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Milan Čič igazságügyi miniszter, Štefan Lazar belügy- és környezetvédelmi miniszter. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium megszűnik, Nagy Kázmért kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterré nevezik ki. (A kormány magyar miniszterhelyettesei Balogh Géza, az oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, valamint Czafik József a belügy- és környezetvédelmi miniszter helyettese.) A nyitrai Pedagógiai Kar 2 magyar tanára és 101 diákja az anyanyelvi oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó kérvényt intéz a kar dékáni hivatalához. A kar május 17-i állásfoglalása a kérést indokolatlannak minősíti, s leszögezi, hogy megvalósulása nehezítené a hallgatók érvényesülését a gyakorlati életben.

1986. június 18. : Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagja többek között Július Hanus első miniszterelnök-helyettes, Július Varga mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Ľudovít Kilár oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Somogyi László kereskedelmi és Czafik József belügyminiszter-helyettes.) Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyettes a pozsonyi magyar főkonzulátuson a magyar-csehszlovák kulturális kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeikért a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adja át többek között Rácz Olivér író, műfordítónak és Turczel Lajos irodalomtörténésznek, a Szocialista Kultúráért kitüntetést Csanda Sándor irodalomtörténésznek.

1984. március 9. : Az SZLKP KB fogadja a Csemadok KB pártcsoportjának 68 tagú küldöttségét, s meghallgatja az iskolaügyi törvénytervezet vitatott kitételeivel kapcsolatos véleményét. A párt és a kormány jelen lévő képviselői -többek között Juraj Buša oktatásügyi miniszter, Marta Vlačihová miniszterhelyettes, Fodor Zoltán minisztériumi osztályvezető, valamint Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter - a küldöttség elutasító álláspontja ellenére kitartanak a törvényjavaslat tervezett formában történő elfogadása mellett. A CSKP KB Elnökségének ülésén Gustáv Husák pártfőtitkár a készülő iskolaügyi törvény átdolgozására, a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását lehetővé tévő részeinek elhagyására utasítja Peter Colotka szlovák miniszterelnököt és Jozef Lenártot, az SZLKP első titkárát.

1984. február : A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja az ország politikai vezetőihez címzett levelében tiltakozik az iskolaügyi törvény tervezete ellen. Levelét megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Juraj Buša szlovák oktatásügyi miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP első titkárának, a Nemzetiségi Titkárságnak és a Csemadok KB-nak. A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja felhívásának hatására országos méretű tiltakozási akció kezdődik, amely során közel tízezren tiltakoznak a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását lehetővé tévő iskolatörvény tervezete ellen. A tiltakozás szimbólumává Zonctorony község válik, amelynek csaknem egész lakossága aláírja a tiltakozási ívet. A szlovák kormány 4. sz. határozatával az SZNT alelnökévé választott Ján Gregor helyett Július Hanus miniszterelnök-helyettest nevezi ki a kormány Nemzetiségi Tanácsának új elnökévé. A 28 tagú testület titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság vezetője; magyar tagjai: Boda Pál, Fábry István, Ferencz Dezső, Nagy Kázmér, Harasztiné Mészáros Erzsébet, Szamos László, Sidó Zoltán, Agócs Vilmos, Varga Ernő és Nyáry István.

1981. június 18. : Az SZNT alakuló ülésén a testület elnökévé ismét Viliam Šalgovičot, magyar alelnökévé újból Benyó Mátét választják, aki továbbra is a Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottság elnöke marad. Az SZNT 21 tagú Elnökségében helyet kap Ligárt Béla, a 16 tagú Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottságban Tóth Tihamér és Pócs József. Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagjai többek között Július Hanus és Ján Gregor miniszterelnökhelyettesek, Ján Janovic mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Juraj Buša oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Németh Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Somogyi László kereskedelmi miniszterhelyettes.)

1981. június 17. : A Szövetségi Gyűlés alakuló ülésén a Népi Kamara elnökévé ismét Václav Dávidot, a Nemzetek Kamarája elnökévé Dalibor Hanest, Szövetségi Gyűlés elnökévé Alois Indrát választják. A Nemzetek Kamarája Elnökségében helyet kap Mrva Irén, a Szövetségi Gyűlés Elnökségében Nemcsko Ilona és Fekete József, akit megválasztanak a Népi Kamara Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottságának elnökévé is. Gustáv Husák köztársasági elnök kinevezi az új szövetségi kormányt. Miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a kormánytagja többek között Josef Korčák, Peter Colotka, Karol Laco és Matej Lúčan miniszterelnök-helyettesek, Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jaromír Obzina belügyminiszter.

1979. január 5. : A Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség Jogvédő Bizottsága az ország politikai vezetőihez intézett levelében tiltakozik a magyar iskolák nyelvi átépítését célzó tervezet ismételt napirendre tűzése ellen. A tiltakozó levelet megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Benyó Máténak, az SZNT alelnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Ján Gregor miniszterelnökhelyettesnek, a Nemzetiségi Tanács elnökének, Juraj Buša oktatásügyi miniszternek, Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP KB első titkárának, valamint a Csemadok KB-nak.

1 2
34 találat