Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

11 találat

1990. január : Budapesten - Tóth László kezdeményezésére - megjelenik az elsősorban csehszlovákiai magyar érdeklődésű Regio című negyedévi kisebbségtudományi szemle első száma. Kiadója az Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely, megbízott főszerkesztője Filep Tamás Gusztáv, főmunkatársa Grendel Lajos, szerkesztésében Tóth László mellett részt vesz többek között Balla Kálmán, Dobossy László, G. Kovács László, Molnár Imre, Szarka László és Szigeti László. Kassán Keleti Napló címmel független társadalmi és kulturális havilap indul útjára. Szerkesztőbizottságának elnöke Máté László. A Magyar Kereszténydemokrata Klubok mozgalma Keresztény Híradó címmel értesítő kiadásába kezd. A Szocialista Nevelés című folyóirat felveszi a Nevelés címet. Megbízott vezető szerkesztője Kósa Karola. Az Irodalmi Szemlében utolsó alkalommal jelenik meg a fiatal irodalmárok Holnap című irodalmi melléklete.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / Szabadságpárt / Csehszlovák Néppárt / könyvkultúra / ifjúság / diszkrimináció / Szlovák Nemzeti Front / Csehszlovák Szocialista Párt / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Pravda Kiadóvállalat / Új Ifjúság / Szlovák Írók Szövetsége / Comenius Egyetem / Szocialista Nevelés / (A) Hét / Szlovák Újságírók Szövetsége / Irodalmi Szemle / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Fekete József / / alapítványok / Grendel Lajos / Fónod Zoltán / Vasárnapi Új Szó / Szlovák Nőszövetség / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Belügyminisztérium (szlovák) / Tóth László 1. / Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) / Havel Václav / Ipeľ – Ipoly / Balla Kálmán / Haraszti Mészáros Erzsébet / Neszméri Sándor / Mészáros Ottó / Szűrös Mátyás / Horn Gyula / Szigeti László / Németh Miklós / Sándor Eleonóra / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Németh Zsuzsa / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Schuster Rudolf / Nagy Ferenc 2. / Čalfa Marián / Görföl Jenő / Dienstbier Jiří / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Hral Éva / Mohorita Vasil / Csehszlovák Mezőgazdasági Párt / Alabán Ferenc / Zempléni Szó / Dél-Zempléni Változások / Reflex / Újságírók Szlovákiai Szindikátusa / Vasárnap / Csanaky Eleonóra / Vojtek Lászó / Mečiar Vladimír / Zászlós Gábor / Zádveřice / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége / Környezetvédelmi Minisztérium / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Trnka František / Ifi / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Magyar Kereszténydemokrata Klubok / Csallóköz / Csehszlovákiai Magyar Újságírók Társulása / Weiss Peter / Magyar Fiatalok Független Szövetsége / Szabad Polgár – Slobodný občan / Szlovák Írók Társulása / Soros György / Ťažký Anton / Somogyi Szilárd / Világi Oszkár / Keresztény Híradó / Nevelés / Regio / Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely / G. Kovács László / Kósa Karola / Máté László / Molnár Imre 2. / Liszka József / Popély Gyula / Szarka László / Filep Tamás Gusztáv / Szőke József / Végh László / Duray Miklós / nyelvhasználat / Vadkerty Katalin / Zalabai Zsigmond / mezőgazdaság / Sidó Zoltán / Pukkai László / választások / közigazgatás / Kocsis Aranka / Varga Sándor / Dobossy László / szakszervezetek / Janics Kálmán / Hodossy Gyula / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Keleti Napló / Komárom / Fülek / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Gabčíkovo / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Nitra / Košice / Senec / Fiľakovo / Ág Tibor / Fehérváry Magda / Nyitra / Bős / Szenc / Királyhelmec / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Csallóközaranyos [Zlatná na Ostrove] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Naprágy [Neporadza] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Szenc [Senec]
Év1990
Rövid URL
ID235064
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1988. október 20. : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezésére -Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának 20. évfordulója alkalmából - elkészül a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 cím alatt ismertté váló dokumentum. A 266 aláírással ellátott memorandum a magyarság kisebbségi sérelmeit összefoglalva, azok orvoslására tett javaslatokat fogalmaz meg a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány számára. Sérelmezi többek között a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányát, a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszerének leépítését, az 1960. évi közigazgatási reform magyarellenes élét, az iskolák körzetesítése során több száz magyar iskola megszüntetését, a magyar nyelvű pedagógusképzés visszafejlesztését, a magyar művelődés, tudomány, művészet és muzeológia hivatalos intézményeinek hiányát. A helyzet javítása érdekében megfogalmazza az elmúlt 70, de különösen az elmúlt 20 év nemzetiségi politikája felülvizsgálásának, a kollektív kisebbségi, nyelvhasználati és önigazgatási jog biztosításának igényét, a közigazgatási egységek határainak kijelölésénél pedig az etnikai határok figyelembe vételét. A memorandumot aláírja többek között Ág Tibor népművelő, Bajnok István orvos, Barak László költő, Dénes György író, Duray Miklós geológus, Grendel Lajos író, Hizsnyai Zoltán költő, Hodossy Gyula költő, Hunčík Péter orvos, Juhász R. József költő, Koncsol László író, Marczell Béla néprajzkutató, Tóth Károly szerkesztő, Turczel Lajos irodalomtörténész és Vadkerty Katalin történész.

1959. április 6-7. : Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 498, taglétszáma 32 527). A közgyűlés, amelyen a felszólalásokat és határozatokat egyaránt a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelés programja uralja, az egyesület 10 éves fennállása alatt elért eredményeket pozitívan értékeli. Lőrincz Gyula beszámolója szintén hangsúlyozza, hogy a Csemadok nem kíván a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete lenni, feladata a népnevelés, a népművészeti és kulturális hagyományok ápolása s a „magyar burzsoá nacionalizmus maradványai” elleni harc. Az 50 tagú új Központi Bizottság elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Pathó Károlyt választják, a KB Elnökségébe bekerül többek között Ág Tibor, Csanda Sándor, Fábry István, Gyurcsó István, Kugler János, Major Sándor, Szabó Rezső, Szabó Béla, Szűcs Béla, Sziegl Ferenc és Vadkerty Katalin.

11 találat