Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

8 találat

1977 folyamán : A nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának fokozatos felszámolásával megkezdődik a magyar nyelvű pedagógusképzés leépítése. (A korábban megszokott közel százról huszonegyre csökken a magyar tagozatra felvett elsőéves hallgatók száma.) Erőteljesen csökkentik a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének gondozásában megjelenő magyar nyelvű tankönyvek számát, aminek következtében minden magyar tanítási nyelvű iskolában tankönyvhiány lép fel. A pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó Szabó Béla két regényének, A menyasszonynak és A család kedvencének együttes újrakiadásával útjára indítja Csehszlovákiai Magyar Írók című könyvsorozatát. Ugyancsak a Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában megjelenik Duba Gyula Ívnak a csukák című regényes falurajza. A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum Spravodaj múzea - Múzeumi Híradó címmel - kezdetben negyedévenként, majd 1984-től évente egyszer megjelenő -kétnyelvű kiadványsorozat megjelentetésébe kezd. Felelős szerkesztője Mag Gyula. Bábi Tibort Csanda Sándor váltja fel a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkári tisztségében.

1977. május 14-15. : Pozsonyban tartja XII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 514, taglétszáma 66 577), amely a minisztériumi irányítás öt évét, valamint a magyar kisebbség helyzetét egyaránt pozitívan értékeli. A közgyűlés vitájában ugyanakkor többen hiányolják az értelmiség bekapcsolódását a szövetség munkájába, foglalkoznak a magyar iskolák összevonásával, s újból felvetik a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának kérdését. A Csemadok KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, alelnökévé Rácz Olivért, vezető titkárává Varga Béla helyett György Istvánt választják, a titkári tisztségeket azonban egyelőre betöltetlenül hagyják; a 79 tagú új KB 14 fős Elnökségébe bekerül még Balázs Béla, Fábry István, Gyimesi György, Gyurcsik József, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Szilvássy József, Varga Béla és Varga János.

1972. április 15-16. : Pozsonyban tartja XI. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 62 111), amely elítéli a szövetség 1968-1969-es tevékenységét, mindenekelőtt az 1968. március 12-i állásfoglalást, valamint az 1969. márciusi rendkívüli, X. közgyűlésen elfogadott programot és határozatokat, amelyeket egyben érvénytelennek nyilvánít. Új alapszabályt fogad el, amely a szervezet nevéből törli a „társadalmi” jelzőt, s hivatalos nevét ismét Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja. Az alapszabály szerint a szövetség legfőbb küldetése, hogy támogassa a CSKP és a szocialista állam politikáját, és segítsen annak megvalósításában, a CSKP marxista-leninista nemzetiségi politikájával összhangban segítségére legyen az állami szerveknek a magyar lakosság kulturális életének fejlesztésében, s tagjait az irányban vezesse, hogy vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A szövetség elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Varga Bélát, titkáraivá Varga Jánost és György Istvánt választják; a 80 tagú új KB 15 fős Elnökségében helyet kap még Balázs Béla, Esztergályos Gabriella, Fábry István, Kiss József, Krocsány Dezső, Kulcsár Tibor, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Papp Benjámin, Rácz Olivér és Szakáll László.

1971. október 13. : A szlovák kormány 343. sz. határozatával hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanács 1969. április 8-án jóváhagyott statútumát és ügyrendjét, valamint 1970. szeptember 30-án jóváhagyott összetételét. Az új összetételű Nemzetiségi Tanácsban a Nemzeti Frontból kizárt Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Matica slovenská képviselői már nem kapnak helyet. A 27 tagú testület 14 tagja szlovák, 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű. Elnöke Július Hanus miniszterelnök-helyettes, titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság júniusban kinevezett új vezetője; további magyar tagjai: Agócs Vilmos nagykürtösi járási párttitkár, Fehér Zdenka, a somorjai efsz dolgozója, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Krocsány Dezső miniszter, Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Mag Gyula iskolaigazgató, Nyáry István, dunaszerdahelyi járási párttitkár, Rácz Olivér miniszterhelyettes és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke.

1971. március 29. : A Csemadok KB ülésén megvitatják a szövetség 1968-1969. évi tevékenységéről készült jelentést, majd rámutatva a „válságos években” előfordult „hibákra” és „torzulásokra”, elfogadják a KB Elnökségének, valamint Dobos László elnöknek a lemondását, s felmentik a Központi Bizottság 25 és az Ellenőrző Bizottság 2 tagját. A leváltottak között van többek között Beke Sándor, Böszörményi János, Dráfi Mátyás, Janics Kálmán, Kardos István, Labancz István, Mácza Mihály, Nagy Jenő, Pölhös Imre, Szabó Rezső, Szirmák Imre, Szőke József, Takács András, Turczel Lajos, Újváry László, Varga Ervin és Varga Sándor. A Csemadok KB új elnökévé Fábry Istvánt választják, megerősítik tisztségében Varga Béla vezető titkárt és Varga János titkárt, a KB 13 tagú új Elnökségébe pedig rajtuk kívül beválasztják Csikmák Imrét, Fónod Zoltánt, Gáspár Tibort, Krocsány Dezsőt, Kulcsár Tibort, Mag Gyulát, Molnár Jánost, Rácz Olivért, Rados Pált és Tolvaj Bertalant. A KB határozatban szögezi le, hogy a szövetség továbbra is küzdelmet folytat a jobboldali opportunizmus, a nacionalista csökevények s minden olyan megnyilvánulás ellen, amely idegen a kommunista párt politikai irányvonalának szellemétől.

1970. szeptember 30. : A szlovák kormány 324. sz. határozatával megváltoztatja a Nemzetiségi Tanács személyi összetételét, amivel kezdetét veszi a testület leépítése. Elnökévé Dobos László helyett Štefan Sádovský miniszterelnök-helyettest nevezi ki; a 9 szlovák, 6 magyar és 3 ukrán tagból álló Tanács magyar tagjai: Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Mag Gyula bélyi alapiskolai igazgató, Nyáry István dunaszerdahelyi járási párttitkár és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke; a Csemadok KB elnöke számára fenntartott hely egyelőre betöltetlen marad. A határozat indoklása egyúttal javasolja a Nemzetiségi Titkárság átalakítását s a kormányhivatal nemzetiségi főosztályává való átszervezését is.

8 találat