Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

27 találat

1990. június 27. : Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. A NYEE, a KDM és a DP koalíciós kormányának elnöke Vladimír Mečiar (NYEE); tagjai többek között Ján Čarnogurský (KDM) első miniszterelnök-helyettes, Zászlós Gábor (NYEE-FMK), Jozef Kučerák és Vladimír Ondruš (mindkettő NYEE) miniszterelnök-helyettesek, Anton Andráš (KDM) belügyminiszter, Ladislav Kováč (NYEE) oktatás-, tudomány-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, valamint Ladislav Snopko (NYEE) kulturális miniszter. A Szövetségi Gyűlés alakuló ülésén a Népi Kamara elnökévé Rudolf Battěket (PF), a Nemzetek Kamarája elnökévé Milan Šútovecet (NYEE) választják. A Szövetségi Gyűlés elnöke ismét Alexander Dubček (NYEE) lesz, Elnökségébe bekerül többek között Szőcs Ferenc (MKDM) és Duray Miklós (Együttélés). Václav Havel köztársasági elnök a kommunista pártból a NYEE-be átlépett Marián Čalfával az élen kinevezi az új szövetségi kormányt. Tagja többek között Jozef Mikloško (KDM) miniszterelnök-helyettes, Jiří Dienstbier (PF) miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, Ján Langoš (NYEE) belügyminiszter és Václav Klaus (PF) pénzügyminiszter.

1990. április : Az Irodalmi Szemle a Csehszlovákiai Magyar Írók Társaságának folyóiratává válik. Új főszerkesztője Grendel Lajos, szerkesztőbizottságának elnöke Turczel Lajos. Ladislav Kováč szlovák oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter a kerületi és járási nemzeti bizottságok oktatásügyi szakbizottságaihoz, valamint a délszlovákiai iskolák igazgatóihoz intézett körlevelében felszólítja a címzetteket, hogy állítsák le a közös igazgatású iskolák szétválasztásának előkészületeit. Urbán Aladár szerkesztésében megjelenik Salgótarjánban a Palóc Társaság Jó Palócok című időszaki kiadványának első száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / díjak, kitüntetések / Dobos László / Irodalmi Szemle / Jakab István / Grendel Lajos / Szövetségi Gyűlés / Madách Könyv- és Lapkiadó / SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottsága / Havel Václav / A. Nagy László / Fuksz Sándor / Čarnogurský Ján / Mayer Judit / Szűrös Mátyás / Mikloško František / Čič Milan / Szigeti László / Palóc Társaság / Urbán Aladár / János Pál II. / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Kováč Ladislav / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Mečiar Vladimír / Zászlós Gábor / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Kovács László / Glória Társulat (Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata) / Koller Gyula / Szőcs Ferenc / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Csemart / Gyurcsis Imre / Csehszlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Társasága / Remény / Erdélyi János Népfőiskola / Filko József / Mede Géza / Magyarok Világszövetsége / Rozbroy Éva / Vörös Ottó / Salgótarján / Jó Palócok / Turczel Lajos / Lanstyák István / nyelvhasználat / sport / Bauer Edit / választások / Gyönyör József / Szabómihály Gizella / Varga Sándor / Pozsony / egyházak / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Új Szó / Rozsnyó / Komárno / Rožňava / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Trebišov / Nagykapos / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Naprágy [Neporadza] / Pozsony [Bratislava] / Remenye [Remeniny] / Rozsnyó [Rožňava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1990
Rövid URL
ID235232
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. április 18. : A szlovák kormány 174. sz. határozatával kinevezi a kormány új Nemzetiségi Tanácsát, amelyben helyet kapnak a központi szervek, a nemzeti bizottságok, a politikai pártok és mozgalmak, a nemzetiségi szervezetek, a tudományos és kulturális intézetek képviselői is. A 28 tagú testület elnöke Milan Čič miniszterelnök, első alelnöke Varga Sándor miniszterelnök-helyettes; tagjai többek között: Bauer Edit az Együttélés, Dobos László a Csemadok, A. Nagy László az FMK, Szőcs Ferenc az MKDM, Kovács László az SZMPSZ, Filko József és Mede Géza a nemzeti bizottságok képviseletében. A szlovák kormány ülését követően, amelyen az iskolatörvény módosításáról is tárgyaltak, Ladislav Kováč oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter sajtótájékoztatóján kijelenti: „a szlovák nyelvoktatás színvonalának javítása érdekében” kívánatosnak tartaná, ha a szlovák nyelvet a magyar iskolákban szlovák, nem pedig magyar anyanyelvű tanárok oktatnák.

1990. január : Budapesten - Tóth László kezdeményezésére - megjelenik az elsősorban csehszlovákiai magyar érdeklődésű Regio című negyedévi kisebbségtudományi szemle első száma. Kiadója az Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely, megbízott főszerkesztője Filep Tamás Gusztáv, főmunkatársa Grendel Lajos, szerkesztésében Tóth László mellett részt vesz többek között Balla Kálmán, Dobossy László, G. Kovács László, Molnár Imre, Szarka László és Szigeti László. Kassán Keleti Napló címmel független társadalmi és kulturális havilap indul útjára. Szerkesztőbizottságának elnöke Máté László. A Magyar Kereszténydemokrata Klubok mozgalma Keresztény Híradó címmel értesítő kiadásába kezd. A Szocialista Nevelés című folyóirat felveszi a Nevelés címet. Megbízott vezető szerkesztője Kósa Karola. Az Irodalmi Szemlében utolsó alkalommal jelenik meg a fiatal irodalmárok Holnap című irodalmi melléklete.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / Szabadságpárt / Csehszlovák Néppárt / könyvkultúra / ifjúság / diszkrimináció / Szlovák Nemzeti Front / Csehszlovák Szocialista Párt / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Pravda Kiadóvállalat / Új Ifjúság / Szlovák Írók Szövetsége / Comenius Egyetem / Szocialista Nevelés / (A) Hét / Szlovák Újságírók Szövetsége / Irodalmi Szemle / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Fekete József / / alapítványok / Grendel Lajos / Fónod Zoltán / Vasárnapi Új Szó / Szlovák Nőszövetség / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Belügyminisztérium (szlovák) / Tóth László 1. / Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) / Havel Václav / Ipeľ – Ipoly / Balla Kálmán / Haraszti Mészáros Erzsébet / Neszméri Sándor / Mészáros Ottó / Szűrös Mátyás / Horn Gyula / Szigeti László / Németh Miklós / Sándor Eleonóra / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Németh Zsuzsa / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Schuster Rudolf / Nagy Ferenc 2. / Čalfa Marián / Görföl Jenő / Dienstbier Jiří / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Hral Éva / Mohorita Vasil / Csehszlovák Mezőgazdasági Párt / Alabán Ferenc / Zempléni Szó / Dél-Zempléni Változások / Reflex / Újságírók Szlovákiai Szindikátusa / Vasárnap / Csanaky Eleonóra / Vojtek Lászó / Mečiar Vladimír / Zászlós Gábor / Zádveřice / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége / Környezetvédelmi Minisztérium / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Trnka František / Ifi / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Magyar Kereszténydemokrata Klubok / Csallóköz / Csehszlovákiai Magyar Újságírók Társulása / Weiss Peter / Magyar Fiatalok Független Szövetsége / Szabad Polgár – Slobodný občan / Szlovák Írók Társulása / Soros György / Ťažký Anton / Somogyi Szilárd / Világi Oszkár / Keresztény Híradó / Nevelés / Regio / Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely / G. Kovács László / Kósa Karola / Máté László / Molnár Imre 2. / Liszka József / Popély Gyula / Szarka László / Filep Tamás Gusztáv / Szőke József / Végh László / Duray Miklós / nyelvhasználat / Vadkerty Katalin / Zalabai Zsigmond / mezőgazdaság / Sidó Zoltán / Pukkai László / választások / közigazgatás / Kocsis Aranka / Varga Sándor / Dobossy László / szakszervezetek / Janics Kálmán / Hodossy Gyula / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Keleti Napló / Komárom / Fülek / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Gabčíkovo / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Nitra / Košice / Senec / Fiľakovo / Ág Tibor / Fehérváry Magda / Nyitra / Bős / Szenc / Királyhelmec / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Csallóközaranyos [Zlatná na Ostrove] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Naprágy [Neporadza] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Szenc [Senec]
Év1990
Rövid URL
ID235064
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. december 27. : Az FMK küldöttsége látogatást tesz Ladislav Kováč szlovák oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszternél. A találkozón megállapodnak, hogy a pedagógushiány kiküszöbölése érdekében évente mintegy 200 magyar pedagógusjelölt kezdheti meg tanulmányait a nyitrai Pedagógiai Karon. A Csemadok KB Elnöksége Marián Čalfa szövetségi miniszterelnökhöz intézett levelében egy szakértői bizottság felállítását javasolja a kollektív bűnösség elvéből kiinduló valamennyi intézkedés és rendelet felülvizsgálására. A Csemadok KB Elnöksége ugyanezen a napon levélben üdvözli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulását, vezetőségét pedig a Csemadok tagságának teljes támogatásáról biztosítja. A Bodrogköz és az Ung-vidék magyarlakta településeinek képviselői a polgári kezdeményezések és a Csemadok kezdeményezésére összehívott nagygyűlésen 11 tagú előkészítő bizottságot alakítanak azzal a céllal, hogy kidolgozza egy Királyhelmec központú új járás létrehozásának a koncepcióját.

1989. december 12. : Az SZNT Elnöksége Milan Čič (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi az új szlovák kormányt, amelynek 15 tagja közül csupán 6 a kommunista. Tagja többek között Jozef Markuš (pártonkívüli) első miniszterelnök-helyettes, Vladimír Ondruš (pártonkívüli) és Varga Sándor (pártonkívüli) miniszterelnök-helyettesek, Ladislav Chudík (pártonkívüli) kulturális miniszter, valamint Ladislav Kováč (pártonkívüli) oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter. A kormánynak Varga Sándor személyében első ízben van magyar nemzetiségű alelnöke. Az SZNT Elnöksége hatályon kívül helyezi a belpolitikai helyzetről kiadott november 21-i állásfoglalását, s szavazattöbbséggel Alexander Dubček köztársasági elnökké választását javasolja. A Szövetségi Gyűlés ülésén lemond tisztségéről a testület vezető szerveinek több kommunista tagja, köztük Vladimír Vedra, a Népi Kamara és Ján Janík, a Nemzetek Kamarája elnöke, a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből pedig távozik többek között Fekete József. Az új Elnökség megválasztása során a Szövetségi Gyűlés elnökévé Stanislav Kukrált (pártonkívüli), a Népi Kamara elnökévé Josef Bartončíkot (Csehszlovák Néppárt), a Nemzetek Kamarája elnökévé Anton Blažejt (SZLKP) választják; Fekete helyett azonban nem választanak új magyar tagot a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe, így annak a Népi Kamara részéről a korábbi gyakorlattól eltérően nincs magyar nemzetiségű tagja. Az FMK nyilatkozatot ad ki a szövetségi kormány összetételéről, amelyben sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy nem került sor a kisebbségi ügyekben illetékes miniszteri tárca létrehozására. A Szlovák Szakszervezeti Tanács pozsonyi ülésén elfogadják az Elnökség és Titkárság december 5-i lemondását, s felmentik tisztségéből a tanács valamennyi vezető tisztségviselőjét, köztük Merva Lóránt titkárt.

1988. április 21. : Átalakul a szövetségi és a szlovák kormány, miközben gazdasági okokra hivatkozva radikálisan csökkentik a kormánytagok számát. A szövetségi miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a szlovák Peter Colotka; a szlovák kormány tagja többek között Štefan Murín miniszterelnök-helyettes, Ľudovít Kilár oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, Július Varga mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Milan Čič igazságügyi miniszter, Štefan Lazar belügy- és környezetvédelmi miniszter. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium megszűnik, Nagy Kázmért kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterré nevezik ki. (A kormány magyar miniszterhelyettesei Balogh Géza, az oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, valamint Czafik József a belügy- és környezetvédelmi miniszter helyettese.) A nyitrai Pedagógiai Kar 2 magyar tanára és 101 diákja az anyanyelvi oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó kérvényt intéz a kar dékáni hivatalához. A kar május 17-i állásfoglalása a kérést indokolatlannak minősíti, s leszögezi, hogy megvalósulása nehezítené a hallgatók érvényesülését a gyakorlati életben.

1988. április 7. : A Budapestre látogató Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, az MSZMP KB főtitkárával. Megbeszélésükön a párt- és államközi kapcsolatokon túlmenően a nemzetiségi kérdés, ezzel kapcsolatban pedig a lakossági kapcsolatokban és a turizmusban jelentkező problémák megoldásának szükségessége is szerepel A találkozóról kiadott közös közlemény szerint, amelyben a korábbiaknál valamivel nagyobb hangsúlyt kap a nemzetiségek kérdése, a tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a két országban élő „nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek kialakításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést”, s a jövőben is arra fognak törekedni, hogy a nemzetiségek „országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján eredményesen segítsék az együttműködést, a jószomszédi viszony fejlesztését”.

1968. szeptember : Az Irodalmi Szemle megkezdi Fábry Zoltán A vádlott megszólal című memorandumának közlését, amely így nyomtatásban első ízben jelenhet meg teljes terjedelmében. Onódi Jánost Mózsi Ferenc váltja fel a Szocialista Nevelés című havilap felelős szerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / Moszkva / Oroszország / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Ukrán Nemzeti Tanács / Belügyminisztérium (csehszlovák) / irodalmi élet / ifjúság / Falťan Michal / Szlovák Nemzeti Front / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Pathó Károly / Szabad Földműves / Pionírok Lapja / Klokoč Ondrej / Szlovák Írók Szövetsége / Szocialista Nevelés / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / (A) Hét / Mács József / Csanda Sándor / Irodalmi Szemle / Petrik József / klubmozgalom / Onódi János / Šik Ota / Mózsi Ferenc / Cserge Károly / Duba Gyula / Nemzetiségi Titkárság / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Hájek Jiří / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Varga Béla 2. / K-231 / Tábortűz / Böszörményi János / Dukon József / Herdics János / Kardos István / Korpás Pál / Magyar Nemzeti Tanács / Magyar Dolgozók Országos Szövetsége / gazdaság / Fábry Zoltán / Turczel Lajos / mezőgazdaság / választások / Szabó Rezső / Senec / Szenc
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Szenc [Senec]
Év1968
Rövid URL
ID231635
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1959. április 6-7. : Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 498, taglétszáma 32 527). A közgyűlés, amelyen a felszólalásokat és határozatokat egyaránt a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelés programja uralja, az egyesület 10 éves fennállása alatt elért eredményeket pozitívan értékeli. Lőrincz Gyula beszámolója szintén hangsúlyozza, hogy a Csemadok nem kíván a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete lenni, feladata a népnevelés, a népművészeti és kulturális hagyományok ápolása s a „magyar burzsoá nacionalizmus maradványai” elleni harc. Az 50 tagú új Központi Bizottság elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Pathó Károlyt választják, a KB Elnökségébe bekerül többek között Ág Tibor, Csanda Sándor, Fábry István, Gyurcsó István, Kugler János, Major Sándor, Szabó Rezső, Szabó Béla, Szűcs Béla, Sziegl Ferenc és Vadkerty Katalin.

27 találat