Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3
73 találat

1950. április : Pozsonyban a Pravda Kiadóvállalat kiadásában, a Život strany magyar nyelvű mutációjaként megjelenik az SZLKP magyar nemzetiségű funkcionáriusai számára indított Pártélet című folyóirat első száma.

1950. március 1. : A második világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 12 338 450 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 3 442 317 fő, akik közül 2 982 524 személy vallja magát szlovák, 354 532 magyar, 48 231 ukrán, ruszin és orosz, 40 365 cseh, 5179 német, 1808 pedig lengyel nemzetiségűnek. A magukat magyarnak vallók aránya - a kitelepítések, a lakosságcsere és a reszlovakizáció s a népszámlálás során a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomás következtében - az 1930. évi 17,8%-ról 10,3%-ra süllyed, száma pedig az 1930-as érték (592 337) 59,8%-ára csökken. A magyar többségűként kimutatott járások száma a háború előtti 14-ről 8-ra csökken, ezek a Nagymegyeri (75,9%), Párkányi (75,6%), Dunaszerdahelyi (72,5%), Feledi (66,5%), Tornaljai (60,9%), Komáromi (59,1%), Somorjai (52,8%) és Ógyallai (51,4%) járás. A szlovákiai magyar lakosság 74,9%-a (265 729 fő) római katolikus, 20,5%-a (72 584 fő) református, 3,1%-a (10 929 fő) evangélikus, 1,2%-a (4209 fő) görög katolikus vallású, 0,1%-a (492 fő) felekezeten kívüli. A csehországi magyarok lélekszáma 13 201.

1950. január 6. : Az SZLKP KB Elnökségének kibővített ülésén Lőrincz Gyula a magyar kisebbség tényleges egyenjogúsítását célzó határozattervezetet terjeszt elő. A tervezetnek az Elnökséget megosztó vitája során a Csemadokkal szembeni fellépései miatt többen bírálják Ondrej Pavlíkot, s terítékre kerül a párt háború utáni magyarellenes politikájának értékelése is. Az Elnökség - az előterjesztett javaslatok nagy részét jóváhagyva - 26 pontból álló határozatcsomagot fogad el, amely előírja többek között Dél-Szlovákia beruházási tervének kidolgozását, a burzsoá nacionalizmus elleni harcot, a csehszlovák állampolgárság gyorsított megadását, a vagyonelkobzás megszüntetését, a hazatért magyar deportáltak megfelelő elhelyezését s a vagyonukat elveszítettek kártérítését, a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, a Csemadok felvételét a Nemzeti Front Központi Akcióbizottságába, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának engedélyezését, a hirdetmények kétnyelvű közzétételét, a magyar tanítók utánpótlásának biztosítását, az Új Szó példányszámának emelését, a Csemadok lapjának megjelentetését, magyar nyelvű mezőgazdasági, szakszervezeti és pártfolyóiratok kiadását, a filmek magyar nyelvű feliratozását, magyar vándorszínház létrehozását, a közelgő népszámlálás során pedig mindenfajta soviniszta agitáció megakadályozását.

1949. június 15. : A Belügyi Megbízotti Hivatal a kifogásolt részek módosítását követően jóváhagyja a Csemadok alapszabályát. A véglegesített alapszabály a Viliam Široký és Lőrincz Gyula által végrehajtott módosításokat követően a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdését már nem szabályozza. A csehszlovák Nemzetgyűlés és a magyar Országgyűlés egyaránt ratifikálja az április 16-án aláírt csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A cseh és szlovák katolikus püspökök titkos prágai találkozójukon összeállított pásztorlevelükben a Katolikus Akciót szakadár mozgalomnak nyilvánítják. A Vatikán június 20-án szintén elítéli a Katolikus Akciót, tagjait pedig kiközösíti az egyházból. (Csehszlovákia ezt követően megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, több egyházi vezetőt pedig hosszú börtönbüntetésre ítél.)

1949. január 7. : Megkezdődik a Csehországba deportált magyarok hivatalos transzportokkal történő hazaszállítása. 1949. április 15-ig 4602 család (19 184 személy) települ vissza Szlovákiába, amelyek közül azonban csupán 2070 család térhet vissza saját otthonába, 1186 családot rokonainál, 1346 családot pedig kiutalt lakásokban helyeznek el. (1949 januárjáig 19 530 deportált már engedély nélkül visszatért Szlovákiába.) A Magyar Bizottság ülésén Ondrej Pavlík tájékoztatásügyi megbízott ismerteti a létrehozandó magyar kulturális szövetségnek a megbízotti hivatala által kidolgozott alapszabály-tervezetét, amely szerint az egyesület munkája nem terjedhetne ki a reszlovakizáltakra. Miután a bizottság magyar tagjai ezzel nem értenek egyet, hosszas és eredménytelen vita bontakozik ki a kérdésről. A bizottság az egyesület központi választmánya és ellenőrző bizottsága tagjainak kiválasztásával Fábry Istvánt, az alakuló közgyűlés küldötteinek kiválasztásával Rabay Ferencet, az alakuló közgyűlés megszervezésével Kugler Jánost bízza meg.

1 2 3
73 találat