Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

27 találat

1949. március 5. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testülete és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz.

1948. november 12. : Az SZLKP KB Politikai Titkársága jóváhagyja a magyaroknak a pártba való felvételét szabályozó irányelveket, a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok végrehajtására pedig - a KB segéd- és tanácsadó szerveként - egy ún. Magyar Bizottságot hoz létre. Elnökévé Daniel Okáli belügyi megbízottat, titkárává Fábry István pártmunkást, további tagjaivá Lőrincz Gyula festőművészt, Major Istvánt, a Pravda Kiadóvállalat igazgatóját, Kugler János földművest és Rabay Ferenc pártmunkást nevezi ki. A bizottság első feladataként egy magyar nyelvű pártlap kiadására vonatkozó javaslat kidolgozására kap megbízást. A Belügyi Megbízotti Hivatal a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében szabályozza a Csehországba deportált magyarok hazatérését. A körlevél szerint elsősorban a szlovák bizalmiak érdekeit kell szem előtt tartani, ezért saját vagyonába csak azt a deportáltat lehet viszszahelyezni, aki vagyonát még nem utalták ki a bizalmiaknak. Azokat a deportáltakat, akik vagyonát elkobozták, a földreform céljaira fenntartott más birtokon kell elhelyezni.

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus 11-12. : Zsolnán tartja a háború utáni első országos konferenciáját Szlovákia Kommunista Pártja. A konferencia a prágai pártközpont nyomására a szlovák nemzeti felkelésben részt vett szlovák pártvezetők és a volt szociáldemokraták pozícióinak meggyengülését s a pártnak a prágai pártvezetésnek való erőteljesebb alárendelését eredményezi. Az elnöki poszton Karol Šmidkét a Prága által támogatott Viliam Široký váltja fel, Šmidkét elnökhelyettessé, főtitkárrá Štefan Bašťovanskýt választják. Jóváhagyják az SZNT-be és az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálandó kommunista képviselőjelöltek listáját, miközben Major Istvánt, a kommunista párt alapító tagját és egykori szenátorát magyar származása miatt nem választják be a párt Központi Bizottságába, és nem delegálják az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe sem. A konferencia elutasítja a magyar nyelvű pártsajtó engedélyezésének lehetőségét, s megerősíti a pártvezetésnek a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatos korábbi állásfoglalását.

27 találat