Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

27 találat

1991. december : Az augusztusi Pegazus-találkozó résztvevői találkozásaik rendszeresítése céljából Örsújfaluban megalakítják a Pegazus Társaságot. Irányítói: Miskó Ildikó, A. Szabó László, D. Tok Ernő, Bodzsár Anikó és Geiszler Norbert. Megjelenik Párkányban a városi önkormányzat Štúrovo a okolie - Párkány és Vidéke című kétnyelvű havilapjának első száma. Felelős kiadója Ján Oravec polgármester, főszerkesztője 1992 januárjától Himmler György. A Csemadok Lévai Területi Választmánya a Lévai járás területén élő magyarság művelődésének támogatása céljából létrehozza a Juhász Gyula Kulturális Alapítványt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeLeváre / Trencsén / Budapest / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / nőkérdés / könyvkultúra / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Tóth János / Dobos László / dunai vízlépcsőrendszer / Vörösmarty Klub / alapítványok / Szövetségi Gyűlés / Belügyminisztérium (szlovák) / Örsújfalu / Čarnogurský Ján / Vitéz Erika / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Čalfa Marián / Weiss Peter / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Pirovits László / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Magyarok Világszövetsége / Ásványi László / Hirjak Mikuláš / klubmozgalom - parlamenti klub / Dorotin Dušan / Kanis Pavol / Oravec Ján / Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Mihályi Molnár László / Magyar Néppárt / Zoboralji Községek Regionális Társulása / Európai Közösség / Hornyák János / Püski Könyvesház / Vox Nova Rt / Slezákné Kovács Edit / Borza Erzsébet / Brüsszel / Bruxelles, Belgium / Juhász Gyula Kulturális Alapítvány / Pegazus Társaság / Štúrovo a okolie – Párkány és Vidéke / Bodzsár Anikó / D. Tok Ernő / Geiszler Norbert / Himmler György / Miskó Ildikó / A. Szabó László / gazdaság / Duray Miklós / nyelvhasználat / Mádl Ferenc / Léva / Pozsony / Kassa / Új Szó / Levice / Gabčíkovo / Štúrovo / Bratislava / Nitra / Žirany / Košice / Moldava nad Bodvou / Gbelce / Šaľa / Nová Stráž / Trenčín / Nyitra / Zsére / Köbölkút / Párkány / Vágsellye / Bős / Szepsi / Lévárt / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Kassa [Košice] / Köbölkút [Gbelce] / Léva [Levice] / Lévárt [Leváre] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Őrsújfalu [Nová Stráž] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Trencséntölgyes [Dubodiel] / Vágsellye [Šaľa] / Zsére [Žirany]
Év1991
Rövid URL
ID236309
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. szeptember 13. : Pozsonyban a Csemadok székházában - az Együttélés kezdeményezésére - első ízben kerül sor a csehszlovákiai magyar parlamenti képviselők találkozójára, amelyen az Együttélés részéről 11, az MKDM részéről 7, az FMK részéről 4, a DBP részéről 2, a KDM részéről 1 képviselő vesz részt. A tanácskozás résztvevői elsősorban a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a kisebbségek jogi helyzetéről, önigazgatásuk kérdéséről és az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről cserélnek véleményt, de szóba kerül a feddhetetlenségi vizsgálat, a regionális önszerveződés, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése is. Nézetazonosság csak nagyon kevés kérdésben alakul ki, a tárgyalásról kiadott nyilatkozat érdemi állásfoglalást nem tartalmaz.

1991. április 27-28. : Galántán tartja XVI. országos közgyűlését a Csemadok. A közgyűlés, amelyet a szövetség történetében először rendeznek meg Pozsonyon kívül, hosszas vitát követően új alapszabályt és programot fogad el, a sokak által sürgetett tisztújításra azonban csupán részben kerül sor. Elnökké Bauer Győzőt, alelnökké Szabó Rezsőt és Gál Sándort, főtitkárrá Sidó Zoltán korábbi elnököt választják. A sokat bírált Pozsony-központúság mérséklése céljából olyan döntés születik, hogy az egyik alelnököt és titkárt a keleti régió delegálhatja, a két titkár közül azonban csupán a nyugati régióét választják meg Bárdos Gábor személyében. A közgyűlés határozata értelmében az országos közgyűlést a jövőben kétévenként hívják össze, az elnöki és alelnöki poszt tiszteletbeli tisztség lesz, s az elnök két évre, egymás után legfeljebb kétszer választható meg. A 90 tagú új Országos Választmány 25 fős Elnökségébe bekerül Ambrus Ferenc, Bajnok István, Bauer Győző, Csáky Károly, Csáky Pál, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Ferenc József, Fuksz Sándor, Gál Sándor, Kolár Péter, Kovács László, Kvarda József, Lacza Tihamér, Lovász Attila, Máté László, Mézes Rudolf, Puntigán József, Révész Bertalan, Sidó Zoltán, Szabó Rezső, Száraz Dénes, Urbán Aladár, Végh László és Vojtek László.

1990. december 12. : A Szövetségi Gyűlés csaknem fél éven át tartó egyeztetést követően elfogadja a 143/1968. sz. föderációs alkotmánytörvényt módosító s a tervek szerint a majdan elfogadandó új alkotmányok megszületéséig érvényben maradó ún. illetékességi alkotmánytörvényt. A föderáció és a tagköztársaságok hatáskörét újrafogalmazó jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségeket és az etnikai csoportokat érintő alapvető jogalkotás a szövetségi törvényhozás hatáskörében marad. Királyhelmecen megalakul a Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége nevű regionális társulás. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának magyar hallgatói megalakítják a Neumann János Klubot.

1990. május : Felvidéki Hírvivo címmel megjelenik Budapesten a Rákóczi Szövetség politikai és művelődési értesítőjének első száma. Felelős szerkesztője Selmeczi Elek. A lap második, 1990. decemberi számától kezdve Rákóczi Hírvivo címen jelenik meg. Megjelenik Pozsonyban a Szakszervezeti Közlöny című szakszervezeti havilap utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / tudományosság / ifjúság / Brünn / Brno, Csehország / Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szakszervezeti Közlöny / díjak, kitüntetések / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) / Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK) / alapítványok / Galán Géza / Szövetségi Gyűlés / Ady Endre Diákkör (AED) / Mikó Jenő / Rákóczi Szövetség / Párbeszéd Alapítvány / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Magyar Diákszövetség / Tőkés László / Dél-Zempléni Változások / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Ifi / Regio / Együttélés / Jókai Mór Egyetem / Kovács László / Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) / Štúr Társaság / Magyarok Világszövetsége / Nagyvárad / Oradea, Románia / Lehetőség / Ádám Zita / Máthé József / Simonyi Alapítvány / Balázs György / Czenthe Miklós / Halzl József / Kun Ferenc / Selmeczi Elek / Határon Túli Magyarok Titkársága / Közgazdaságtudományi Egyetemen (Budapest) / Entz Géza / Felvidéki Hírvivő / Rákóczi Hírvivő / nyelvhasználat / Pukkai László / választások / Dobossy László / szakszervezetek / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Košice / Šimonovce / Rimasimonyi / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Zseliz / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimasimonyi [Šimonovce] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235289
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. május 23. : Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal keretében - az első szabad választásokat követően hivatalba lépő magyar kormány megalakulásának napján - Entz Géza címzetes államtitkár vezetésével megalakul a Határon Túli Magyarok Titkársága. A Magyar Diákszövetség, a prágai Ady Endre Diákkör, a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub, a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub az Ifi hasábjain közös nyilatkozatot tesznek közzé, amely szerint felvállalják a nyitrai Pedagógiai Kar magyar diákjainak és pedagógusainak február 26-i állásfoglalását, egyben tiltakoznak a magyar felsőoktatási intézmény kérdésének kampányeszközként való felhasználása ellen. A Dél-Zempléni Változások című hetilap felhívással fordul az 1944 végén ún. málenkij robotra hurcolt személyekhez, ill. azok hozzátartozóihoz, hogy erkölcsi s esetleges anyagi kártérítésük érdekében jelentkezzenek a lap szerkesztőségénél, amely felvállalja névsoruk összegyűjtését és az illetékes szervekhez való továbbítását. (A lap október 31-én megkezdi az elhurcoltak községenkénti névsorának közlését.) A Rákóczi Szövetség és a Regio kisebbségtudományi szemle a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Esterházy János-emlékestet rendez.

1990. január : Budapesten - Tóth László kezdeményezésére - megjelenik az elsősorban csehszlovákiai magyar érdeklődésű Regio című negyedévi kisebbségtudományi szemle első száma. Kiadója az Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely, megbízott főszerkesztője Filep Tamás Gusztáv, főmunkatársa Grendel Lajos, szerkesztésében Tóth László mellett részt vesz többek között Balla Kálmán, Dobossy László, G. Kovács László, Molnár Imre, Szarka László és Szigeti László. Kassán Keleti Napló címmel független társadalmi és kulturális havilap indul útjára. Szerkesztőbizottságának elnöke Máté László. A Magyar Kereszténydemokrata Klubok mozgalma Keresztény Híradó címmel értesítő kiadásába kezd. A Szocialista Nevelés című folyóirat felveszi a Nevelés címet. Megbízott vezető szerkesztője Kósa Karola. Az Irodalmi Szemlében utolsó alkalommal jelenik meg a fiatal irodalmárok Holnap című irodalmi melléklete.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / Szabadságpárt / Csehszlovák Néppárt / könyvkultúra / ifjúság / diszkrimináció / Szlovák Nemzeti Front / Csehszlovák Szocialista Párt / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Pravda Kiadóvállalat / Új Ifjúság / Szlovák Írók Szövetsége / Comenius Egyetem / Szocialista Nevelés / (A) Hét / Szlovák Újságírók Szövetsége / Irodalmi Szemle / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Fekete József / / alapítványok / Grendel Lajos / Fónod Zoltán / Vasárnapi Új Szó / Szlovák Nőszövetség / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Belügyminisztérium (szlovák) / Tóth László 1. / Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) / Havel Václav / Ipeľ – Ipoly / Balla Kálmán / Haraszti Mészáros Erzsébet / Neszméri Sándor / Mészáros Ottó / Szűrös Mátyás / Horn Gyula / Szigeti László / Németh Miklós / Sándor Eleonóra / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Németh Zsuzsa / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Schuster Rudolf / Nagy Ferenc 2. / Čalfa Marián / Görföl Jenő / Dienstbier Jiří / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Hral Éva / Mohorita Vasil / Csehszlovák Mezőgazdasági Párt / Alabán Ferenc / Zempléni Szó / Dél-Zempléni Változások / Reflex / Újságírók Szlovákiai Szindikátusa / Vasárnap / Csanaky Eleonóra / Vojtek Lászó / Mečiar Vladimír / Zászlós Gábor / Zádveřice / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége / Környezetvédelmi Minisztérium / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Trnka František / Ifi / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Magyar Kereszténydemokrata Klubok / Csallóköz / Csehszlovákiai Magyar Újságírók Társulása / Weiss Peter / Magyar Fiatalok Független Szövetsége / Szabad Polgár – Slobodný občan / Szlovák Írók Társulása / Soros György / Ťažký Anton / Somogyi Szilárd / Világi Oszkár / Keresztény Híradó / Nevelés / Regio / Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely / G. Kovács László / Kósa Karola / Máté László / Molnár Imre 2. / Liszka József / Popély Gyula / Szarka László / Filep Tamás Gusztáv / Szőke József / Végh László / Duray Miklós / nyelvhasználat / Vadkerty Katalin / Zalabai Zsigmond / mezőgazdaság / Sidó Zoltán / Pukkai László / választások / közigazgatás / Kocsis Aranka / Varga Sándor / Dobossy László / szakszervezetek / Janics Kálmán / Hodossy Gyula / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Keleti Napló / Komárom / Fülek / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Gabčíkovo / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Nitra / Košice / Senec / Fiľakovo / Ág Tibor / Fehérváry Magda / Nyitra / Bős / Szenc / Királyhelmec / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Csallóközaranyos [Zlatná na Ostrove] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Naprágy [Neporadza] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Szenc [Senec]
Év1990
Rövid URL
ID235064
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1948. december 20. : Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait.

27 találat