Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1990. április 18.

A szlovák kormány 174. sz. határozatával kinevezi a kormány új Nemzetiségi Tanácsát, amelyben helyet kapnak a központi szervek, a nemzeti bizottságok, a politikai pártok és mozgalmak, a nemzetiségi szervezetek, a tudományos és kulturális intézetek képviselői is. A 28 tagú testület elnöke Milan Čič miniszterelnök, első alelnöke Varga Sándor miniszterelnök-helyettes; tagjai többek között: Bauer Edit az Együttélés, Dobos László a Csemadok, A. Nagy László az FMK, Szőcs Ferenc az MKDM, Kovács László az SZMPSZ, Filko József és Mede Géza a nemzeti bizottságok képviseletében.

A szlovák kormány ülését követően, amelyen az iskolatörvény módosításáról is tárgyaltak, Ladislav Kováč oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter sajtótájékoztatóján kijelenti: „a szlovák nyelvoktatás színvonalának javítása érdekében” kívánatosnak tartaná, ha a szlovák nyelvet a magyar iskolákban szlovák, nem pedig magyar anyanyelvű tanárok oktatnák.

Hibát talált?

Üzenőfal