Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 8 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 … 6 7 8
8 találat

1952. szeptember : A CSISZ Szlovákiai KB kiadásában megjelenik Pozsonyban a Kis Építocímű gyermeklap első száma. A szerkesztőség megbízott vezetője Beňo Antal, akit október 15-től szerkesztőként Korbuly Mária, majd december l-jétől Varga Magda vált a lap élén.

1952. július 3. : Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz az ún. B-akció elindításáról, vagyis az államilag megbízhatatlannak minősített személyek: a felszámolt egykori pártok, köztük a Magyar Párt volt vezetői, a volt gyárosok, iparosok, földbirtokosok, „árulók” és „kémek” családtagjainak Pozsonyból való kitelepítéséről. Az akció során Pozsonyból 1953 szeptemberéig 678 családot telepítenek ki, de ezzel párhuzamosan Szlovákia más városaiból is folynak kitelepítések: Turócszent-mártonból 136, Zsolnáról 68, Komáromból 160 családot telepítenek ki. A Csemadok alakulóban levő 120 tagú népi együttese a szlovák és magyar politikai és kulturális élet képviselői előtt nagy sikerű kultúrműsort ad a pozsonyi vár szabadtéri színpadán.

1951 szeptemberében : A Družstevná výroba magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Szövetkezeti Termelés című szövetkezeti havilap első száma. Kiadása 1956 decemberével megszűnik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / egyházak - római katolikus / Gottwald Klement / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Megbízottak Testülete / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Ďuriš Július / Kugler János / Major Sándor / egészségügy / mezőgazdaság - kollektivizálás / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Fellegi István / Pathó Károly / Bacílek Karol / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Szlovák Egyetem Pedagógiai Kara / Fáklya / Bátky László / Dora István / Klajnik Ferenc / Záreczky István / Družstevná výroba / Katolikus Békepapi Mozgalom / Összállami Békebizottság / Szövetkezeti Termelés / nyelvhasználat / Szabó Béla / Sas Andor / Pozsony / Lőrincz Gyula / Komárom / Fülek / Losonc / pedagógusképzés / Rozsnyó / Komárno / Dunajská Streda / Rožňava / Bratislava / Lučenec / Fiľakovo / Dunaszerdahely
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1951
Rövid URL
ID229661
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1951. szeptember 1. : A pozsonyi Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán Sas Andor docens vezetésével megnyílik a magyar tagozat, amelynek 5 tanulmányi szakán 44 hallgató kezdi meg tanulmányait. Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik. A tanév folyamán a magyar tannyelvű elemi iskolák száma eléri az 560-at, az ún. középiskoláké a 113-at. A magyar tannyelvű elemi és középiskolákat látogató diákok száma 56 959; szlovák iskolákba 8669 magyar diák jár, a magyar diákok 13,2%-a. Szabó Béla főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című kulturális és politikai folyóiratának első száma.

1947. december : Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.

1945. szeptember : Miután bizonyossá válik, hogy nem nyílnak meg a magyar iskolák, kezdetét veszi a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagytapolcsány / Topoľčany / Budapest / London / Nagy-Britannia / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Štefánik Ivan / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Gyöngyösi János / Krno Dalibor M. / Kmeťko Karol / Vámbéry Rusztem / Békéscsaba / Tótkomlós / Teleki Géza / Rosty-Forgách Ferenc / Viktory Július / nőkérdés / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / Jászi Oszkár / Léva / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Rimavská Sobota / Nyitra / Ipolyság / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésIpolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagytapolcsány [Topoľčany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1945
Rövid URL
ID227838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. június 16. : Az SZLKP KB Elnöksége rendkívüli ülésén konkretizálja a német és magyar kisebbséggel kapcsolatos álláspontját. Az ülésen elfogadott határozat sürgeti amagyar lakosság egyoldalú, ill. egy lakosságcsere keretében történő kitelepítését, a „visszatért városok”, konkrétan Kassa, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Komárom és Érsekújvár, valamint Pozsony „magyartalanítását”, a szlovák etnikai terület városainak a magyaroktól való „megtisztítását”, a magyar lakosság országon belüli széttelepítését s a déli határvidék szlovákokkal való benépesítését. Az Elnökség egyúttal elveti a magyar tannyelvű elemi iskolák további fenntartásának és egy magyar nyelvű lap kiadásának Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízott által felvetett lehetőségét.

1945. június 6. : Az SZNT 52/1945. sz. rendeletével „a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen” hatálytalanítja az első csehszlovák földreform alá eső ingatlanok 1938. november 1-je után történt vagyonjogi átruházását, s az ingatlanok egykori birtokosai vagy bérlői számára lehetővé teszi azok visszaigénylését. Komáromban a csehszlovák hatóságok bezáratják a város összes magyar iskoláját. Másnap mintegy ötezren tüntetnek a rendelkezés ellen, s kérik a szovjet városparancsnokot a magyar tanítás helyreállításának engedélyezésére, ami a bencés gimnázium és a tanítóképző esetében június 9-én meg is történik. A DP Központi Titkársága körlevélben utasítja a párt járási titkárságait a magyarok azonnali kizárására a pártból. A körlevél szerint a zsidó vallásúakkal, ha magyarnak vagy németnek vallották magukat vagy a magánéletben magyarul vagy németül beszélnek, „éppúgy kell eljárni, mint a magyarok és németek esetében”.

1945. május : Szlovákiában kezdetét veszi a front átvonulása után újra megnyílt magyar tannyelvű iskolák felszámolása.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeKésmárk / Kežmarok / Trencsén / Kralován / Varannó / Vyhne / Svätý Jur / Korpona / kisajátítás / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / nyilvánosság - rádió / egyházak - izraelita / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Kremsmünster / Ausztria / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Magyar Végrehajtó Bizottság / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Nemeshegyi Oszkár / Nyitranovák / Nováky / Vranov / Vihnye / Pozsonyligetfalu / cigányság / Tiso Jozef / Szlovák Nemzeti Bíróság / Zsidó Központ / Molnár Ferenc / San Francisco / USA / Magyar Visszatelepítő Bizottság / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Szervező Bizottság / Ozorovský Vojtech / Tomašuľa Ján / népszámlálás / gazdaság / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / belső telepítés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Štúrovo / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Sereď / Eperjes / Prešov / Petržalka / Krupina / Kraľovany / Trenčín / Nyitra / Ipolyság / Párkány / Dunaszerdahely / Szered / Szentgyörgy
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Korpona [Krupina] / Kralován [Kraľovany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Nyitranovák [Nováky] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Pozsonyligetfalu [Petržalka] / Szentgyörgy [Svätý Jur] / Szered [Sereď] / Trencséntölgyes [Dubodiel] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Vihnyepeszerény [Vyhne]
Év1945
Rövid URL
ID227649
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. május 3. : Pozsonyban a helyi hatóságok megkezdik a magyarok és németek kilakoltatását lakásaikból és internálásukat a tölténygyári gyűjtőtáborba, valamint a Duna túlsó partján fekvő Pozsonyligetfaluba, az elmenekült németek által üresen hagyott lakásokba, ill. a volt katonai barakktáborba. Az internáltaknak 15-20 kg-os csomag elvitelét engedélyezik, lakásukat, házukat, ingó vagyonukat elkobozzák, és szlovák lakosoknak adják. A kilakoltatást indokló végzés szerint, mivel az érintettek magyar és német nemzetiségűek, jelenlétük Pozsony városában „az állami és közérdekre való tekintettel nem kívánatos”. (Ezzel párhuzamosan Szlovákia más térségeiben is kezdetét veszi a magyarok letartóztatása és internálása többek között a szentgyörgyi, dunaszerdahelyi, ipolysági, korponai, érsekújvári, komáromi, párkányi, szeredi, nyitranováki, vihnyei, késmárki, eperjesi, varannói és kralováni internálótáborokba.)

1945. március : A Belügyi Megbízotti Hivatal - mint „törvényelleneseket” - megkezdi a magyarlakta területeken létrejött nemzeti bizottságok felszámolását. 1945 nyaráig 12 dél-szlovákiai járás: a Somorjai, Dunaszerdahelyi, Ógyallai, Komáromi, Párkányi, Zselizi, Feledi, Tornaljai, Szepsi, Kassa-városi, Királyhelmeci és Nagykaposi járás élére neveznek ki többségükben szlovákokból álló közigazgatási bizottságot vagy szlovák komisszárt.

1944. október 17. : Hatalomátvételüket követően a nyilasok, ill. a Gestapo letartóztatnak több felvidéki közéleti személyiséget is, többek között a nagyidai Schell Péter bárót, a Lakatos-kormány október 12-én kinevezett belügyminiszterét, Kassa és Abaúj-Torna vármegye főispánját; Alapy Gáspárt, Komárom nyugalmazott polgármesterét; az érsekújvári Berecz Kálmánt, a Sarló mozgalom egyik alapítóját, Nyitra és Pozsony vármegye főjegyzőjét; valamint Király József csicsói római katolikus esperest, egykori prágai nemzetgyűlési, majd magyar országgyűlési képviselőt. (Az elhurcoltak közül Berecz és Király 1944 decemberében megszökik, Schell 1945 májusáig németországi koncentrációs táborokban raboskodik, Alapy pedig 1945. február 5-én Dachauban életét veszti.) Besztercebányán a Megbízottak Testületének a magyar háborús kiugrási kísérletet követő fejleményekkel foglalkozó ülésén Vavro Šrobár, az SZNT társelnöke felveti, hogy a háború után Csehszlovákiának nemcsak az 1938-1939-ben elveszített területeit kellene Magyarországtól visszakapnia, hanem további határkorrekciókra is szükség lenne. Šrobár szerint „a Mátra lenne a leginkább természetes határ”.

1 … 6 7 8
8 találat